Szociológiai Szemle 2002/4. 9–33.

Ferge Zsuzsa
STRUKT�RA �S EGYENL�TLENS�GEK
A R�GI �LLAMSZOCIALIZMUSBAN �S AZ �JKAPITALIZMUSBAN^*


A hatvanas �vek k�zep�n arra a k�rd�sre kerestem v�laszt, hogy mi�rt nagyobbak a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek, mint lenni�k kellene a politika deklar�lt ideol�gi�ja �s �nk�pe szerint is, meg az �n igazs�g�rzetem szerint is. Pedig akkor – az er�szakos diktat�ra �vei ut�n – nem is voltak k�l�n�sebben szembet�n�ek ezek a k�l�nbs�gek. A legalapvet�bb egyenl�tlens�g, a hatalmi viszonyokb�l ad�d�, tabu volt, a hatalmi szakad�k k�vetkezm�nyei pedig rejtve maradtak, illetve a demokr�cia �s a jog�llamis�g akkor megnevezhetetlen hi�ny�ban l�teztek. A fizikai �s t�rsadalmi �letes�lyek egyenl�tlens�geit, a gazdags�g �s szeg�nys�g t�nyeit nem csak a hatalom fedte el, hanem az �pp akkoriban fellend�lni kezd� gazdas�g is. Annyi az akkor viszonylag kedvez� politikai kl�m�ban m�gis felfejthet� �s kimutathat� volt, hogy ezek az egyenl�tlens�gek l�teznek – ezeket �rta le az els� r�tegz�d�skutat�s (KSH 1966; Ferge 1969).

Ma m�sk�nt mer�l fel sz�momra a r�gi k�rd�s. �gy, hogy mi�rt n�ttek meg olyan hirtelen, olyan l�tv�nyosan a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek a kor�bbi rendszerhez k�pest. A d�sk�l�, gyakorta hivalkod� gazdags�g �s a sz�ls�s�ges nyomor a mindennapok r�sze lett. Ez ma nem is mond ellent a politik�ban nagy szerepet j�tsz� piaci fundamentalizmus (Soros 2002) ideol�gi�j�nak, �s sokak a piac term�szetes, alkalmasint helyeslend� velej�r�j�nak tekintik az �j egyenl�tlens�geket. A t�bbs�g igazs�g�rzet�vel azonban s�lyosan �tk�zik az egyenl�tlens�gek elszabadul�sa. Az ellen�rz�seket a megszok�s sem enyh�ti: 2001-re ink�bb m�g n�tt az a t�lnyom� t�bbs�g, amely a jelenlegi egyenl�tlens�geket t�lzottnak tartja.¹ Azt hiszem, az utols� f�l �vsz�zad struktur�lis v�ltoz�sainak r�vid �ttekint�se seg�thet meg�rteni az egyenl�tlens�g, szeg�nys�g �s kirekeszt�s mai probl�m�it.


Mennyire v�ltozott a strukt�ra?

A t�rsadalom szerkezet�t form�l� viszonyok �talakul�sa sokf�lek�ppen �rtelmezhet�. Kolosi Tam�s (2000) h�rom megk�zel�t�sm�dot k�l�n�t el. Az els� – weberi�nusnak nevezett, de az amerikai r�tegz�d�selm�letekre alapoz� – n�zetrendszer szerint a szocialista �s a t�k�s t�rsadalmak egyar�nt hierarchikusan szervezettek, struktur�l� mechanizmusaik szinte azonosak. Csup�n a politikai, gazdas�gi �s kultur�lis egyenl�tlens�gi dimenzi�k hat�s�nak er�ss�ge t�r el egym�st�l. A m�sodik felfog�s – tov�bbra is Kolosi szerint – a marxista oszt�lyszeml�letet haszn�lja, �s elt�r�en �rja le a k�t strukt�r�t. E szerint "a t�k�s t�rsadalmakban az egyenl�tlens�gek alapvet�en a tulajdonl�s ment�n jelennek meg, m�g a szocialista t�rsadalmakban a "kizs�km�nyol�" oszt�lyok hely�re az �llami appar�tus ker�l" (Kolosi 2000: 32). A harmadik megk�zel�t�s, amelyet Kolosi saj�tj�nak tekint, illetve Szel�nyi felfog�s�val rokon�t (Szel�nyi 1992), �p�t a m�sik k�t felfog�s elemeire, de azokat a magyar t�rsadalomfejl�d�s saj�toss�gaihoz adapt�lja. �gy a t�rsadalmat a redisztribut�v �s a piaci szerkezet kett�ss�g�vel �rja le mindk�t t�rsadalomban. Ez a Kolosi-f�le L-modell, illetve a Szel�nyi-f�le kett�s h�romsz�g modell. A rendszerv�lt�s sor�n e "k�t nagy t�rsadalomszervez� er�" egym�shoz val� ar�nya �s funkci�ja v�ltozott, f�k�nt a tekintetben, hogy m�sk�nt gener�lj�k, illetve tomp�tj�k az egyenl�tlens�geket. A k�t "er�" egyben k�t "mechanizmus" is, azaz "a rendszerv�lt�st �gy foghatjuk fel, mint a k�t rendszerszervez� mechanizmus k�z�tti s�lypont-, illetve ar�nyeltol�d�st" (Kolosi 2000: 38). Ez a le�r�s olyan benyom�st kelt, mintha a v�ltoz�s nem lett volna t�l radik�lis.

Val�ban m�ig folyik a vita arr�l, hogy t�rt�nt-e "forradalmi" v�ltoz�s a rendszerv�lt�ssal, vagy sem. Sok m�lik az archimedesi ponton, azaz hogy milyen szintr�l tekint�nk a t�rt�n�sekre. Vil�gt�rt�nelmileg tal�n t�bb a folytat�s, mint a szak�t�s: az �llamszocializmusok beletartoztak a posztindusztri�lis fel� halad� ipari t�rsadalmi paradigm�ba, a posztmodern fel� tart� modernit�sba. A glob�lis szinten meghat�rozott vil�grendszerek konstrukci�j�b�l val� kiindul�s eset�n viszont radik�lis, forradalmi v�ltoz�st jelent, hogy az egyik rendszer gyakorlatilag megsz�nt. Mi az ut�bbi konstrukci�n bel�l maradunk, de egyetlen �sszetev�j�re, a magyar t�rsadalomra koncentr�lunk.

A k�vetkez� k�rd�s az, hogy egy�ltal�n mit �rt�nk forradalmon. Ha a modell a francia forradalom, amelyhez nem csak egy �j t�rsadalmi form�ci� felt�teleinek a l�trehozatala tartozik, hanem a m�ra te�tr�lisra maszk�rozott v�res er�szak is, amely fizikailag semmis�ti meg a kor�bbi uralkod� oszt�ly tagjait, akkor n�lunk nem volt forradalom: "nem tetszett�nk forradalmat csin�lni". Ha defin�ci�nk olyan esem�nysorokra korl�toz�dik, amelyek viszonylag r�vid id� alatt gy�keresen megv�ltoztatj�k a t�rsadalmat (�s t�rsadalmi differenci�l�d�st) szervez� eszm�ket, elveket, int�zm�nyeket, viszonyokat �s szerepeket, akkor 1989 ut�n Kelet-K�z�p-Eur�p�ban v�gbement, itt-ott tal�n ma is tart, egy – t�bbnyire "t�rgyal�sos" – forradalom. Hogy hely�nval�-e a forradalom kifejez�st haszn�lni, �zl�s dolga lehet. Mondand�m l�nyege az, hogy m�lyebb struktur�lis v�ltoz�sr�l van sz�, mint amilyent p�ld�ul az a megfogalmaz�s sejtet, hogy a f� rendszerszervez� mechanizmusok – redisztrib�ci� �s piac – s�lya egym�shoz k�pest v�ltozott. A struktur�l� er�k v�ltoztak.


Az �llamszocialista strukt�ra v�za

El�sz�r teszek a nyilv�noss�got v�llal� �s m�g sok r�szlet�ben bizony�ra zavaros k�s�rletet arra, hogy �jragondoljam az 1960-as �vek k�zep�n kialak�tott felfog�somat a t�rsadalmi r�tegz�d�sr�l �s strukt�r�r�l, �s hogy megpr�b�ljam �rtelmezni a mai strukt�r�t. Mindezt egy olyan, r�vidre sz�nt tanulm�ny keret�ben, amelynek a v�llalt feladata az, hogy felmutasson valamit a mindenkori strukt�r�k �s az egyenl�tlens�gek, illetve a szeg�nys�g k�zti �sszef�gg�sekb�l.

