A Társadalmi riport az elmúlt tíz év rendszeresen megjelenõ kiadványa, amelyet a TÁRKI, a KSH és a Közgazdaság-tudományi Egyetem indított útjára 1990-ben. A kiadvány kétévente jelent meg, a tíz esztendõ alatt hat kötet látott napvilágot.

Dolgozatunkban a sorozatot tematikus, mûfaji szempontból tekintjük át, figyelmet fordítva a szociológiai, közgazdasági kérdésfeltevések megközelítésbeli sajátosságaira is.
 

A Társadalmi riport helye a szociológiai irodalomban

A Társadalmi riport a szerkesztõk céljai szerint ahhoz a nemzetközi gyakorlathoz kívánt kapcsolódni, hogy rendszeresen jelenjen meg egy olyan kiadványsorozat, amely a társadalmi jelenségeket és folyamatokat mutatja be, nem csupán a "mûértõ szakmának", hanem egy szélesebb körnek. "Ezek a kiadványok mindenekelõtt adatokat közölnek jól követhetõ formában, s szöveges információikban az adatok megértéséhez és értelmezéséhez szükséges jegyzetekre, kommentárokra, illetve az adatok tárgyszerû interpretálására szorítkoznak." (1990: 7.) E tekintetben a Társadalmi riport egyedülálló vállalkozásnak tekinthetõ, hiszen az elmúlt évtizedben Magyarországon nem volt más olyan kiadványsorozat, amely a fenti célkitûzések jegyében a társadalmi jelenségek és folyamatok hasonlóan széles körérõl, rendszeresen jelent volna meg. Az egy-egy szakterületrõl napvilágot látott rendszeres adatközlések - amelyeknek fõ forrása általában a Központi Statisztikai Hivatal volt - az adott területtel foglalkozó döntéshozóknak, a médiának és a kutatóknak készültek.

A Társadalmi riport megszületésének körülményeit kutatva úgy látjuk, hogy a kötetsorozat két, egymástól jól elkülöníthetõ tematikai célkitûzést foglalt magába. Az elsõ az az igény volt, hogy a kötet teret adjon a társadalmi jelzõszámok rendszeres publikálásának, a másik pedig az, hogy "tematikailag a magyar társadalomról minél teljesebb képet nyújtson" (1990: 7). Ez a kettõsség a megközelítésmód és a mûfaj szempontjából eltérõ írások egy kötetbe szorításával járt együtt.

A kötet célja volt az is, hogy a szociológiában addig használt úgynevezett objektív, kemény adatokat "a társadalomban fellelhetõ vélemények, attitûdök" vizsgálatával egészítsék ki, bemutatva ezzel a "társadalom szubjektív állapotát" (1990: 8). Ennek a célkitûzésnek nyilvánvaló újdonságértéke volt, ugyanakkor a rendszerváltás adta lehetõségekbõl következett. Elõször nyílott lehetõség arra, hogy a társadalomkutatók a szubjektív vizsgálatok során olyan kérdéseket is érinthessenek, mint például a szubjektív jólét, a politikai beállítottság, a nemzethez való viszony vagy az egyenlõtlenségtudat.

A sorozat szerkesztõinek célkitûzéseit az alábbiakban összegezhetjük:

- tematikailag: a társadalmi jelenségek és folyamatok széles körének bemutatása, a nemzetközi gyakorlathoz való igazodás, a társadalmi jelzõszámok és a problémacentrikus tanulmányok kettõssége, az adott idõszak jelentõsebb adatfelvételeinek bemutatása,

- a problémák megközelítésének vonatkozásában: objektivitás, adatközlés rövid interpretálással,

- a publikálás jellegét illetõen: a rendszeresség,

- a megcélzott olvasóközönség szempontjából: a kutatók, az állami döntéshozókon túl egy szélesebb közönség számára.
 

A Társadalmi riport tematikus áttekintése

A Társadalmi riport eddigi kötetei a rendszerváltást követõ tíz év alatt születtek. Közismert tény, hogy a gazdaságban és a társadalomban ez idõ alatt alapvetõ változások zajlottak le, amelyeknek különbözõ dinamikája volt. Ebbõl következik az, hogy bizonyos témáknak az egyes kötetekben nagy súlya van, majd a következõ kötetekben eltûnnek, és újabb témáknak adják át helyüket. Más témák ugyanakkor minden kiadványban publikálásra kerültek.

