2001. április 19-21. között Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán került megrendezésre a XXV. OTDK Társadalomtudományi Szekciójának ülése. A rendezvény fõvédnökségét Stumpf István miniszter, védnökségét Granasztói György vállalta magára. A szekció elnöke Szilágyi Erzsébet, ügyvezetõ elnöke Varga Károly volt. A társadalomtudományi szekció munkájában mintegy 300 - magyarországi és határon túli - diák vett részt, 230 pályamunkával. A dolgozatok bemutatása, megvitatása és értékelése 20 alszekcióban történt. A pályamûvek nagy száma miatt egyes tudományágak több alszekciót is kaptak, mások viszont éppen ellenkezõleg, mivel viszonylag kevés dolgozat foglalkozott a tudományterületük témáival, közös alszekcióba kerültek. A szociológia és a politológia 3-3, a filozófia, a kulturális és szociális antropológia, valamint a szociálpolitika, szociális munka egyaránt 2-2 alszekciót kapott. Egy-egy alszekció keretében került sor az esztétika, a filmtudomány, a környezettudomány, a tudománytörténet, a média- és kommunikációtudomány, a menedzsmenttudományok, a mûvelõdéstörténet- és elmélet, a szociálpszichológia, valamint a vallástudomány területére tartozó dolgozatok bemutatására. A dolgozatok közül 20 kapott elsõ, 29 második, 31 pedig harmadik díjat, s további 31 különdíj is kiosztásra került a szekcióülés záró napján. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, továbbá publikálási lehetõséget kaptak. A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének A. Gergely András vezette Etnoregionális Kutatóközpontja minden szekcióban az elsõ öt helyezettnek ajánlott fel publikálási lehetõséget, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapján valamennyi dolgozat elérhetõ lesz.

A társadalomtudományi szekció színes kínálatából talán némi ízelítõt adhatunk a szociológia alszekciók díjazott munkáinak felsorolásával. A Szociológia I. alszekcióban - melynek zsûrijét Farkas János (BMTE) vezette, s tagjai voltak még Elekes Zsuzsanna (BKÁE), Krémer Balázs (BME), Örkény Antal (ELTE BTK) és Utasi Ágnes (SZTE) - elsõ helyezést ért el a Babes-Bolyai Tudományegyetem két diákja, Geambasu Réka és Pásztor Göngyi, Politikai beállítottság a kolozsvári Báthory Líceum végzõs diákjai körében címû dolgozatával. Megosztott második helyezést kapott Cserne Péter (BKÁE KK) Gary Stanley Becker és a közgazdaságtan imperializmusa és Mund Katalin (ELTE BTK) Divináció és szociológia - a társadalomtudományi gondolkodás elmefilozófiai vonatkozásai címû pályamunkája. A harmadik helyen Kiss András (BME GTK) Az öngyilkosság mint szociológiai probléma, valamint Obulányi Rita (ME BTK) Öngyilkossági kísérletek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1999) címû dolgozata osztozott.

A Szociológia II. alszekció zsûrijének elnöke Hrubos Ildikó (BKÁE) volt, zsûritagok voltak: Farkas Péter (PPKE BTK), Lakatos László (ELTE BTK), Pászka Imre (SZE BTK) és Rosta Andrea (PPKE BTK). Az alszekcióban Rácz Katalin, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ért el elsõ helyezést, Az agrárgazdálkodás és társadalmi körülményei a mai Magyarországon címû dolgozatával. Második helyezést kapott Spaller Endre (ELTE BTK) Ki "szolgál és véd" minket holnap? címû pályamûvével, míg harmadik helyezett lett Hencz István (ELTE BTK) A helyi társadalom integráltsága kistelepüléseken címû munkájával.

A Szociológia III. alszekció zsûrielnöki tisztét Némedi Dénes (ELTE BTK) látta el, a zsûri tagjai voltak: Czakó Ágnes (BKÁE), Kéri Teréz (VJTF), Szekeres Melinda (DE BTK), Rajkó Andrea (BME) és Szabó Katalin (BME BTK). Az alszekcióban Sághi Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója kapott elsõ díjat, Irány a hedonizmus! címû dolgozatáért; megosztott második helyet szerzett Kosaras Edit (PTE BTK) Társadalmi szerepek az általános iskolai olvasókörökben, valamint Csókay Ákos és Kristóf Luca (ELTE BTK) Átalakuló értékrendszerek, címû munkájával. A harmadik helyezett Fekete Zsuzsa (EKF) lett, Az Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola hallgatóinak homoszexualitáshoz való viszonya címû dolgozatával.

A társadalomtudományi szekció munkájának értékelésekor minden alszekció zsûrije arról számolt be, hogy alapvetõen elégedett a dolgozatok színvonalával. Különösen igaz ez az egyik filozófia alszekcióra, melynek Heller Ágnes vezette zsûrije nem tudott választani a sok színvonalas dolgozat közül, ezért nem is osztottak ki elsõ helyezést, csak három másodikat és három harmadikat.

A diákokkal és a zsûritagokkal való beszélgetések alapján az OTDK vitathatatlan érdemei mellett néhány problémára is fény derült. Az egyik ilyen probléma a pályamûvek alszekciókba osztásának kérdése volt. Nemcsak a hallgatók, de több esetben a zsûri tagjai is megkérdõjelezték, hogy egy-egy dolgozatnak valóban az õ alszekciójukban volt-e a helye. Más típusú problémát jelentett a dolgozatok értékelésének bizonyos fokú tisztázatlansága. A verseny - akárcsak egy államvizsga - két részbõl áll, elõször magát a dolgozatot értékelik az opponensek - anélkül, hogy ismernék a pályázót -, majd a szekcióüléseken az opponensi véleményeket figyelembe véve, a pályázó elõadásában megismerve és megvitatva munkáját hoznak végsõ döntést a zsûri tagjai. Ha valaki két nagyon eltérõ elõzetes értékelést kapott munkájáról, egy harmadik vélemény lett volna hivatott eldönteni, hogy melyik értékelést tekintse alapnak a zsûri, amikor meghallgatja a pályázót. Csakhogy több esetben ezek a harmadik értékelések elkeveredtek, késõn jutottak a zsûri kezébe, vagy ha oda is jutottak, nem volt konszenzus a tekintetben, hogy miként vegyék számításba ezeket. Eddig általában a két kedvezõbb opponensi értékelést vették figyelembe a zsûri tagjai, vagy csak azt az egyet duplán, amelyikhez közelebb állt a harmadik vélemény. Most elõfordult az is, hogy átlagolták a három pontszámot. Önmagában mindegyik módszer mellett és ellen is lehet érvelni, az viszont kétségtelen, hogy egy egységes - és a verseny megkezdése elõtt ismertetett - eljárásmód mindenképpen átláthatóbbá tenné az értékelést, és hozzájárulna ahhoz, hogy kevesebben érezzék azt rájuk nézve igazságtalannak. Szintén a pályamûvek értékelésével kapcsolatos probléma, hogy az opponensi véleményeket több esetben csak a helyszínen, az utolsó pillanatban kapták meg a diákok, ami megnehezítette, hogy dolgozatuk bemutatásakor érdemben reflektálhassanak rájuk.

Remélhetõleg két év múlva, 2003 tavaszán, amikor Debrecen fog otthont adni a XXVI. OTDK Társadalomtudományi Szekciójának, már ezek a problémák sem árnyékolják majd be a jövõ társadalomtudósainak közös találkozóját és megméretését.