Magam (sokakkal �sszhangban) a strukt�r�t viszonyok kapcsol�d�saib�l form�l�d� rendszerk�nt fogom fel. Az �llamszocializmus strukt�r�j�nak alapja, meghat�roz�ja a viszonylag nyugodtabb szakaszokban is a k�zponti hatalom m�k�d�sm�dja, a k�zponti t�lhatalom �ltal meghat�rozott viszonyok voltak. A hatalmi viszony teljes aszimmetri�ja valami olyasmit jelent, hogy a t�nylegesen hatalommal rendelkez�k igen sz�k csoportja (a n�menklat�ra vagy elit vagy tal�n politikai uralkod� "oszt�ly") �ll szemben a t�lnyom� t�bbs�ggel, amelyet szinte teljesen kiz�r a legitim hatalomhoz val� hozz�f�r�s lehet�s�geib�l. E kiz�r�s eszk�ze a "jogi k�osz", a jogforr�si hierarchia tiszt�zatlans�ga, a jog politikai eszk�zk�nt haszn�lata.² Alkotm�nyosan ugyan l�teznek a "polg�ri" �s "politikai" jogok (Marshall 1991), �m az alkotm�nyt b�rmilyen alacsonyabb jogforr�s, ak�r miniszteri rendelet is �rv�nytelen�theti. Ezzel a pap�ron l�tez� jogok ki�r�lnek. A politikai oszt�ly �gy autoriter m�don d�nt anyagi �s szimbolikus forr�sok l�trehoz�s�r�l, eloszt�s�r�l �s �jraeloszt�s�r�l, �s ezek r�v�n arr�l is, hogy az emberek vagy csoportok milyen helyet foglaljanak el mindezen sz�ntereken. A teljhatalom a "fent l�v�k" �s a t�bbiek k�zti t�rsadalmi t�vols�got szakad�kk� n�veli. Val�ban, a politikai uralkod� oszt�ly a legt�bb kelet-eur�pai "szocialista" orsz�gban szegreg�lt, k�l�n vil�gban �lt, �s alig haszn�lta a n�p sz�m�ra el�rhet�v� tett k�zjavakat. V�dett luxus lak�telep, k�l�n k�rh�z, s�t�t ablakos g�pkocsi, k�l�n �d�l�, k�l�n boltok szolg�lt�k ki �ket. Szinte az mondhat�, hogy felfel� rekesztett�k ki magukat a t�rsadalom eg�sz�b�l, amelynek tagjaival nem tudhattak "polg�ri", egyenrang� kapcsolatot fenntartani.

Ezt a hatalmi viszonyt egy 1960 k�r�li kutat�sban nem tudtam kezelni. Ez�rt elv�lasztottam a hatalom mint �tfog� t�rsadalmi viszony "t�rsadalmi munkamegoszt�shoz tartoz�" aspektus�t, a t�rsadalmi jelent�s�g� d�nt�shozatalt �s az "�nc�l�v� v�l�" k�nyszert �s er�szakot, amikor a hatalom "elidegenedik" a t�rsadalomt�l �s t�nyleges t�rsadalmi funkci�it�l. Ez ut�bbi aspektusr�l csak annyit mondtam, hogy nem tartozik t�rgyamhoz (Ferge 1969: 96-97).

A hatalmi viszony mindazon�ltal �nmag�ban semmit nem mond arr�l, hogy mi volt a diktat�ra tov�bbi tartalma, hogy egy�ltal�n mit is akart a hatalom akarni. E k�rd�sre megint rengeteg v�lasz van a nagyhatalmi t�rekv�sekt�l a hatalom �nmag��rt val� birtokl�s�nak gy�ny�r�ig. Mindez �ll az akkori abszol�t hatalom birtokosainak j� r�sz�re, de nem igaz�t el abban, ami itt a mi k�rd�s�nk, hogy hogyan akarta a hatalom alak�tani, vagy hogyan "hagyta alakulni" a t�nyleges �lethelyzeteket, hogy milyen egyenl�tlens�grendszer, milyen "r�tegz�d�s" j�tt �gy l�tre. A hatalmi viszony diktat�rikus jelleg�b�l nagyj�b�l minden kisz�m�that� a szabads�g sors�r�l, de semmi nem k�vetkezik az egyenl�tlens�gek alakul�s�ra n�zve.

A hatalom c�ljainak meg�rt�s�hez nem tehet� z�r�jelbe az az ideol�gia, amelynek nev�ben a konkr�t c�lokat megfogalmazt�k. Ebb�l a szempontb�l – nagyon r�vidre z�rva – olyan felz�rk�z�si, "moderniz�ci�s", civilizat�rikus k�s�rletr�l volt sz�, amelynek hivatalos ideol�gi�ja szocialista eszm�k alapj�n pr�b�lta volna az �j t�rsadalmat megszervezni. Tulajdonk�ppen a hatvanas �vekben a r�tegz�d�sre vonatkoz� k�rd�st rosszul tett�k fel. Nem az volt a rejt�ly, hogy mi�rt voltak "t�l nagyok" az egyenl�tlens�gek, hanem az, hogy mi�rt cs�kkenhettek olyan jelent�sen a h�bor� el�tti Magyarorsz�ghoz k�pest. Erre csak r�szben adnak magyar�zatot a diktat�rikus eszk�z�k. Sok olyan (egyenl�s�t�, pontosabban egyenl�tlens�gcs�kkent�) folyamat �s int�zm�ny jelent meg, amelyek a t�bbs�g t�rsadalmi igazs�goss�gra vonatkoz� k�pzet�nek megfeleltek, �s bevezet�s�k nem diktat�rikus m�dszerekkel is lehets�ges lett volna. Egy�bk�nt az egyenl�tlens�g-cs�kkent�s t�volr�l sem csak anyagi forr�sok eloszt�s�nak �talak�t�s�r�l sz�lt, hanem jogokr�l, �letes�lyekr�l, �rintkez�si form�kr�l, szimbolikus rendszerekr�l is. Ha Marshall kateg�ri�it k�vetj�k, akkor �gy t�nik, hogy a polg�ri �s politikai jogok form�liss� t�tele vagy megsz�ntet�se ellen�re egy sor szoci�lis �s gazdas�gi jog – a munk�hoz val�, kultur�lis, eg�szs�g�gyi, szoci�lis, szem�lyis�gi stb. jogok – megval�sult. Az�rt haszn�lom az "�gy t�nik" kifejez�st, mert nem vagyok meggy�z�dve arr�l, hogy a polg�ri �s politikai jogok l�nyegi (szubsztant�v) �rv�nyes�thet�s�ge n�lk�l lehet szoci�lis stb. jogokr�l besz�lni, hiszen ezek garanci�j�t �pp a k�t els� jogt�pus biztos�tja. Ugyanakkor egy sor munk�hoz kapcsol�d�, t�rsadalombiztos�t�si, a kult�ra elsaj�t�t�s�hoz (iskol�z�shoz) val�, a n�ket emancip�l� jog t�nyszer�en, szubsztant�ve m�gis l�tezett – form�lis �rv�nyes�thet�s�g�k maradt korl�tozott. Mindenesetre a szoci�lis jogok legitimebbek, er�sebbek �s nehezebben visszavonhat�k, ha nem fentr�l hull� aj�nd�kok, hanem a polg�rok civil jogaik r�v�n megharcolnak �rt�k, �s politikai jogaik r�v�n megszavazz�k �ket.

A v�ltoz�sok egy r�sze eleve t�bbs�gi k�vetel�s volt, teh�t legitim. Ilyen volt az 1945 ut�ni legels� �vekben a rendies k�t�d�sek, a fens�bbs�g �s al�zat viszonyainak megsz�ntet�s�re ir�nyul� igyekezet, �s ilyen volt a f�ldoszt�s; a k�s�bbi �vekben ehhez csatlakoztak a mindenki sz�m�ra ingyenesen hozz�f�rhet� k�zjavak, a j�l�ti redisztrib�ci� b�v�t�se, az �gynevezett nagy szoci�lis ell�t�rendszerek ki�p�t�se, vagy a "munk�hoz val� jog", m�g akkor is, ha a munkak�telezetts�g (legal�bbis f�rfiak eset�ben) egyben jogkorl�toz�st is jelentett. Az egyenl�s�t� t�rekv�sek m�s r�sze fokozatosan legitim�l�dott, mint mondjuk a nemek k�z�tti egyenl�s�g. �s term�szetesen egy sor egyenl�s�t� k�nyszer sosem v�lt legitimm�, le is pattantak a szabadd� v�l� t�rsadalomr�l, mint p�ld�ul az elvt�rs megsz�l�t�s, amelyet a sokszor suta uraz�s-h�lgyez�s v�ltott fel. Egy�bk�nt megsz�l�t�saink kiforratlans�ga is a civiliz�ci�s folyamat bakugr�saival kapcsolatos. Ez�ttal egy rendies eredet� �s f�rfidominanci�ra �p�l� megsz�l�t�srendszert pr�b�ltunk polg�rian horizont�liss� tenni.