Az egyes tanulmányok tematikai csoportosítása nehéz feladat, hiszen bármilyen szempontrendszert is választunk, egy-egy tanulmány több csoportba is besorolható lenne. Egyes írások átfogó jellegûek és több szakterülethez is köthetõk. Ilyenek például a rendszerváltás hatásait vizsgáló tanulmányok, amelyek közül több is egyszerre foglalkozik a szegénység, az egyenlõtlenség, a munkanélküliség problémájával. Ezeket azonban, mivel alapvetõen a rendszerváltás hatásainak szemszögébõl vizsgálták a társadalmi jelenségeket, külön csoportba soroltuk. Szintén külön kategóriába soroltuk a véleményekkel, attitûdökkel foglalkozó tanulmányokat, hiszen úgy véltük, hogy ebben az esetben markáns különbséget jelent a megközelítési mód, vagyis a szubjektív típusú kérdésekkel való mérés. Mindazonáltal tisztában vagyunk vele, hogy a besorolások önkényesek, reményeink szerint azonban azt a célt, hogy a Társadalmi riport írásait strukturált rendszerben mutassuk be, jól szolgálják a kialakított kategóriák.

Minden kötetben megtalálhatók a társadalmi jelzõszámokra vonatkozó tanulmányok. Ugyanakkor míg az elsõ kötetben 12 önálló tanulmány, addig a további kiadványokban egy-egy tanulmány foglalkozott a társadalmi jelzõszámokkal. Az elsõ kötet tanulmányai igyekeznek a jelzõszámok idõbeli alakulását igen széles idõsávban bemutatni. Az adatok idõnként az 1784-1787-es népszámlálás idõszakára vezetnek vissza, míg más esetekben az államszocializmus 1970-es, 1980-as évei jelentik a kiindulópontot. Az egyes fejezetek végén a társadalmi jelzõszámok leírását olvashatjuk, amelyek a késõbbi kiadványokban szerepeltetett jelzõszámok értelmezését segítik.

A bemutatott jelzõszámok köre lényegében sem a témákat illetõen, sem pedig a konkrét jelzõszámok vonatkozásában az évek során nem változott. Mindössze két terület van, melynek fõbb indikátorait csak az elsõ évben publikálták a szerzõk: ezek a gazdaság és a környezetvédelem. Nem minden évben közölték az idõfelhasználás sajátosságait sem, hiszen ezek az 5-10 évenként végrehajtott Életmód- és idõmérleg-felvételekhez kapcsolódtak.

A kötetekben publikált jelzõszámok többé-kevésbé igazodtak azokhoz a nemzetközi kiadványokhoz, amelyekben a társadalmi jelenségeket és folyamatokat bemutató mutatószámok kerültek közlésre (Berger-Schmitt-Jankowitsch 1999¹). Az európai jelzõszám-megközelítések három típusának tekintett svéd, német és angol modellekhez képest a magyar indikátorok tematikailag egy szûkebb sávot fognak át. A svéd jelzõszámok a magyar kötetben közölt témákon túl magukban foglalják a munkakörülmények, a közlekedés, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a szabadidõ és rekreáció, a társadalmi kapcsolatok, a társadalmi integráció, a közbiztonság és a társadalmi mobilitás indikátorait is. A német gyakorlatban alkalmazott jelzõszámok alapvetõen abban különböznek az elõbbiektõl, hogy a jólét szubjektív indikátorai nagyobb szerepet kaptak. Az érintett területeket illetõen a munkakörülmények, a közlekedés, a társadalmi kapcsolatok, a közbiztonság, a szabadidõ és a médiafogyasztás azok a témák, amelyek a magyar jelzõszámok körében nem szerepelnek. Az angol jelzõszámok a magyar mutatókon túl a társadalmi védõháló, a közbiztonság, a környezet és a közlekedés területét is felölelik.

