Szociológiai Szemle

Keresés korábbi számainkban

Legújabb számunk tartalma

2019/4. szám

Osztálytársadalom-e a magyar társadalom?

Huszár Ákos

A dolgozat fő kérdése, hogy a magyar társadalom mennyiben tekinthető osztálytársadalomnak. Erre a kérdésre az osztályelemzés weberi tradíciójához csatlakozva az osztályhelyzet, illetve az
életkörülmények különböző indikátorai viszonyának vizsgálata révén igyekszik választ találni. Vajon az osztályhelyzet magyarázóereje erősödött vagy gyengült az utóbbi évtizedekben Magyarországon? Továbbá: mennyire jelentős az osztály szerepe Magyarországon a többi európai országgal összehasonlítva? Az elemzés a European Social Survey 1-8 hullámain alapul, amely 2012 és 2016 között kétévente került lekérdezésre Magyarországon, illetve számos egyéb európai országban. Ez az adatbázis tehát lehetővé teszi, hogy a magyarországi társadalmi változásokat viszonylag hosszú időtávban és nemzetközi összehasonlításban
vizsgáljuk. Az osztály és életkörülmények viszonyának vizsgálata révén a dolgozat hozzájárul az osztály jelentőségéről zajló vitákhoz.

Osztálystruktúra és jövedelemegyenlőtlenség: az erőforrás-integrációs modell empirikus összehasonlító tesztje

Vastagh Zoltán

Az írás célja, hogy megvizsgálja, mennyiben járulhat hozzá egy viszonylag új társadalomszerkezeti modell a jövedelmi egyenlőtlenségek okainak teljesebb megértéséhez, illetve a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeinek leírásához. Ennek érdekében több közismert társadalmi rétegződés-, illetve struktúramodellel történő összevetésben kerül vizsgálatra a jövedelmekkel való statisztikai összefüggés, reflektálva a különböző elméleti modellek érvényességének, illetve általánosíthatóságának problémájára is. Az eredmények alapján amellett érvelek, hogy a mai magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeinek megértéséhez nem kielégítőek azok az elméleti modellek, amelyek kizárólag piaci viszonyok között értelmezhető társadalmi kategóriákat konceptualizálnak.

A nők helyzete a magyar tudományos életben

Lannert Judit – Nagy Beáta

Bár a magyar felsőoktatás 2012-ig erőteljesen bővült és ezzel együtt nagymértékben feminizálódott, ennek ellenére nem csökkent a diszciplínák közti nagyarányú horizontális nemi szegregáció
és nem vált egyszerűbbé a nők előrejutása a tudományos pályán. Ráadásul számos tényező gyengíti a nők jelenlétét és akadályozza a nemi szegregáció csökkenését. Jelen tanulmány a legfrissebb adatok alapján (Felvi, KSH, MTA) bemutatja a horizontális és vertikális szegregáció mintázatait a nők körében a tudományos pályán. A tanulmány az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján arra keresi a választ, hogy a nők kezdeti létszámbeli előnye a felsőoktatásban miért tűnik el a tudományos pálya magasabb fokain. Ezek alapján azonosítottuk a nemek közötti egyenlőséget akadályozó intézményi és politikai tényezőket a felsőoktatás területén. Mindezek eredményeképpen kialakult egy olyan felsőoktatási politika és gyakorlat, amely megerősíti a nők hátrányait és elnyomja a témával kapcsolatos alternatív diskurzusokat. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos életben a női tehetségek folyamatos elvesztegetése zajlik, ami egyben a hazai innovációs potenciált is csökkenti.

Szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás és tartásdíjfizetés a különélő magyar szülők gyakorlatában

Szalma Ivett – Rékai Krisztina

Jelentős változások következtek be a családok életében az utóbbi évtizedekben Magyarországon: válások és élettársi kapcsolatok egyre nagyobb arányban bomlanak fel, miközben az apák szerepvállalása is változóban van: egyre nagyobb részt vállalnak a gyermekek életében mind instrumentális, mind emocionális szempontból. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogy a különélő szülők (többnyire apák) miként vesznek részt gyermekeik életében, illetve hogyan valósul meg a szülői felügyeleti jog, a láthatóság és a tartásdíjfizetés a gyakorlatban. Ennek szociológiai vizsgálata azért is fontos, mert eddig nem került sor hasonló elemzésére, valamint Magyarországon 2014-ben életbe lépett az új Polgári Törvénykönyv, amely jelentős változásokat hozott a szülői felügyeleti jog és a tartásdíjfizetés szabályozásában.