Az egyenl�tlens�gcs�kkent�s teh�t ideol�giai alap� hatalmi c�l volt. De term�szetesen rengeteg egyenl�tlens�g �lt tov�bb vagy j�tt �jonnan l�tre. Fontos kutat�si k�rd�s volt, hogy mi is szervezi az egyenl�tlens�geket az adott hatalmi paradigm�n bel�l. Az iskol�zotts�g, a r�gi�k, a telep�l�s jellege (v�rosiass�ga vagy nagys�ga), a vezet�-vezetett hierarchia, a gazdas�gi �gazat, a j�vedelem, alkalmank�nt a t�rsadalmi sz�rmaz�s k�l�n-k�l�n is sokf�le egyenl�tlens�get hordoztak. M�gis sz�ks�g volt egy �tfog�bb, t�bb struktur�lis jelent�st hordoz� oszt�lyoz�sra. A r�gi marxi kateg�ri�k idej�ket m�lt�k, az �j politikai t�rsadalomk�pnek – a k�t oszt�ly �s egy r�teg "modellnek" – sosem volt sok k�ze a val�s�ghoz. A megold�st a l�tfenntart� foglalkoz�sok szerep�nek �jragondol�s�ban �s strukt�r�hoz kapcsol�s�ban l�ttuk.

�gy t�nt, hogy a d�nt�shozatal, a f�l�- �s al�rendelts�gek, a tud�s, a munka �ltal ig�nyelt fizikai �s szellemi er�fesz�t�sek. a munkak�r�lm�nyek, s�t bizonyos m�rt�kig a lak�hely �s a t�rsadalmi indul�s bizonyos m�rt�kig mind hozz�j�rultak egy – a t�rsadalmi munkamegoszt�son bel�li helyet kijel�l� – l�tfenntart� tev�kenys�g form�l�s�hoz. Ezt a kombin�ci�t nevezt�k el "a v�gzett munka jelleg�nek". Term�szetesen akkor is tudtuk, hogy a "munkajellegcsoport" nem jelent sokkal t�bbet, mint a kor�bbi "t�rsadalmi-gazdas�gi csoportok", vagy valamilyen foglalkoz�si csoportok �tkeresztel�s�t. Az �j fogalomra az�rt volt sz�ks�g, hogy �rz�keltesse, v�ltozott a csoportk�pz�s m�g�ttes logik�ja.

A munka jellege az egyenl�tlens�gek sz�mos dimenzi�j�t vagy �sszetev�j�t l�tszott �sszekapcsolni.³ Az oszt�lyoz�s nagyj�b�l megfelelt a t�rsadalom "term�szetes" tagol�d�s�nak, azaz egy sz�les k�rben elfogadott t�rsadalmi konstrukci�nak is: a javasolt csoportokkal a k�rdezettek azonosulni tudtak. Azt sosem �ll�tottuk, hogy a munka jellege szerinti oszt�lyoz�s az egyenl�tlens�gek t�bbs�g�t megmagyar�zza. A felt�telez�s csak annyi volt, hogy e csoportoknak a legt�bb egyenl�tlens�g eset�ben jelent�s magyar�z� erej�k lesz.

Az empirikus kutat�s eredm�nyei a feltev�st igazolt�k. A munkajellegcsoportok igen sok egyenl�tlens�ggel meglehet�sen szoros kapcsolatban voltak. Az is igazol�dott, hogy t�bb�-kev�sb� rendezett hierarchi�t alkotnak. Sok �tfed�s ellen�re a trendek egy�rtelm�ek voltak. �gy a csoportok alkalmasak voltak egy, az egyenl�tlens�geket �sszefoglal�an bemutat� t�rsadalmi r�tegz�d�si modell kialak�t�s�ra.⁴

Ugyanakkor a hatalom m�k�d�sm�dja minden differenci�l�d�st letomp�tott: vagy sz�nd�kkal egyenl�s�tett, vagy indirekt m�don k�sztetett megl�v� differenci�k elleplez�s�re, a mindig megl�v� spont�n mozg�sok direkt vagy indirekt lefojt�s�ra.

Ebben a megk�zel�t�sben a fokozatosan kialakul� piac egy olyan t�rt�net r�sze, amelyet egy merev s�ma nem tesz l�that�v�. A piaci �rdekek, form�k, mozg�sok k�ts�gk�v�l el�ret�r�ben voltak, de nem ezek jelezt�k egyed�l, hogy a t�rsadalom megel�gelte a lefojtotts�got, a kor�bbin�l sokkal nagyobb ig�nye van saj�t mozg�st�rre. A spont�n szabads�gt�rekv�sek egyre jobban beleiv�dtak szinte minden jelens�gbe. Jelen voltak a hatalmi viszonyokban, a munkafolyamatokban, a form�lis j�vedelmek melletti inform�lis j�vedelmekben �s �gy tov�bb. A "g�emk�z�" szakmunk�s, a p�pai kereskedelmi elad�, az arisztokrata k�zgazda, a zsid� orvos vagy az Erd�lyb�l �ttelep�l� asztalos "munkajellegcsoportja" a r�gi maradhatott, de �k maguk az �nkifejez�s lehet�s�geit, r�gi vagy �j identit�sokat kezdtek ny�ltan is keresni. Ezzel nyitogatt�k a szabads�g, a spont�n, s egyben auton�m cselekv�s ajtait. A redisztrib�ci�-piac kett�ss�ge a k�nyszer �s auton�mia (vagy k�nyszer �s szabads�g) ellent�tes egys�g�b�l valamit megragad a gazdas�g ter�let�n. �m �pp a kett� minden�tt jelenl�v� fesz�lts�gteli egys�g�t, amely egyben folyamatosan v�ltoztatta a t�rsadalom jelleg�t is, nem tudja kifejezni.

Ezt a bonyolults�got �s dinamik�t neh�z �br�zolni. Erre a munkajellegcsoportok is alkalmatlanok. A diktat�rikus hatalmi m�k�d�s �s az ez ellen fesz�l� szabads�gkeres�s j�t�k�t, amely fokozatosan megv�ltoztatta, szakaszokra tagolta a rendszert mag�t is, nem tudom egyetlen egyszer� s�m�ban �br�zolni. A munkajellegcsoportok is csak egy – szerintem alapvet� �s a strukt�r�t meg�rteni seg�t� – r�tegz�d�s le�r�s�ra j�k. A r�tegz�d�s �s strukt�ra k�zti viszonyt (amelyet kor�bban nem tudtam kezelni, �s hom�lyban hagytam) m�gis igyekszem valamennyire szeml�ltetni az 1. �br�ban. Itt a hatalmat (�rtsd, a diktat�rikus hatalmat) a t�rsadalmi munkamegoszt�son k�v�lre �s f�l�je helyeztem, jelezve, hogy mintegy satuk�nt szor�tja a t�rsadalmat. Ezzel igyekszem �rz�keltetni a hatalom t�rsadalommeghat�roz�, t�rsadalomt�l elk�l�n�l� �s t�rsadalmat lefojt� jelleg�t.


Az egyenl�tlens�gek alakul�sa az �llamszocializmusban – p�ld�k

A hatvanas �vek id�zett kutat�sai bemutatt�k, hogy mit jelentett a munka jellege szerinti r�tegz�d�s 1962-ben. A k�s�bbi kutat�sok sz�mos t�rsadalmi v�ltoz�st le�rtak. Kev�s olyan elemz�s volt azonban, amely az egyenl�tlens�gek alakul�s�t a hatvanas �vekkel �sszehasonl�that� m�don vizsg�lta volna. Az 1-5. t�bl�zatok adatai azonos r�tegz�d�si kateg�ri�kkal vil�g�tj�k meg a v�ltoz�st. Amennyire tudom, ezek az �sszehasonl�t� adatok itt most el�sz�r jelennek meg.⁵ Felvillantj�k a moderniz�ci�s-civiliz�ci�s k�s�rlet k�ts�gtelen siker�t bizonyos ter�leteken. Bebizonyosodott, amit az 1982-es vizsg�latn�l el�feltev�sk�nt megfogalmaztunk (V�rnai1982), hogy a teljes strukt�ra feljebb cs�szott, �s a t�rsadalmi t�vols�gok a legt�bb ter�leten cs�kkentek.