A társadalmi jelzõszámok köre az 1990 és 2000 közötti kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Népesség és család	+	+	+	+	+	+
Oktatás	+	+	+	+	+	+
Gazdaság	+	-	-	-	-	-
Foglalkoztatás	+	+	+	+	+	+
Jövedelem	+	+	+	+	+	+
Fogyasztás	+	+	+	+	+	+
Lakáshelyzet	+	+	+	+	+	+
Egészségügyi állapot	+	+	+	+	+	+
Idõfelhasználás	+	-	-	+	+	+
Mûvelõdés	+	+	+	+	+	+
Környezetvédelem	+	-	-	-	-	-
Deviancia	+	+	+	+	+	+

A második tematikai csoportba a társadalom szerkezetével, életszínvonalával, az életkörülmények problémáival, a vallásossággal és a devianciával foglalkozó tanulmányokat gyûjtöttük össze. Ezeknek a tanulmányoknak egy jelentõs csoportja a rétegzõdés, az egyenlõtlenségek témakörébe tartozik. A rétegzõdés témakörében a szerzõk nem csupán a foglalkozási, hanem az erõforrások (pl. jövedelem, vagyon), a fogyasztás, a kulturális minták mentén is a társadalom egyes csoportjai közötti töréspontokat próbálják meghatározni (Andorka 1990; Angelusz-Tardos 1990; Szántó-Tóka 1990; Bedekovics-Kolosi-Szívós 1994; Fábián-Róbert-Szívós 1998; Fábián-Kolosi-Róbert 2000; Bukodi-Róbert 2000). A tanulmányok nagy részében lényegében közös elméleti alapot jelentett a státuszcsoportok modellje, amelyet Kolosi Tamás munkatársaival a nyolcvanas évek közepén dolgozott ki. A modell alapgondolata, hogy az egyének társadalmi helyzete több dimenzióban is különbözhet egymástól. Ezek a munkamegosztásban elfoglalt hely; a jövedelem és a vagyon; a fogyasztás; a lakás; a lakóhelyi környezet; a kultúra és az életmód, s végül a hatalom vagy érdekérvényesítési képesség. Az egyének a fenti dimenziókban elfoglalt pozíciójuk alapján sorolhatók be státuszcsoportokba. Az egyes dimenziók a kutatási kérdéseknek megfelelõen változtak, de a megközelítés lényegében ugyanaz maradt. A társadalmi egyenlõtlenség dimenzióinak meghatározása az egyes dimenziók mentén megfigyelhetõ egyenlõtlenségeknek, a különbözõ dimenziók összekapcsolódási mechanizmusainak és az ezek alapján kikristályosodó csoportoknak a leírása.

Szintén a rétegzõdés kérdésköréhez tartoznak azok a tanulmányok, amelyek egy-egy társadalmi csoportot vagy réteget definiálnak és mutatnak be. Ezek a tanulmányok az elitre, a középrétegekre, a szegényekre, korosztályi csoportokra és egyes foglalkozási csoportokra vonatkoznak (Szalai 1990; Gyõri 1990; Lengyel 1992; Andorka-Spéder 1994; Sági 1994; Fábián 1994; Garami-Tóth 1994; Szelényi I.-Szelényi Sz. 1996; Kemény-Havas 1996; Kézdi 1998; Kiss 1998; Bukodi 1998; Tomka-Révay 1998). Amilyen nyilvánvalók a közös gyökerek a korábban említett tanulmányok között, olyannyira szembetûnõek az utóbbi tanulmányok megközelítésbeli különbözõségei.

A foglalkozási, iskolai mobilitással a Társadalmi riport köteteiben két tanulmány foglalkozik (Róbert 1990; Andorka-Bukodi-Harcsa 1994). Ezek a tanulmányok a mobilitásvizsgálatokban szokásos kilépési, belépési mobilitási arányszámokat, és azok idõbeli alakulását közlik a foglalkozás és az iskolai végzettség dimenziójában.

A munkaerõ-piaci helyzet és a foglalkoztatás kutatása a rendszerváltás után különösen nagy jelentõségre tett szert, hiszen a munkanélküliség a kilencvenes évek közepére addig sosem látott méreteket öltött, és részben demográfiai, részben munkaerõ-piaci sajátosságokkal magyarázhatóan az aktivitási arányszámok erõteljesen visszaestek. A foglalkoztatással kapcsolatos tanulmányok ezeknek a jelenségeknek a feltárására és az okok bemutatására vállalkoznak (Köllõ 1990; Bajka 1992; Nagy Gy. 1994 és 2000).

