Kelemen Katalin
Gazdasági szereplõk és a helyi társadalom
Leveleki Magdolna: A bomlás virágai. - Gazdaságszociológiai írások (1988-1998)
(Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó 1999)


Vonzó, egyszersmind nehéz helyzetben van az, aki gazdaságszociológiával foglalkozik manapság Magyarországon.

Vonzó a gazdaságszociológus helyzete - aki a piaci környezeten túl a társadalmi feltételeket is megjelenítve alkalmazza a szociológia gondolkodásmódját a gazdaságra -, mert újabbnál újabb problémák, kérdések felvetésére nyílik lehetõsége.

Másrészt nagyon nehéz, mert azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy változó társadalmi, gazdasági körülmények között, mikro és makroszintet összekapcsolva találja meg az utat az univerzális magyarázatok és a historicizmus között, feldolgozva az esetlegesség magas fokát (Granovetter 1994).

Leveleki Magdolna írásaiból érzõdik, hogy tudatában van e kihívásnak, s birtokában a problémák iránti érzékenységnek.

A kötet címébõl is kiderül, hogy 10 év termését veszi kézbe az olvasó - s nem akármilyen évek történéseibe pillanthatunk be. Azonban nem különbözõ dátumú statikus képeket rakhatunk egymás mellé, hanem dinamikus elemzéseket. A változások izgatják a szerzõt, illetve a gazdasági szereplõk változásokra adott válaszai, különösen azoké, akiknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Az írások így nem csak - mint látni fogjuk - térben kapcsolódnak össze, hanem folyamatukban is.

A tanulmányok másik fontos jellemzõje és értéke a regionalitás, azaz a helyi társadalomba és gazdaságba ágyazott szereplõk szociológiai elemzésérõl van szó. Minél késõbbi a munka, annál inkább válik hangsúlyossá a helyi környezet szerepe, annál élesebben rajzolódnak ki a helyi környezet különbözõ dimenziói is.

Ez annál is inkább fontos, mert tovább bontja és finomítja azt a folyamatot, amit a régiók közötti felerõsödött területi differenciálódásnak nevezünk a rendszerváltás utáni Magyarországon. Ennek közismert törésvonala, a nyugat-kelet tengely, amely tengely mentén való elhelyezkedés változójával jól leírhatók a gazdasági teljesítmény, a jövedelem, a munkanélküliség, illetve a fejlettség más indikátorainak növekvõ különbségei (Cséfalvay 1993). Mindez összetett folyamatok hatásaként értelmezhetõ. Az újraelosztási mechanizmusok felbomlását és a strukturális válságot követõen a nyugati régiók elõnye növekvõ, amihez az európai piacok térbeli közelsége, s egyéb, részben a gazdasági fejlettségbõl adódó, például az infrastrukturális, intézményi, illetve kulturális elõnyök járulnak hozzá. A külföldi érdekeltségû vállalatok térnyerését a munkavállalók képzettségi színvonala mellett a földrajzi helyzet is erõsen meghatározza.

Azonban fókuszunkat szûkítve - s Leveleki Magdolna "történetei" itt kezdõdnek - látnunk kell a különbséget a különbözõ "nyugati" régiók folyamatai, avagy ugyanazon régió gazdasági szereplõinek viselkedésmintái között. Közelképpel akár egyes gazdasági szereplõk eltérõ szerepei is megvilágíthatók. Így például a nagyvállalat és a kisvállalkozások kapcsolata, avagy nagyvállalat mint munkaadó különbözõ metszeteket jelenít meg. Nagy hiányt pótol Leveleki Magdolna, mikor felrajzolja egy helyi társadalom - Székesfehérvár és környéke - gazdasági szereplõinek tablóját.

A nyolcvanas évek végén született két tanulmányban, amelyek a - különbözõ generációkhoz tartozó - vegyészmérnökök pályakezdésének, illetve a mérnöki pályának a nehézségeit elemzik az elvárások tükrében, még mintegy mementóként felsejlik a szocialista állami nagyvállalat a vizsgált gazdasági szereplõk környezeteként. (A struktúra változatlansága, a változatlanság struktúrája és a Foglalkoztatottság avagy alulfoglalkoztatottság)

A két 1991-es írás már a magánszektor születéséhez kapcsolódik.

A bourdieu-i cselekvési stratégia, habitus, illetve tõkefogalmak segítségével teremt elméleti keretet A tõkék éledése. Koncepció egy vállalkozás-kutatáshoz címû tanulmány az olyan kérdésekhez, mint: Hol terem a sikeres vállalkozó, azaz mely társadalmi rétegek számára jelent tényleges alternatívát a vállalkozás? A tõkék milyen összetétele valószínûsíti a vállalkozás sikerét? Milyen egyéni és közösségi elõfeltételei vannak a vállalkozóvá válásnak? Milyen múltbéli beruházások talaján ter melõdik ki, avagy újjá a vállalkozói habitus? Miféle társadalmi tanulási folyamatok játszódnak le akkor, amikor a vállalkozói réteg száma nõ?

Vállalkozói életutak a 80-as évek Magyarországán: Tradicionális és modern vállalkozók címû munka pedig arra keresi a választ, hogy a személyes életút milyen elemei predesztinálják az egyént a vállalkozóvá válásra, illetve, hogy az életút és a vállalkozói mentalitás, magatartásmód között milyen összefüggések lehetségesek?

Az 1993 után datálódott - a könyv kétharmadát kitevõ - tanulmányok már szorosan kapcsolódnak a székesfehérvári régióhoz, különbözõ metszeteit adva a helyi gazdaságnak és társadalomnak.