Az 1. t�bl�zat az iskol�zotts�g gyors n�veked�s�t mutatja, a 2. t�bl�zat pedig a t�rsadalmi munkamegoszt�s gyors, hab�r felem�s moderniz�l�d�s�t (Andorka 1997). Az ell�totts�gi mutat�k, fogyaszt�si szintek jelent�sen javultak. A lak�shelyzet ugr�sszer� javul�s�t �s az egyenl�tlens�gek 1962 ut�ni tov�bbi cs�kken�s�t a 3. �s 4. t�bl�zat v�zolja. Az 5. �s 6. t�bl�zat n�h�ny kultur�lis szok�s vagy gyakorlat hasonl� jelleg� v�ltoz�s�t mutatja be. A j�vedelmek v�ltoz�sa ugyanezt a tendenci�t mutatja. Ebben az esetben sejthet�, hogy a j�vedelmi oll� ilyen �sszeszor�t�sa fesz�lts�geket gener�lhatott, hiszen ellent�tes volt mind az er�sebb csoportok �rdekeivel, mind a glob�lis szinten er�s�d� (neoliber�lis) ideol�gi�kkal, mind a nemzetk�zi gyakorlattal (7. t�bl�zat). A munkajellegcsoportok mind 1960, mind 1980 k�r�l a j�vedelemsz�r�sb�l keveset (h�sz sz�zal�k k�r�li, majd enn�l is kisebb ar�nyt) magyar�ztak. A lak�smin�s�g eset�ben a magyar�z� er� nagyobb, b�r szint�n cs�kken� volt, a kultur�lis szintn�l azonban mindig jelent�s �s n�vekv� (49 �s 56 sz�zal�k).

A struktur�lis v�ltoz�sok elemek�nt �rtelmezhet� a n�k �s a rom�k (itt adatokkal nem illusztr�lt) helyzet�nek javul�sa iskol�z�si, foglalkoztat�si, j�vedelmi szempontb�l. Igaz, mindk�t csoport eset�ben a munka r�v�n t�rt�n� "emancip�l�s" k�t�l� jelens�g volt. A n�k eset�ben az�rt, mert mik�zben a n�k jogai k�ts�gk�v�l er�s�dtek, mik�zben n�tt a keres� n�k iskol�zotts�ga �s jelenl�te a fels�bb r�gi�kban, vezet�k �s �rtelmis�giek k�z�tt is, a legrosszabb poz�ci�kban, els�sorban a seg�dmunk�sok k�z�tt, a n�k t�bbs�gg� v�ltak. A cig�nyok eset�ben hasonl� t�pus�ak voltak a v�ltoz�sok, de kevesebb pozit�v elemmel. Igaz, a rom�k t�lnyom� t�bbs�ge – a f�rfiak t�bb mint nyolcvan, a n�k mintegy hatvan sz�zal�ka – bekapcsol�dott a rendszeres j�vedelemszerz� munk�ba. Sokan �j, b�r rossz min�s�g� lak�shoz jutottak. A gyerekek t�bbs�ge �vod�ba ker�lt. Mindezzel elindultak felfel� egy moderniz�ci�s-civiliz�ci�s lejt�n. K�pzetts�g�k azonban nem k�vette a foglalkoztat�s b�v�l�s�t, s ez�rt csak a foglalkoz�si hierarchia legals� l�pcs�iig jutottak el, t�bbs�g�k seg�d- vagy betan�tott munk�s lett.

Igaz, a hatalmi szakad�kot nem tudtuk m�rni, de a diktat�ra puhul�s�val ennek az �roknak a m�lys�ge is feltehet�en cs�kkent. Ugyanakkor a rendszer bizonyos szempontokb�l alul nyitott maradt. Az �llampolg�r fogalma �s val�s�ga hi�nyzott, a politika csak a munkav�llal�t tekintette a t�rsadalom elfogadhat� tagj�nak. Akik b�rmilyen okb�l nem v�ltak munkav�llal�v� (mert t�l t�vol voltak mindent�l, vagy egyed�l neveltek gyereket), nem is sz�m�thattak semmilyen k�zseg�ts�gre.

�sszefoglalva az eddigieket, a struktur�lis viszonyokat egyszerre alak�totta a diktat�rikus hatalmi viszony, a k�zj�l�tet n�velni, az egyenl�tlens�geket cs�kkenteni akar� domin�ns ideol�gia, ezzel �sszef�gg�sben a mag�ntulajdon hi�nya �s a l�tfenntart� foglalkoz�sokat kijel�l� viszonyok rendszere. Nem hiszem, hogy ez oszt�lystrukt�ra volt, b�r a "politikai uralkod� oszt�ly" l�tezett. Azt hiszem, legink�bb r�tegezett strukt�rak�nt foghat� fel, a munkajellegcsoportok alapj�n meghat�rozott r�tegekkel, amelyek empirikusan le�rhat�k voltak. A kapott t�rsadalmi tagol�d�s �rthet� volt, �s egybehangzott az emberek mindennapi tapasztalataival. M�sk�nt, a csoportok nem mesters�gesen k�pz�dtek, s illeszkedtek az emberek t�rsadalmilag konstru�lt, de csak r�szben r�juk k�nyszer�tett identit�sk�p�hez. Noha a rendszer sz�mtalan �r�kl�tt �s �j differenci�l�d�ssal m�k�d�tt, eg�sz�ben a strukt�ra lefojtott maradt: a spont�n mozg�sok, spont�n �rdek�rv�nyes�t�sek, saj�t identit�sv�llal�sok fokozatosan �s n�mi sikerrel t�g�tani igyekeztek a falakat. �m a spontaneit�s �s auton�mia korl�tai m�g a puha diktat�ra �veiben is er�sek maradtak.


Szeg�nys�g az �llamszocializmusban

Az orsz�g a hatvanas �vekben m�g szeg�ny volt. Ez a forr�sok viszonylag egyenletes eloszl�sa mellett a hatvanas �vek v�g�n is m�g azt jelentette, hogy a sz�k�ss�g �ltal�nos volt, harminc-negyven sz�zal�k volt nagyon szeg�ny, �s gazdagnak csak a politikai elit �s annak k�zvetlen kedvezm�nyezettei voltak tekinthet�k.

A hatvanas �vek v�g�t�l bek�vetkez� jelent�s gazdas�gi n�veked�s nagyon gyorsan lecsurgott a foglalkoztat�ssz�lesed�s, az univerz�lis ell�t�sok b�v�l�se, az elemi sz�ks�gletek fedez�s�t az alacsony j�vedelmek ellen�re lehet�v� t�v� (mesters�ges) �rrendszer stb. r�v�n. Minden ilyen eszk�znek voltak negat�vumai is. A "teljes foglalkoztat�s" p�ld�ul arra �p�lt, hogy elvileg �s jogilag a l�tfenntart�s csak munk�val lehets�ges. E megk�t�sek mellett viszont a foglalkoztat�s kereteit olyan t�gra szabta a politika, hogy lehetett munk�t tal�lni. Ama k�pzetlen emberek t�bbs�ge is helyet tal�lt, akiket egy kiz�r�lag termel�kenys�gre �s profitra orient�lt t�rsadalom "foglalkoztathatatlannak" (unemployable) szokott �t�lni. A nyolcvanas �vek k�zep�re az abszol�t szeg�nys�g visszah�z�dott, a relat�v szeg�nys�g (az �tlag fele alatt �l�k ar�nya) k�r�lbel�l �t sz�zal�kra zsugorodott. Ahogyan az �ltal�nos sz�k�ss�g cs�kkent, �gy v�lt egyre vil�gosabb�, hogy a differenci�l�s "spont�n" mozgat�er�it a hatalmi akarat nem tudhatta megsz�ntetni. Kit�nt, hogy a kultur�lis �s szoci�lis t�k�k gener�ci�k k�z�tti �t�r�k�t�se fennmaradt, s az egy gener�ci�val kor�bbi j� helyzet, alkalmasint egy gener�ci� els�llyeszt�se ut�n, felsz�nre t�r (MTA Szociol�giai Kutat� Int�zet 1984). Akkor v�lt az is vil�goss�, hogy a szeg�nys�g nem sz�nt meg, s hogy a szeg�nys�gb�l kit�r�s es�lyei t�rt�nelmileg-t�rsadalmilag meghat�rozottan nagyon elt�r�ek. A hetvenes �s nyolcvanas �vekben v�gzett kutat�sok sok oldalr�l felh�vj�k a figyelmet a t�rsadalmi mobilit�si csatorn�k z�r�d�s�ra, az egyenl�tlens�gek, szeg�nys�g �s kirekeszt�s kock�zataira. Ezzel egy�tt, am�g t�bb�-kev�sb� �pen fennmaradtak a teljes foglalkoztat�s, a munkajogok, az �rt�mogat�si rendszer, az univerz�lis szolg�ltat�sok �s a k�zel univerz�lis ell�t�sok, illetve korl�tozott maradt a mag�ntulajdon lehet�s�ge, addig az egyenl�tlens�gek csak lassan n�ttek, jobb�ra a hetvenes �vek k�zep�t�l.