Az életkörülményekkel foglalkozó szociológiai témák közül feltûnõ a lakáshelyzetre vonatkozó önálló elemzések hiánya. A lakáskörülmények mint a társadalmi egyenlõtlenség egyik dimenziója több tanulmányban is elõbukkan, de az olyan területekrõl, mint a lakásállomány jellemzõi, a lakáspiac problémái, a lakásárak, a lakásfenntartás költségeinek alakulása, mindössze egy publikáció került be a kötetsorozatba az évek során (Hegedûs-Kovács-Tosics 1994).

Az oktatási rendszer, az iskolai elõmenetel vizsgálatával a Társadalmi riport köteteiben két önálló tanulmány foglalkozik (Lannert 1998 és 2000). Ezek az oktatási rendszer szerkezetének változásaival, az oktatási rendszer minõségi, eredményességi egyenlõtlenségeivel és az iskolai elõmenetelt meghatározó társadalmi összefüggésekkel foglalkoztak.

1990 és 1996 között minden kötetben született egy-egy elemzés, amely a vallással, a vallásossággal foglalkozott (Tomka 1990; Szántó 1992; Harcsa-Tomka 1994; Tomka 1996). Ezek a tanulmányok a kommunizmus és a modernizációs folyamatok vallásosságra gyakorolt hatásával, a felekezeti viszonyok alakulásával, a felekezeti homogámiával, a vallásosság tartalmával, társadalmi bázisával foglalkoztak.

A társadalom szerkezetével, az életkörülményekkel foglalkozó tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Munkaerõpiac, foglalkoztatottság	1	1	1			1
Foglalkozási rétegzõdés	1
Kulturális rétegzõdés	1
Rétegzõdés az erõforrások, a fogyasztás mentén	1				1	2
Foglalkozási, iskolai mobilitás	1		1
Társadalmi rétegek, csoportok
elit		1	1	1
középrétegek			1
szegénység, peremhelyzetben élõk	2		1	1		1
ifjúság			1
egyéb					4
Területi egyenlõtlenségek		1
Jövedelem és jövedelemegyenlõtlenségek			1
Életszínvonal				1	1
Lakáshelyzet			1
Oktatás, iskolai elõremenetel					1	1
Társas kapcsolatok, társadalmi tõke	1				2
Egészségi állapot	1				1
Vallás, vallásosság	1	1	1	1
Deviancia		2
Idõfelhasználás				1		1

A harmadik tematikai csoportba a demográfia területérõl született írásokat soroltuk (Cseh-Szombathy 1990; Vukovich Gy. 1992 és 1994; Kamarás 2000; Vukovich G. 2000). Ezek a tanulmányok a termékenység, a halandóság, a korösszetétel, a házasságkötések, válások, az együttélés új formáinak kérdéseivel foglalkoztak.

A demográfiai tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Demográfia	1	1	1			2

A Társadalmi riport minden kötetében érzékelhetõ a szerkesztõk azon törekvése, hogy a társadalmi jelenségek és folyamatok mellett a gazdaság fõbb jellemzõirõl is képet kaphasson az olvasó. Ezek a tanulmányok a gazdasági ciklusokkal, a GDP alakulásával, a makrogazdasági egyensúly problémájával, a gazdaság strukturális jellemzõivel, a tulajdonosi szerkezet átalakulásával, a magángazdaság térhódításával, az árak, a lakossági jövedelem és fogyasztás alakulásával foglalkoznak (Bogár 1990; Petõ 1992; Vukovich Gy. 1994; Árvay-Vértes 1994; Kolosi-Sik 1994; Sik-Tóth I. J. 1998; Oblath-Pula 2000; Tóth I. J. 2000). Ezeknek a tanulmányoknak egy részében a makrogazdasági jellemzõk bemutatása mellett azok a kérdések is felmerülnek, hogy melyek azok az erõforrások a társadalomban, amelyek a gazdaság fellendülésének tartalékai lehetnek. Milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek a vállalkozók, a magángazdaság fellendítõi? Ezekre a kérdésekre fókuszálnak azok a gazdaságszociológiai írások, amelyek a vállalkozó lét társadalmi bázisát vizsgálják (Laky-Neumann 1990; Harcsa-Kovách 1996; Róbert 1996).

