Szociológiai Szemle

Keresés korábbi számainkban

Legújabb számunk tartalma

2019/3. szám

A magán- és a közszféra határán: a hatósági tevékenységek integritási kockázatainak és kontrolljainak vizsgálata

Martus Bettina Szandra – Németh Erzsébet – Vargha Bálint Tamás

Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal mérte fel a közintézmények integritási helyzetét, integritás kockázatait és a kockázatokat mérséklő kontrollok szintjét. Tanulmányunkban a közhatalmi feladatokat ellátó intézmények integritási helyzetét elemezzük a 2017. évi felmérésadatai alapján. A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a kutatás integritás kockázatként azonosította az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkört, a méltányosság gyakorlását, az engedélyezési,ellenőrzési, szabálysértési hatósági, illetve szakhatósági véleményezési jogkört. Miközben azintegritáskontrollok kiépítettsége általában megfelelő szintű, a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve. Eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő kockázati szinttel (alacsony, közepes, magas) rendelkező intézmények kontrollszintjei nem mutatnak különbségeket. Akár magasabb, akár alacsonyabb a kockázati szint, a kontrollok kiépítettsége közel azonos. A hatósági jogköröket gyakorlók esetében a kontrollok ezen „rugalmatlansága” hol kontrollhiányt, hol pedig túlkontrolláltságot okoz. Ezzel ellentétben a közszféra egészét vizsgálva a magasabb kockázatokat általában követi a kontrollok erősebb kiépítettsége is.

Összefüggések a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között a nemzetközi szakirodalom tükrében

ERÁT DÁVID

Írásomban bemutatom a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között felfedezhető kapcsolat elméleti hátterét, valamint a témában született válogatott empirikus kutatások eredményeit.
A párkapcsolatok összetételét és minőségét tárgyaló elméletek  közül gyakran alkalmazott Becker modellje, mely a hangsúlyt a párkapcsolatban lévő személyek specializációjára és kölcsönös egymástól függésére helyezi. A specializációs felfogással szemben viszont más elméletek a hasonlóság lehetséges pozitív hatásait – hasonló világnézet, jobb kommunikáció, egyező élethelyzetek – emelik ki. Az empirikus eredmények többnyire a specializációs modellt támogatják. Az alkudozási perspektíva szerint az
erőforrások egyenlőtlensége aszimmetrikus döntési viszonyokat alakít ki a párkapcsolatban, ami növeli a kapcsolat instabilitását. Az alkudozási perspektívához köthető relációs kohézió elmélete szerint bizonyos tényezők mellett a felek egyenlőtlen viszonyaiból is eredeztethető egy párkapcsolat stabilitása. A relációs kohézió által feltételezett folyamatokat a bemutatott kutatás eredménye igazolta. A kapcsolatok szerkezetének és tartósságának vizsgálatakor elengedhetetlen a párkapcsolati piacok és az uralkodó
normák figyelembevétele. A makrostrukturális körülmények elősegíthetik bizonyos kapcsolatszerkezeti formák létrejöttét, és a lehetséges párkapcsolati alternatívák száma az egyéneket a kapcsolat felbontására hajlamosíthatja. A normák befolyásolják a különféle kapcsolatok megítélését a társadalomban (ezzel hatást gyakorolva stabilitásukra), a késleltetett forradalom elmélete  szerint viszont a normák átalakulása csak lemaradva követi a tényleges strukturális változásokat. Az eredmények szerint a normák és a párkapcsolati piac átalakulásával összefügg a nem tradicionális kapcsolatok terjedése, valamint instabilitásuk csökkenése.

„A cél, hogy legyen egy kisbabád, és minden mást félreteszel” – Etikai keretek az embriókkal kapcsolatos döntéseknél a lombikeljárás során