Kutat�sokra utalok, holott manaps�g k�zhelly� v�lt, hogy az el�z� rendszer ideol�giai okokb�l tabus�totta a szeg�nys�get, s ez�rt nem t�rt�ntek kutat�sok sem. Az �ll�t�s els� fele igaz, a m�sodik azonban nem eg�szen az. Az els� elm�ly�lt szeg�nykutat�st, amely a KSH j�vedelemeloszl�si vizsg�lat�hoz kapcsol�dott, Kem�ny Istv�n v�gezte az 1968. �vi helyzetr�l. A tanulm�nyt megjelen�se el�tt betiltott�k, de j�l ismertt�, m�ra klasszikuss� v�lt (Kem�ny 1992). Kev�sb� tart sz�mon a szakma sok kisebb, a szeg�nys�get f�kuszba �ll�t� kutat�st �s szociogr�fi�t, de nem v�ltak k�zismertt� az 1982. �vi "R�tegz�d�s-modell vizsg�latnak" a szeg�nys�gre vonatkoz� inform�ci�i sem. A m�r eml�tett "r�tegz�d�s-modell vizsg�lat" anyaga kilenc k�tetben jelent meg. Ezek k�z�l kett� csak a szeg�nys�ggel foglalkozott. Bokor �gnes Depriv�ci� �s szeg�nys�g c�m� munk�ja, amely Peter Townsend vizsg�lati m�dszereit igyekezett �t�ltetni, a sorozat VI. k�tetek�nt, k�s�bb k�nyvk�nt is megjelent (Bokor 1987). Az Utasi �gnes �ltal szerkesztett VIII. k�tet csak t�rsadalom perem�n �l� csoportokkal foglalkozott (1987). A kutat�k realiz�lt�k, hogy sz�mos csoport kimaradhatott a nagy mint�b�l vagy kis sz�muk, vagy a mintav�tel saj�toss�gai miatt. Felt�telez�s�k szerint k�z�l�k sokan szeg�nyek, kirekesztettek lehettek. K�l�n kieg�sz�t� mint�kat �ll�tottak �ssze e csoportok vizsg�lat�ra. Az egyik minta a gyakran munkahelyet v�ltoztat� seg�dmunk�sokra vonatkozott (1026 f�s minta). Egy m�sik a munk�ssz�ll�k azon lak�it vizsg�lta, akik nem ing�ztak rendszeresen, azaz feltehet�en k�nyszerb�l �ltek a sz�ll�n (680 f�s minta). Sz�z m�lyinterj� k�sz�lt a hajl�ktalanokkal, cs�vesekkel, csavarg�kkal. Viszonylag nagy minta seg�ts�g�vel t�rt�k fel a legszeg�nyebb cig�nytelepek lak�inak �letk�r�lm�nyeit (1946 csal�d, kb. t�zezer f�s minta). Ez a hatalmas inform�ci�t�meg j�r�szt kiakn�zatlan, illetve kev�ss� ismert maradt.

Ami a sokf�le inform�ci�b�l kibontakozik, abb�l �gy t�nik, hogy voltak r�gi meg �j szeg�nyek, de a maiakt�l r�szben elt�r�ek. Sz�muk �s �sszet�tel�k peri�dusonk�nt v�ltozott politikai hat�sokra, a gazdas�g helyzet�t�l, a nyugd�jrendszer be�r�s�t�l vagy a munkaer�piac m�reteit�l f�gg�en. A hatvanas �vekben a "r�gi szeg�nyek" a h�bor� el�ttr�l itt maradt csoportok vagy azok ut�dai voltak, a mez�gazdas�gi csel�dek sors�t folytat� �llami gazdas�gi munk�sok, napsz�mosok, a v�rosi alkalmi �s seg�dmunk�sok; a kis telep�l�sek lak�i, akikhez akkor m�g alig �rt el valami a civiliz�ci�s v�vm�nyokb�l; a sokgyerekesek, f�leg az egykeres�s csal�dokban; a gyermek�ket egyed�l nevel�k; �s a cig�nys�g t�bbs�ge, akik �pp elhagyni k�sz�ltek a r�gi szeg�ny �letform�t, de m�g nem kapaszkodtak meg az �j helyzetben. A hatvanas �vek elej�n a m�g csak a lakoss�g egy r�sz�t lefed� �s alacsony �sszeg� nyugd�jak miatt az id�sek nagy r�sze is szeg�ny volt – r�szben �j szeg�ny, ha nyugd�j�t vagy vagyon�t elvett�k, r�szben tradicion�lis szeg�ny, hiszen a szeg�ny csal�dok �regjei mindig bizonytalan helyzetben voltak. Mellett�k �ltek tov�bbi, r�szben �j, r�szben r�gi peremcsoportok, cs�vesek, munk�ssz�ll�sokra szorul� hajl�ktalanok, fogyat�kosok. Mindezen csoportok egy�tt a hatvanas �vekben m�g nagy t�meget jelentettek. K�z�l�k az "�j szeg�nyek" l�nyegileg a politikailag deklassz�ltak, arisztokrat�k vagy a volt fels� r�teghez tartoz�k, akik (ha nem hagyt�k el idej�ben az orsz�got) vagyonukat �s munk�jukat elvesztett�k, akik k�z�l sokakat az �tvenes �vek elej�n kitelep�tettek, �s akik az �tvenes �vek v�g�t�l t�rtek vissza a v�rosokba, de t�bbnyire csak alantas fizikai munk�t v�llalhattak.

A nyolcvanas �vekre (a hatvanas �vekhez k�pest) a szeg�nyek sz�ma radik�lisan cs�kkent. A gazdas�gi n�veked�s a t�bb munka �s kereset r�v�n is, a szoci�lpolitikai "�nt�z�rendszer" r�v�n is gyorsan "lecsurgott". A nagyon kisz�lesedett foglalkoztat�s, a nyugd�jrendszer fokozatos be�r�se, a relat�ve magas �s majdnem univerz�lis csal�di ell�t�sok legal�bb sz�k�s meg�lhet�st �s a mindennapi �let viszonylagos stabilit�s�t biztos�tott�k. Munk�hoz majdnem mindenki hozz� jutott. 1982. �vi sz�m�t�saim szerint egy �s k�t sz�zal�k k�z�tt lehetett a f�rfiak k�r�ben a t�nyleges (nem nyilv�ntartott) munkan�lk�lis�g. A legm�lyebb szeg�nys�gben azok �ltek, akik semmilyen munk�hoz nem jutottak, �s semmilyen m�don nem k�t�dtek a munkaer�piachoz. A nyugd�jra nem jogosult id�s legf�ljebb az id�skor�ak seg�ly�hez juthatott. Egy t�bbgyerekes asszony, ha f�rje "elt�nt", �s � maga k�pzetlens�ge vagy a gyerekek miatt nem tudott munk�t v�llalni, semmilyen j�vedelemre nem form�lhatott jogot. Azaz a rendszer alulr�l tov�bbra is nyitott volt. Megmaradt szeg�nynek vagy sz�k�lk�d�nek a "tradicion�lisan szeg�nyek" egy kisebb r�sze, a mozdulni nem tud�, falusi vagy v�rosi z�rv�nyokban �l� mez�gazdas�gi vagy seg�dmunk�sok, a gyorsan cs�kken� telepi cig�nys�g egy r�sze (l�sd Szalai J�lia, e sz�m). Az id�sek helyzete relat�ve javult, a sokgyermekesek� relat�ve romlott. A szeg�nys�g sz�k�l� �jratermel�s�ben tov�bbra is jelent�sek voltak a struktur�lis okok, b�r a hivatalos szeml�let mindig igyekezett az okok egy�nies�t�s�re, s ezzel a szeg�nyek �nhib�sk�nt felt�ntet�s�re (l�sd p�ld�ul G�ncz�l 1991).


A magyar �jkapitalizmus strukt�r�j�nak v�za

A rendszerv�lt�st a legink�bb l�nyegre t�r� k�zhellyel �gy szoktuk jellemezni, hogy a parancsgazdas�g (tervgazdas�g) piacgazdas�gg� alakult, a diktat�ra meg t�bbp�rti parlamenti demokr�ci�v� �s jog�llamis�gg�. Mindez igaz. Struktur�lis szempontb�l azonban �gy gondolom, hogy nem a piac mint legfontosabb t�rsadalomszervez� int�zm�ny a kulcsk�rd�s, hanem a piacgazdas�got lehet�v� t�v� jogok �s viszonyok, k�l�n�sen a mag�ntulajdonhoz �s szabad szerz�d�shez val� jog, illetve az ezen az alapon kialakul� tulajdoni �s munkaer�-piaci viszonyok.