A gazdasággal foglalkozó tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Makrogazdasági folyamatok	1	1	3		1	2
Gazdaságszociológia	1			2

Mint arra korábban is utaltunk, a kiadványsorozat tematikáját alapvetõen meghatározta az a tény, hogy az elsõ kötet közvetlenül a rendszerváltás után jelent meg. A tanulmányok nagy részét átszõtte annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy vajon a rend-szerváltás milyen következménnyel járt a gazdaság és a társadalom folyamataira. Ugyanakkor olyan tanulmányok is születtek, amelyek kifejezetten ezekre a következményekre koncentráltak. Ezekben az írásokban visszatérõ kép a "nyertesek" és a "vesztesek" szembeállítása, a csoportokba kerülés valószínûségének vizsgálata a különbözõ demográfiai, társadalmi jellemzõk mentén (Kolosi-Róbert 1992; Kolosi-Sági 1996; Habich-Spéder 1998).

A rendszerváltás társadalmi következményeivel foglalkozó tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Rendszerváltás		1		1	1

A rendszerváltás után az állami szerepvállalás kérdése is a figyelem középpontjába került. A Társadalmi riport ezzel kapcsolatos tanulmányai fõként a jóléti programokra fordított költségek alakulásával és azok hatékonyságával foglalkoztak (Andorka-Tóth I. Gy. 1992; Tóth I. Gy. 1994 és 1996; Förster-Szivós-Tóth I. Gy. 1998; Gál 1998; Gál-Csaba 1998; Gábos 2000; Gál-Simonovits-Szabó-Tarcali 2000).

Az állami szerepvállalással foglalkozó tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Pénzbeli jóléti támogatások		1	2	1	1	1
Önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe					1	1
Egészségügy					1

Ahogyan arra a korábbiakban is utaltunk, a Társadalmi riport szerkesztõi törekedtek arra, hogy az úgynevezett objektív, kemény adatok közlése mellett a kiadványokban a társadalom tagjainak szubjektív állapotára vonatkozó kutatások is helyet kapjanak. A szubjektív megközelítést alkalmazó tanulmányok tematikája sokrétû. A tanulmányok egy csoportja - mint ahogyan ezek a témák az objektív megközelítések esetében is jellemzõek voltak - az egyenlõség, egyenlõtlenség témakörében íródtak (Kolosi 1990; Róbert 1994; Sági 1996; Ferge 1996; Sági 2000). Ezek a tanulmányok az egyenlõtlenségek szükségszerûségeirõl, okairól, az anyagi helyzettel való elégedettségrõl és az állami beavatkozás szerepérõl alkotott lakossági véleményeket gyûjtötték össze és elemezték. A tanulmányokban nagy hangsúlyt kap a szegénységgel kapcsolatos attitûdök vizsgálata is. Az állami szerepvállalás problémája nem csupán az egyenlõtlenségek vonatkozásában jelenik meg, hanem a gazdasági és szociális szerepvállalással kapcsolatban is (Tóth I. Gy. 1990; Csontos-Kornai-Tóth I. Gy. 1996). Az egyenlõség, egyenlõtlenség és az állami szerepvállalás mellett több tanulmány fókuszál a munkaerõpiaci helyzetre (Lengyel 1990; Medgyesi-Róbert 1998; Medgyesi-Róbert 2000). Ezek a tanulmányok a vállalkozási kedv alakulásával, a vállalkozói léttel kapcsolatos attitûdökkel, a munkához való viszonnyal foglalkoznak.

A szubjektív megközelítések egyik legjellemzõbb területe a nemzethez való viszony, a nemzettel kapcsolatos vélekedések vizsgálata. A Társadalmi riport köteteiben tanulmányokat olvashatunk a nacionalizmus, a nemzeti identitás, a nemzeti etnocentrizmus tárgykörében (Csepeli-Örkény 1996; Csepeli-Örkény-Székelyi-Csere 1998; Csepeli-Örkény-Székelyi 2000). A véleménynek, attitûdök vizsgálatakor szintén fontos kutatási terület az elõítéletesség és a tekintélyelvûség. Az elõítéletesség témakörében a zsidókkal, a cigányokkal és a bevándorlókkal kapcsolatos vizsgálatokat emelhetjük ki (Fábián-Sik 1996; Csepeli-Fábián-Sik 1998).