A szerzõ talán legismertebb munkája, A bomlás virágai a fehérvári állami elektronikai nagyipar leépülésével párhuzamosan születõ kisipar szervezõdésérõl szól. Hogyan rendezõdnek át a kapcsolatok és cserélõdnek fel bizonyos szerepek a nagyvállalat és a kisipar között, a verseny és együttmûködés milyen formái alakulnak ki a kicsik piacán?

A nyolcvanas években a nagyvállalat - a Videoton - elõszeretettel foglalkoztatott bedolgozó magánvállalkozásokat, hisz így kedvezõbben (nem bérért) jutott teljesítményhez, a bedolgozók pedig többletjövedelemhez. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójára a Videoton bomlásával párhuzamosan nemcsak a bedolgozói szerepkör szûnik meg, hanem az alkalmazottak státusai is bizonytalanná válnak. Ekkor születnek a "bomlás virágai", azok az elektronikai kisvállalkozások, amelyek a helyi piacon jelennek meg a termékeikkel (antennákkal, kaputelefonokkal, erõsítõkkel, stb.), s amelyek továbbra is kapcsolódnak a nagyvállalathoz, annak félkész termékeit, illetve bizonyos szolgáltatásait felhasználva.

Hat évvel késõbb, 1997-ben újra visszatérve a "tett helyszínére" a szerzõ azt vizsgálja (Kisvállalkozások piaci kapcsolatai egy megváltozott gazdasági környezetben), hogy mûködnek-e még az 1991-es kisvállalkozások, mely üzemformák, milyen területen maradtak életképesek. Hogyan változtak a kisipari cégek kapcsolatai a beszerzési és értékesítési piacokon? Van-e még, és ha igen, milyen az együttmûködés kis és nagyvállalatok között? Milyen a verseny a munkaerõpiacon, hogyan igyekszik a kisipar megtartani munkaerõ tartalékait egy olyan környezetben, ahol az kimerülõben van?

A Videoton átalakulása alapvetõen megváltoztatta a - korábban részben tõle függõ - kisvállalkozások helyzetét is. A külföldi tõke megjelenésével maga is multinacionáis cégek bedolgozójává vált, aminek következtében megszûnt, mint a kicsik beszerzési piaca. Mindehhez az értékesítési piacokon fokozódó verseny illetve telítõdés párosult.

A körülmények teljes átrendezõdése után vajon "életben" találjuk-e a korábban már vizsgált kisvállalkozásokat? S ha igen, vajon hogyan módosult a tevékenységük? - tudhatjuk meg Leveleki Magdolnától.

A nagyvállalatok elemzésének egy másik metszetét adja A bérmunka paradicsoma. Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében? címû tanulmány, amely az újjáéledõ helyi nagyipar fellendülését a foglalkoztatottság oldaláról vizsgálja. A szerzõ differenciálja és tipizálja a különbözõ idõben letelepült cégek munkaerõpolitikáját abból a szempontból, hogy mit kínálnak a munkavállalóknak, illetve, hogy mely társadalmi csoportok lelik meg a helyüket a felkínált munkahelyeken.

A kisvállalkozásokon és a nagyvállalatokon túl a régió gazdasági szereplõinek más csoportjait is megismerhetjük:

Így például a munkanélkülieket (A szabadulástól a kényszerûségig. A munkanélküli lét változásai) bemutató tanulmány a fehérvári elbocsátottak különbözõ típusait, s e típusokhoz kapcsolódó stratégiákat írja le.

A falusi romák egy ipari város vonzáskörzetében (társszerzõ: Albert József) címû a Székesfehérvár vonzáskörzetében élõ roma társadalom strukturálódását mutatja be, illetve azt, hogy a roma társadalom különbözõ rétegeit, csoportjait hogyan érintették a kilencvenes évek gazdasági társadalmi változásai, a fehérvári nagyipar összeomlása, a magánszektor bõvülése, a városban újjáéledõ nagyipar. Milyen létezési, túlélési technikákat alakítanak ki a munkanélküliség állapotában.

Nem marad ki a helyi gazdaságot leginkább befolyásoló helyi intézmény sem, az önkormányzatok. (Önkormányzati szerepváltozatok a kilencvenes évek elején - társszerzõ: Albert József)

Leveleki Magdolna írásait olvasva azt is megérezhetjük, hogy a szerzõ az általa alkalmazott interjús-esettanulmányos módszer kiváló mûvelõje. E mûfaj olyan empatikus kutatót igényel, aki nem teóriákat akar erõszakolni a valóságra, aki alanyait nem szorítja kizárólagosan az elõre megfogalmazott kérdéseinek korlátai közé, aki képes a kapott információk súlyozására, s aki az esetlegességek mögé lát. Így lehet az eredmény természetes, magától értetõdõ - mint Leveleki Magdolna gazdaságszociológiai írásai.


Hivatkozások

Cséfalvay Zoltán 1993. Felharmadolt ország: Magyarország regionális átrendezõdése, 1989-1992. Valóság, 7
Fazekas Károly-Köllõ János 1998. A külföldi érdekeltségû vállalatok munkaerõkeresletének jellemzõi Magyarországon 1995-ben. In: Munkaerõpiac és regionalitás az átmenet idõszakában. Budapest, MTA KI
Granovetter, M. 1994. A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In: Lengyel Gy.-Szántó Z. (szerk.) A gazdasági élet szociológiája. Budapest: BKE
Smelser, N. J.-Swederg, R. 1997. A gazdaság szociológiai szemléletmódja. In: Lengyel Gy.-Szántó Z. (szerk.) A gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. Budapest: BKE