F�ntebb �gy �rveltem, hogy a diktat�rikus �llamszocializmusban a teljhatalom �gy v�gta sz�t a t�rsadalmat a hatalommal rendelkez�kre �s nem rendelkez�kre, hogy szinte nem volt k�zt�k m�s kapcsolat, mint a (nem mindig l�that�) elnyom�s. Ez a hatalmi rendszer jel�lte ki, vagy legal�bbis szerette volna kijel�lni a tov�bbi struktur�lis viszonyok m�k�d�si m�dj�t, terep�t, kapcsol�d�si pontjaikat.

Struktur�l� szempontb�l a hatalmi viszony domin�ns hely�t a t�keviszony vette �t a piaci t�rsadalomban. Ez is kett�v�gja a t�rsadalmat (ezt mutatja be a 2. �bra) tulajdonosokra �s a t�bbiekre. A k�t t�rf�l k�z�tt azonban sokf�le kapcsolat van. A munkav�llal� f�gg a munk�ltat�t�l, legyen az a mag�nt�ke vagy az �llam. A gazdas�gi t�ke (�s gazdas�gi viszony) uralhatja a politikai hatalmat (Szalai 2001). Az �bra nem tudja p�ld�ul megmutatni, hogy mennyire s�r� a kapcsolatrendszer a nagyt�ke �s az alkalmazotti st�tusban l�v� fels� vezet�k k�z�tt. A struktur�lis viszonyok v�ltoz�sa olyasmit jelent, hogy a mag�ntulajdon meghat�roz�v�, a politikai hatalom szerepe kev�sb� kit�ntetett� v�lt, mint kor�bban. A politikacsin�l�s bel�pett a t�rsadalmi munkamegoszt�st bel�lr�l struktur�l� viszonyok k�z�.

Mindemellett mindk�t hierarchi�n – a t�ketulajdonosokon �s a t�bbieken bel�l – �ri�siak maradtak a fent �s lent k�z�tti t�vols�gok. Az egyenl�tlens�gek, k�l�n�sen a t�ketulajdonosok eset�ben, elszabadultak. Az �br�ban a t�ketulajdonosokat a t�ke nagys�ga �s az alkalmazottak sz�ma szerint r�tegeztem.⁶ Ez leegyszer�s�t�s, a k�t krit�rium sz�tv�laszthat� lenne (2. �bra).

A t�k�vel nem rendelkez�k a munkaer�piacon jelennek meg, mint k�n�lat. Helyzet�k att�l f�gg, hogy tal�lnak-e itt helyet vagy sem, vagy ha helyet nem is, legal�bb munkaer�-piaci jogc�met valamilyen ell�t�sra. A 2. �bra m�sodik r�sze n�gy f� csoportot k�l�n�t el: azokat, akiknek van stabil alkalmaz�suk az els�dleges munkaer�piacon; akik nem �llnak alkalmaz�sban, csak valamilyen munkav�gz�sre szerz�dnek mint aff�le t�ke n�lk�li v�llalkoz�k; akiknek csak rendszertelen�l vagy csak a fekete- (nem leg�lis) piacon van hely�k; tov�bb� azokat, akiknek nincs munkaer�-piaci hely�k. Ez ut�bbiak egy r�sze kor�bbi munkaviszonya jog�n kaphat meg�lhet�s�hez ell�t�st (nyugd�jat, t�pp�nzt, munkan�lk�li j�rad�kot), m�sok csak a l�t jog�n kaphatnak b�rmit is, ha vannak ilyen seg�lyek. Az alkalmi munkav�llal�k, az "atipikus" munk�t v�gz�k, a szerz�d�ses k�ls�s�k egy r�sze, a feketepiacon dolgoz�k �s a v�gk�pp kiszorul�k meg�lhet�se bizonytalan: egy elfogadhat� meg�lhet�si szinthez val� jogaik �s munkajogaik �ltal�ban gyeng�k.

A 2. �bra m�sodik �s negyedik oszlopa a munka jellege szerint besorolt p�ld�kat ad arra, hogy milyen fajta munk�k v�gezhet�k a t�ketulajdon k�l�nb�z� szintjein, illetve a munkaer�piac k�l�nb�z� helyzeteiben. Nagyon habozva, de oszt�lyc�mk�ket is ragasztottam e csoportokhoz. A k�rd�jelek arra utalnak, hogy nagyon bizonytalan vagyok abban, mennyire �rhat� le a magyar �jkapitalizmus oszt�lyterminusokban. Jelenleg csak a fels� �s als� csoportok l�that�k valamennyire is vil�gosan: elm�letileg t�bb�-kev�sb� k�r�l�rhat�k, empirikusan nagyj�b�l megtal�lhat�k. A fels� �s als� oszt�ly k�zti sokas�g vegyes k�pet ny�jt. Sokf�le krit�rium szerint r�tegezhet�k, p�ld�ul k�pzetts�g vagy j�vedelem vagy – mint a tov�bbiakban bemutatjuk – munkajellegcsoportok szerint is. Oszt�lyhat�rok azonban nemigen l�tszanak, nem is igen szokt�k �ket keresni. A politikai sz�vegek �s a tudom�nyos kutat�sok az utols� �vtizedben szinte kiz�r�lag a k�z�poszt�lyra vagy k�z�poszt�lyokra �sszpontos�tottak. A munk�ss�g, hogy munk�soszt�lyt m�r ne is eml�ts�nk, szinte elt�ntek a sz�t�rb�l. Tov�bb kellene vizsg�lni, mi a szerepe ebben a hi�nyban a m�g alig meg�rtett v�ltoz�soknak, illetve t�bb�-kev�sb� tudatosult politikai �s gazdas�gi �rdekeknek. Itt e k�rd�st nyitva hagyom.

A 3. �bra mindazokat �tfogja, akik a t�kepiacon vagy a munkaer�piacon akt�vak. Az oszt�lyoz�s a munkajellegcsoportok szerint t�rt�nt, amely csoportos�t�st m�g mindig egy sor m�g�ttes viszony kapcsol�d�s�nak tekintek. Az �bra ezek k�z�l a hatalom/tekint�ly, illetve a piacon �rt�kes�thet� tud�s szintjei szerinti rendez�sek metsz�spontj�ban l�v� csoportokat neves�ti. A c�mk�k hasonl�ak, de nem teljesen azonosak az �llamszocializmusban haszn�lt c�mk�kkel. A kor�bbi vezet�k menedzserk�nt felt�ntet�se a menedzserizmus terjed�s�re utal, ennek minden el�ny�vel-h�tr�ny�val. A tradicion�lis �rtelmis�g hivat�sszer�s�g�nek gyeng�l�s�t pr�b�lja �rz�keltetni a szakember-szak�rt� c�mke haszn�lata. Az �talak�t�s azonban befejezetlen. A szolg�ltat� szakm�kban dolgoz�k sz�mban lassan fel�lm�lj�k a munk�sokat, tagol�d�suk meg�rt�se �s elnevez�se hi�nyzik. A h�zimunk�t m�g ez a modell is a munkamegoszt�son k�v�lre szor�tja. Az �n�ll�k elhelyez�se bizonytalan. Lebegnek a munkamegoszt�sb�l lefel� k�nyszerb�l kiszorul�k – "k�v�l" vagy "bel�l" vannak a munkamegoszt�son? �gy t�nik tov�bb�, hogy az iskolai v�gzetts�g szerepe a kor�bbin�l is kit�ntetettebb – lehet, hogy m�sk�nt kellene megjelen�teni (nem csak mint a v�gzett munka egy dimenzi�j�t). Vagyis a kateg�ri�k �j k�r�lm�nyekhez igaz�t�sa m�g tov�bbi kutat�sokat ig�nyelne.