Véleményekre, attitûdökre vonatkozó tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Vállalkozásokkal kapcsolatos vélemények	1
Egyenlõség-, egyenlõtlenségtudat	1		1	1		1
Szociális problémákra vonatkozó vélemények	1
Jövõkép	1
Állami szerepvállalás				1
Nemzethez való viszony				1	1	1
Gyermekneveléshez kapcsolódó attitûdök				1
Elõítélet, tekintélyelvûség				1	1
Nyertesek és vesztesek				1
Vélemények a környezetrõl				1
Munkaattitûdök					1	1
Anómia					1
Gazdasági attitûdök					1
Igazságtudat					1
Kockázatvállalás						1
Rendszerváltozással kapcsolatos vélemények						1

Az utolsó tematikai csoportba a pártokkal, választásokkal és politikai beágyazottsággal kapcsolatos tanulmányokat soroltuk (Vajda-Farkas E. J. 1990; Kolosi-Kovács-Tóka 1990; Bokor 1990; Tóka 1992; Angelusz-Tardos 1992; Závecz 1994; Tóka 1994; Stumpf 1996; Andorka-Lehmann 1996; Tóka 1998; Mészáros-Szakadát 1998; Tóka 2000).

Pártokkal, választásokkal, politikai beágyazottsággal kapcsolatos tanulmányok száma az egyes kötetekben

	1990	1992	1994	1996	1998	2000
Pártokkal, választásokkal, politikai beágyazottság	3	2	2	2	2	1

A Társadalmi riport adatforrásai

A Társadalmi riportban közölt tanulmányok a hazai adatfelvételek széles bázisán alapulnak. Az adatforrásoknak több csoportját különböztethetjük meg. Az elsõbe a népszámlálási adatokat soroltuk. Ezek elsõsorban a társadalmi indikátorok, a demográfiai tanulmányok forrásai, de számos tanulmányban háttér-információként szolgálnak egy-egy társadalmi probléma megfogalmazásához, társadalmi folyamatok megismertetéséhez.

A másik adatforrástípust a rendszeres statisztikai adatgyûjtések képezik. Ezek a makrogazdasági folyamatokkal, a társadalmi indikátorokkal, a demográfiai folyamatokkal, a munkaerõpiaccal, foglalkoztatással, oktatással és társadalmi rétegzõdéssel foglalkozó tanulmányoknak jelentettek adatforrásokat.

A harmadik adatforrást a TÁRKI Háztartáspanel (MHP) vizsgálata jelentette. Az MHP 1992-ben indult és 1997-ben fejezõdött be. Erre az adatbázisra számos keresztmetszeti és néhány longitudinális elemzés épült. A MHP megszûnése után a TÁRKI egy újabb felvételsorozatot indított útjára, amely azonban már nem panelfelvétel, hanem rendszeres keresztmetszeti adatfelvétel sorozat volt. Az 1997 utáni idõszakban ez a Háztartásmonitor felvételsorozat jelentette számos tanulmány adatbázisát. A rétegzõdésvizsgálat, az egyenlõtlenségek különbözõ dimenziók mentén történõ kutatása, a mobilitás és a szegényvizsgálatok egyaránt ezekre a TÁRKI-adatokra épültek.