Vicsek Lilla – Bauer Zsófia – Szolnoki Noémi

Amióta 1978-ban megszületett az első in vitro fertilizációs (IVF) kisbaba, világszerte rengeteg csecsemő fogant lombikbébi-eljárás segítségével. A tanulmány azt tárgyalja, hogy az eljárásban
résztvevő páciensek beszámolóiban milyen etikai keretekkel találkozhatunk, és ezek miként jelennek meg az embrióval kapcsolatos döntéseik során. A cikk arra is kitér, hogy a meddőségi klinikán dolgozók mit kommunikálnak a páciensek felé, és ez miként befolyásolhatja gondolkodásukat. A kutatás keretében 20 félig strukturált interjú készült páciensekkel Magyarországon, valamint megfigyeléseket is végeztünk egy meddőségi klinikán. Manapság, amikor számos biopolitikai döntés a páciensekre hárul,
lombikeljárásuk során is egy sor különféle, gyakran nehéz döntést kell meghozniuk. Az interjúkra támaszkodva a cikkben bemutatjuk, hogy a kérdezettek lombikeljárásról folytatott diskurzusában a
domináns etikai keret a gyógykezelési etikai keret volt. Ennek a keretnek fontos jellemzője az embrióhierarchia: az interjúalanyok többsége különböző módokon konstruálta meg az embriókat az idő, a helyük és a biológiai jellemzőik függvényében, illetve  elsősorban annak megfelelően, hogy azok miként tudtak hozzájárulni a kezelési céljukhoz. Az interjúalanyok beszámolói és a terepkutatás alapján kísérletet teszünk arra, hogy rekonstruáljuk, miként erősítheti tovább ezt az etikai keretet a klinikai környezet.
A megerősítés többek között nyelvi kódok, vizuális tartalmak segítségével, valamint ontológiai manipuláció alkalmazása révén (amikor a biológiai entitásokat lényegileg más jellegűként prezentálják a pácienseknek aszerint, hogy milyen sorsot javasolnak számukra) valósult meg. A domináns etikai keret mellett tárgyaljuk a diskurzusokban jelentkező kisebbségi etikai kereteket is.

Vallási szocializáció vizsgálata fiatal felnőttekkel készített interjúk tükrében

Pusztai Gabriella – Demeter-Karászi Zsuzsanna

A nagymintás vallásszociológiai vizsgálatok adatainak értelmezési nehézségei miatt sürgető feladattá vált a vallási szocializáció fogalmának alaposabb vizsgálata. A szocializációs elméletek
finomodása nyomán felvetődik a kérdés, vajon a szocializáció reprodukciós vagy konstruktivista felfogására építve  értelmezhető-e a vallási transzmisszió. Jelen tanulmányban 18 kvalitatív interjút elemeztünk, melyeket a fiatal felnőtt korosztályban vettünk fel. Arra a kérdésre kerestük a választ,
hogy a vallási szocializáció korábbi elméletei alkalmazhatók-e a fiatal generáció jellemzésének megalkotásához és vallási változások értelmezéséhez, vagy pedig az aktív, alkotó, már az életút elején is
újrakonstruálódó vallásosság írja le jobban a tapasztalt  jelenségeket. Mivel a vallásosság többdimenziós jelenség, s külön kívántuk vizsgálni az egyes dimenziókban történő fejlődést, Glock és Stark modelljét vettük alapul az interjúk elemzése és nyitott kódolása során. Az elemzés eredményeképpen a vallási
szocializáció hét típusát tudtuk elkülöníteni. Eredményeink a vallási szocializáció konstruktivista értelmezését erősítik.

Kedvelik-e a nemzeti rockerek a McDonald’s-ot?

Dessewffy Tibor – Mezei Mikes

Tanulmányunkban közösségimédia-lábnyomok vizsgálatán keresztül arra keressük a választ, hogy egy sajátos szubkultúra, a radikális nemzeti rock rajongói körében találunk-e a „kozmopolita” márkák és termékek iránt különös érzékenységet, nyitottságot. Ezt azért tartjuk fontos kérdésnek, mert a szubkultúra-kutatások többsége a konstituáló tevékenységre, esetünkben a nemzeti rock iránti rajongás ideológiai tartalmaira és szemiotikai formáira fókuszál. Bennünket ezzel szemben az érdekelt, hogy e szubkultúra tagjai az élet más területein mennyiben viselkednek az adott csoport tagjaként. A hétköznapi nacionalizmus elméleti keretébe illesztve áttekintjük a témára vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, majd prezentáljuk az általunk alkalmazott módszertant és vizsgálati eredményeinket. Kutatásunkkal azt is igyekeztünk bizonyítani, hogy a digitális lábnyomokból építkező módszertan új megközelítések irányában nyit lehetőségeket, de egyelőre számos megválaszolandó módszertani kérdést is felvet.