B�rmennyire t�k�letlenek is az �jkapitalizmus strukt�r�j�t bemutat� javasolt modellek, empirikus igazol�suk megk�s�relhet�. A tov�bbiakban bemutatand� adatok szerint a fentiek szerint kialak�tott "munkajellegcsoportoknak" van t�rsadalmi relevanci�juk mind struktur�lis meghat�roz� t�nyez�k�nt, mind a r�tegz�d�st le�r� kateg�ri�kk�nt. C�lszer� lenne azonban, mint erre utaltam, sok mindent v�ltoztatni, s ak�r a "munkajellegcsoportok" elnevez�st is elvetni, hogy az �j kateg�ria �rz�keltesse a munkajelleg mellett a t�keviszony �s a munkaer�-piaci helyzet egy�ttes struktur�l�-r�tegz� fontoss�g�t. A modell j�v�je m�g �talak�t�sok mellett is teljesen bizonytalan. Nem tudjuk, hogy mi fog t�rt�nni az egyenl�tlens�gekkel, ha a strukt�ra rem�lhet�en feljebb cs�szik. Az elszabadul� egyenl�tlens�gek �lezhetik a t�rsadalmi megosztotts�got, fent �nk�ntes, lent kik�nyszer�tett elk�l�n�l�st, kirekeszt�d�st hozhatnak l�tre. M�sok �pp �gy gondolj�k, hogy – �pp ellenkez�leg – a posztmodernit�s a "nagy narrat�v�k" eljelent�ktelened�s�t hozza mag�val, s ezzel a t�rsadalmi meghat�rozotts�gok gyeng�l�s�t, az individu�lis v�laszt�sok sokasod�s�t, az "�let esztetiz�l�s�nak" programj�t (Featherstone 1995). Ma csak annyit tudunk, hogy a t�rsadalmi t�r k�z�ps� r�szein n�het az indeterminizmus, mik�zben sz�mos jelenbeli �s j�v�beni magatart�s �s tendencia, a fizikai �s t�rsadalmi �letes�lyek lent is, fent is t�ls�gosan is kisz�m�that�ak.


A piacgazdas�g egyenl�tlens�gei

A struktur�lis viszonyok nem hat�rozz�k meg egy�rtelm�en a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek m�rt�k�t. Az anal�gia nem teljes az �llamszocializmussal kapcsolatban mondottakkal. Arr�l azt �ll�tottam, hogy a hatalmi viszony diktat�rikus jelleg�b�l nagyj�b�l minden kisz�m�that� a szabads�g sors�r�l, de semmi nem k�vetkezik az egyenl�tlens�gek alakul�s�ra n�zve. A t�keviszony dominanci�ja mellett mindk�t szempontb�l nagy a meghat�rozatlans�g. A piacgazdas�gb�l nem k�vetkezik sem a polg�ri, sem a politikai szabads�gjogok csorb�tatlans�ga – kiv�ve a mag�ntulajdonhoz val� jogot. A t�k�s piacgazdas�g k�ztudottan �sszef�rt m�r fasiszta vagy katonai diktat�r�kkal. Igaz, az utols� �vtizedek fejlem�nyei azt t�masztj�k al�, hogy a globaliz�l�d� piacgazdas�g kik�nyszer�ti a (legal�bb formailag) demokratikusabb hatalmi viszonyokat. Az egyenl�tlens�gek l�te a t�keviszonyb�l k�vetkezik, m�rt�k�k azonban nem el�re meghat�rozott. A 19. �s 20. sz�zadi, de f�k�nt a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni Nyugat-Eur�pa t�rt�nete v�g�l is arr�l sz�lt, hogy hogyan lehet az egyenl�tlens�geket kord�ban tartani a szabads�gok t�lzott csorb�t�sa n�lk�l, alkalmasint bizonyos szabads�gok b�v�t�s�vel.

A piacon gener�l�d� egyenl�tlens�gek cs�kkent�s�re k�t �llami eszk�z l�tezett. Az els� a munkajog, amely (term�szetesen hossz� 19. sz�zadi el�zm�nyek ut�n) a 20. sz�zad egyik nagy tal�lm�nya. Az els� �s kiv�lt a m�sodik vil�gh�bor� ut�n er�s�d� jogokkal megsz�nt a munk�sok teljes kiszolg�ltatotts�ga, az egy�ni munkaszerz�d�seket lassan "k�r�lveszik �s �thatj�k t�rv�ny �ltal garant�lt kollekt�v szab�lyok" (Castel 1996: 93.). Tulajdonk�ppen ezzel v�lt t�rsadalmilag tiszteletrem�lt� foglalkoz�ss� a fizikai munka.

Az egyenl�tlens�gek kord�ban tart�s�nak m�sik (nem pontosan elk�l�n�thet�) eszk�zrendszere a szoci�lis jogok sz�lesed�se, amely folyamatot szok�sosan a j�l�ti �llam er�s�d�s�vel �rnak le. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni vil�ghelyzet alkalmas volt arra, hogy ideol�giailag �s pszichol�giailag egyar�nt elfogadhat�v� tegyen bizonyos �nkorl�toz�sokat, az individualizmus lefojt�s�t. Az akkori, a k�z�s szenved�sek form�lta korszellem magyar�zhatja szolidarisztikus int�zm�nyek er�s�d�s�t. A szocialista vil�grendszer l�te fenyeget�s volt, �s Nyugat-Eur�pa sz�m�ra kih�v�s annak bizony�t�s�ra, hogy a piacgazdas�g m�g ebb�l a szempontb�l is fel�l tudja m�lni a szocializmust, hogy a kapitalizmus a szocialista c�lokat is jobban meg tudja val�s�tani. A bizony�t�s mind a munkajogok, mind a j�l�ti rendszerek eset�ben j� n�h�ny orsz�gban siker�lt (Therborn 1995).

Az�ta ez a helyzet v�ltozott. A hetvenes �vekt�l a piaci er�k elkezdt�k �talak�tani a h�bor� ut�ni j�l�ti �s egyenl�tlens�gkorl�toz� konszenzust. Thatcher �s Reagan �ta a gyakorlatban �rv�nyes�l a k�zdelem a piac egyeduralm��rt, a k�z�ss�gi �s szolidarisztikus int�zm�nyek ellen, a korl�tlan egy�ni �rdek�rv�nyes�t�s�rt, a piaci fundamentalizmus�rt. Az egyenl�tlens�gek gyors �temben n�ttek az orsz�gok t�bbs�g�ben. Ezek a t�rt�n�sek �s a globaliz�ci�val val� �sszef�gg�s�k j�l ismertek.


A rendszerv�lt�s ut�ni egyenl�tlens�g �s szeg�nys�g

A rendszerv�lt�s sor�n k�t mozg�s id�ben egybeesett. Az egyik mozg�s, a neoliber�lis (piaci fundamentalista) lend�let, 1990 t�j�n nagyj�b�l a cs�cspontj�n volt. A piac felszabad�t�s�nak programj�ban szerepel mind a k�z�ss�gi j�l�ti rendszerek le�p�t�se a v�laszt�s szabads�ga nev�ben, mind a munkajogok gyeng�t�se a munkaer�piac felszabad�t�sa �rdek�ben. A m�sik mozg�s a rendszerv�lt� orsz�gokban �rv�nyes�lt. Ezekben az orsz�gokban a lefojtott strukt�r�ban elnyomott �rdekek k�veteltek �rv�nyes�l�st. Az ig�ny teljes�l�s�t az �j, demokratikus politika sz�mos szf�r�ban biztos�totta. A legink�bb elnyomott �rdekek k�z�tt az egyik legfontosabb a tulajdonosi, gazdagod�si �rdek volt, amely most hirtelen �rv�nyes�thet�v� v�lt. Ennek az �rdek�rv�nyes�t�snek a neoliber�lis ideol�gia szinte erk�lcsi alapot adott. Azt hiszem, a k�t folyamat egyidej�s�ge, ha tetszik, a k�t hull�m amplit�d�j�nak egym�sra halmoz�d�sa magyar�zza, hogy az egyenl�tlens�gek n�veked�se rohamoss� v�lhatott, �s semmilyen jogi, politikai vagy erk�lcsi g�tba nem �tk�z�tt. A k�vetkezm�ny a cs�kken� t�rsadalmi �sszterm�k kor�bbin�l sokkal egyenl�tlenebb eloszl�sa volt. Az ismert k�vetkezm�nyek a t�meges munkan�lk�lis�g, a t�bbs�g szeg�nyed�se, a szeg�nys�g m�ly�l�se, a j�l�ti rendszerek zsugorod�sa �s elveik �talak�t�sa, a l�tbiztons�gok megrend�l�se.