A kiadványsorozatban számos olyan tanulmány született, amely egy-egy célzott kismintás felvételre épült. Ilyen volt például a KSH Társadalomstatisztikai fõosztályának és a Munkaügyi Kutatóintézetnek a közremûködésével végrehajtott 4000 fõs reprezentatív felvétel a kisvállalkozók körében 1988-ban; a Magyar Közvélemény-kutató Intézet és az ELTE Szociológiai Intézetének 3000 fõs felvétele a kulturális rétegzõdés témában 1987-88-ban; a TÁRKI 1986-os, 1000 fõre kiterjedõ "Kapcsolatok" felvétele a társas kapcsolatok témában; "A lakásmegüresedési láncok" 1992-es vizsgálat a lakás témában; a TÁRKI 1993-as "Manager" vizsgálata 1000 fõs mintával; a TÁRKI 1993-94-es vizsgálata a középrétegekrõl; 1993-as 5000 fõs reprezentatív vizsgálata a 14-18 éves korosztály körében; a KSH 1992-es és 1995-ös felvétele a vállalkozó jellegû termelést folytatókról; a TÁRKI 1995-ös felvétele "Az államháztartási reform lakossági jövedelmek eloszlására gyakorolt hatásáról"; a Pénzügyminisztérium, a CEU és a TÁRKI közös, 1000 fõs adatfelvétele "Az állam és polgárai" címmel; az MTA Szociológiai Intézetének 1993-as adatfelvétele a cigányság körében; a TÁRKI 1996-os "Holnap" címû kutatása az elõítéletesség, tekintélyelvûség témájában; a TÁRKI 1995-ös és 1996-os 1000 fõs felvételei a rejtett gazdaságról; az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának 1997-es 1000 fõs felvétele a kapcsolathálózati erõforrások kutatására; az 1997-es, 2000 háztartásra kiterjedõ egészségiállapot-felvétel.

A nemzetközi összehasonlító elemzések legfõbb forrását az ISSP (International Social Survey Project) felvételek jelentették. Ezek az adatok a társadalmi mobilitás, az egyenlõségtudat és számos véleménnyel, attitûddel kapcsolatos témában szolgáltak forrásként, míg a SOCO felvétel a rendszerváltás társadalmi következményeinek kutatására szervezõdött nemzetközi kutatás, a Social Stratification in Eastern Europe after 1989 felvétel pedig a rétegzõdéskutatások nemzetközi összehasonlító vizsgálatainak feltételét teremtette meg.

Végül a választásokkal, pártpreferenciákkal foglalkozó írások a TÁRKI-adatfor-rásokon túl a közvélemény-kutató intézetek 1000 fõs mintáit használták a szerzõk adatbázisként.
 

A Társadalmi riport szerzõi

A Társadalmi riport nem csupán tematikailag, a megközelítési módokat és a felhasznált adatforrásokat tekintve sokszínû kötetsorozat, hanem a szerzõket illetõen is. Közgazdászok, szociológusok, statisztikusok, demográfusok és közvélemény-ku-tatók széles körének írásait olvashatjuk ebben a kiadványsorozatban. Közel száz kutató publikált ezekben a kötetekben, ugyanakkor a rendszeresen publikálók köre viszonylag szûk. Ez utóbbiak a KSH-hoz és a TÁRKI-hoz köthetõk: Andorka Rudolf (19 publikáció), Harcsa István (14), Kolosi Tamás (14), Vukovich György (13), Tóth István György (12), Róbert Péter (9), Sik Endre (9) alkották a rendszeresen publikálók körét. Ha az iskolateremtõ szociológusok hatását vizsgáljuk ezekben a kötetekben, akkor azt mondhatjuk, hogy az Andorka-iskola, illetve Kolosi Tamás szociológiai szemlélete erõsen jelen van, míg a Ferge-iskola, illetve a Kemény-iskola hatása alig érzékelhetõ ezekben a kötetekben.
 

Irodalom²

Andorka Rudolf-Kolosi Tamás-Vukovich György (szerk.) 1990, 1992, 1994, 1996. Társadalmi riport. Budapest: TÁRKI

Kolosi Tamás-Tóth István György (szerk.) 1998, 2000. Társadalmi riport. Budapest: TÁRKI

Berger-Schmitt, R.-B. Jankowitsch 1999. Systems of social indicators and social reporting: The state of the art. EuReporting Working Paper: (1)
 

Jegyzetek

1. A jelzett tanulmány kitûnõen foglalja össze az európai országokban alkalmazott társadalmi jelzõszámok körét, a három "európai iskolát", vagyis a svéd (vagy skandináv), a német és az angol megközelítéseket, és bemutatja azokat a társadalmi riport köteteket is, amelyek a hatvanas évek közepétõl az európai országokban megjelentek.

2. Az egyes Társadalmi riport kötetekben megjelent, ismertetett írások - melyekre a szövegben dõlt betûkkel szerepeltek hivatkozások - felsorolásától itt eltekintünk.