Ami az egy�ltal�n m�rhet� j�vedelmi egyenl�tlens�geket illeti, a k�t sz�ls� tized k�zti szorz� 1987-ben kevesebb mint �tsz�r�s volt, 2000-ben pedig k�zel t�zszeres. A vagyoni k�l�nbs�gek enn�l nyilv�n nagyobbak, de adatok nem �llnak rendelkez�sre. A 9. t�bl�zat azt mutatja be, hogy 1989 �s 2000 k�z�tt hogyan n�tt mintegy h�romszorosra mind a relat�v, mind az abszol�t szeg�nys�g.⁷ A 9. t�bl�zat a kicsit meg�j�tott munkajellegcsoportok �rv�nyess�g�t teszteli. A "t�k�s oszt�ly" mint�nkban csonka: z�mmel olyan v�llalkoz�k ker�ltek a v�laszol�k k�z�, akiknek kev�s, alkalmasint nagyon kev�s a t�k�j�k, s a 2. �bra szerinti k�z�p- vagy als�-k�z�p oszt�lyba tartoznak. A t�bl�zat azt mutatja, hogy a munkajellegcsoportoknak tov�bbra is igen jelent�keny differenci�l� szerep�k van. A r�tegek hierarchi�ja szinte egy�rtelm�, b�r a nagyt�k�s csoport hi�nyzik. A hierarchiz�lts�g megmutatkozik az objekt�ve m�rt j�vedelmekn�l, a szubjekt�v j�vedelmi �nelhelyez�sn�l, a lak�sk�r�lm�nyekn�l, �s a munkan�lk�lis�ggel kapcsolatos tapasztalatokn�l. A fizikai �s nem fizikai munk�t v�gz� keres�k k�z�tt jelent�s, a kor�bbin�l val�sz�n�leg nagyobb a szakad�s. A fizikai munk�sok k�r�ben a szakk�pzetts�g k�ts�gtelen el�nyt jelent: a j�l�t minden �sszetev�j�n�l a betan�tott �s seg�dmunk�sok helyzete a legrosszabb. A t�bl�zat m�sodik r�sze a munkaer�piacon elfoglalt hely d�nt� szerep�t mutatja: a kiszor�tottak minden sk�la legalj�n vannak.

A szeg�nys�g �s kirekesztetts�g fenyeget�se az oszt�lyhierarchia alj�n a leg�rz�kelhet�bb. A legsebezhet�bbek tov�bbra is azok, akiknek kev�s az anyagi �s szimbolikus er�forr�suk, illetve akik elvesztett�k a munkaer�piaccal val� kapcsolatukat, vagy sosem volt ilyen kapcsolatuk. A munkaer�piac t�rv�nyei megv�ltoztak. A munk�hoz val� jog, mint ami �gymond nem egyeztethet� �ssze a piaci szabads�gokkal, megsz�nt. A munkav�gz�s hi�nya t�rv�nyesen nem b�ntethet�, k�vetkezm�nye nem jogi szankci�, "csak" a meg�lhet�s minimum�t�l, a seg�lyb�l val� kiz�r�s. A munkahi�ny k�vetkezt�ben egy �j csoport jelent meg most el�sz�r Magyarorsz�gon a szeg�nyek k�z�tt: olyan fiatal csal�dok, amelyekben a sz�l�k valamilyen szoci�lis ell�t�son kezdt�k feln�tt �let�ket, �s gyermekeik nem ismernek m�s �letet, mint amit a szeg�nys�g �s rem�nytelens�g alak�tanak.⁸ Legf�ljebb az egyik sz�l� v�gez valamilyen munk�t, ha akad, azt is a m�sodik vagy sz�rk�s gazdas�gban alacsony b�r�rt, munkajogok v�delme n�lk�l. A munkahelyek�rt foly� versenyben a rom�k a legnagyobb vesztesek. Elvesztett�k azt a megkapaszkod�si pontot, amelyet olyan nehezen szereztek meg az el�z� rendszerben.

A szeg�nyed�s egy tov�bbi oka a b�rek �s �rak k�z�tti egyens�ly megboml�sa. Az �rt�mogat�sok gyors visszavon�sa �s a sz�lesk�r� piacos�t�s a sebezhet�s�g �s kirekeszt�s �j form�it hozta l�tre. A nem piaci (am�gy gazdas�gilag torz�t�) �rrendszer t�r�keny egyens�lyt biztos�tott az alacsony b�rek �s az alapsz�ks�gletek t�mogatott �rai k�z�tt. A reformok ut�n a b�rek szintje alacsony maradt, az alapsz�ks�glet �rt�mogat�sa megsz�nt, s kev�sb� alapvet� javak lettek olcs�bbak. Ezzel az egyens�ly megbomlott. A csal�dok k�zel tized�nek van valamilyen lakhat�ssal kapcsolatos ad�ss�ga. Az egyik legs�lyosabb k�vetkezm�ny a foly�v�zt�l val� megfoszt�s nem-fizet�s eset�n. A lak�sk�lts�gek emelked�se a lak�sbiztons�got fenyegetheti. A csal�db�l kies�k – p�ld�ul elv�lt f�rjek – sz�m�ra gyakran csak a hajl�ktalan l�t marad az alb�rleti k�lts�gek (vagy m�s lak�smegold�s) magas �ra miatt. A k�zleked�si k�lts�gek dr�gul�sa az iskol�z�s �s munkav�llal�s akad�lya. A k�zszolg�ltat�sok piacos�t�sa �s a k�zfelel�ss�gek visszavon�sa egyre ink�bb igazolja azt a r�g�ta megfogalmazott f�lelmet, hogy a h�l�zatok megkett�z�dnek egy fizet� �s egy rosszabb min�s�g� ingyenes rendszerre.

Vizsg�latunk csak e probl�m�k egy r�sz�t tudta megvil�g�tani. Itt csak annyit tudunk megmutatni, hogy mennyire s�lyos a hi�nyok halmoz�d�sa a szeg�nyek k�r�ben, a munkaer�piaccal szorosabb vagy laz�bb kapcsolatot tart�k k�r�ben, s hogy milyen k�l�n�sen neh�z a cig�nyok helyzete.


K�vetkeztet�s

A k�vetkeztet�s el�g egy�rtelm�. A struktur�lis v�ltoz�sok k�vetkezt�ben ugr�sszer�en n�ttek az anyagi – j�vedelmi, vagyoni, �letfelt�telekbeni – egyenl�tlens�gek. �ltal�ban n�ttek a kock�zatok, cs�kkentek az egzisztenci�lis biztons�gok. A szeg�nyed�s �s kirekeszt�s folyamatai tetten�rhet�k. Mindez el�bb vagy ut�bb m�lyen befoly�solhatja a szeg�nyek �s gyermekeik fizikai �s t�rsadalmi �letes�lyeit.

A t�rsadalmi egyenl�tlens�geknek az a term�szet�k, hogy ha nem t�rt�nik hat�rozott er�fesz�t�s az ellenkez� ir�nyba, spont�nul n�vekszenek. A piaci t�rsadalomra ez k�l�n�sen igaz. Az �llamszocialista k�s�rlet bizony�totta, hogy a piac kiiktat�sa nem megold�s. Egy t�rsadalom strukt�r�ja nem form�lhat� akaratlagosan, a hatalom t�ls�lya a t�rsadalmat, a gazdas�g piactalan�t�sa a gazdas�got sorvasztja el. �m a k�s�rlet azt is igazolja, hogy olyan egyenl�tlens�gcs�kkent�, kirekeszt�sellenes t�rekv�sek, amelyek nem �tk�znek a t�bbs�g �rdekeivel, �s nem j�rnak a szabads�g s�lyos korl�toz�s�val, legitim�lhat�k. Hogy ezek a kor�bbi t�rekv�sek mennyire lesznek a tov�bbiakban tart�sak, ez azon m�lik, hogy mennyire v�lnak a k�z�ss�g �gy�v�. A diktat�ra saj�tja az volt, hogy semmi nem v�lhatott igazi k�z�ggy�, hiszen a "k�znek" nem volt szerepe saj�t �gyeinek form�l�s�ban. A demokr�ci�ban tal�n megny�lnak �j lehet�s�gek.


Irodalom

Andorka Rudolf (1997): Bevezet�s a szociol�gi�ba. Budapest: Osiris

Bokor �gnes (1987): Szeg�nys�g a mai Magyarorsz�gon. Budapest: Magvet� Kiad�

Castel, Robert (1998): A szoci�lis k�rd�s alakv�ltoz�sai. Budapest: Max Weber Alap�tv�ny-Wesley Zsuzsanna Alap�tv�ny-K�v� Kiad�

Emigh, R. J.-Szelenyi Iv�n (eds.) (2001): Poverty, Ethnicity and Gender in Eastren Europe During the Market Transition. Praeger Pub. Trade

Featherstone, Mike (1995): Undoing Culture. Globalization, Postmodernism and Identities. London: Sage

Ferge Zsuzsa (1969): T�rsadalmunk r�tegez�d�se. Budapest: K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�

Ferge Zsuzsa-Darvas �gnes-Tausz Katalin (2002): T�rsadalmi v�delem, kirekeszt�s �s szeg�nys�g Magyarorsz�gon. Budapest: Nemzetk�zi Munka�gyi Hivatal, K�z�p-Kelet Eur�pai Iroda

Ferge Zsuzsa-Simonyi �gnes-D�gei Ilona (2002): PSS Country Report for Hungary, Part of the People's Security Surveys – PSS. Geneva: Socio-Economic Security Programme, International Labour Office. Multigraphied.

G�ncz�l Katalin (1991): B�n�s szeg�nyek. Budapest: K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�

Gy�ni G�bor-K�v�r Gy�rgy (1998): Magyarorsz�g t�rsadalomt�rt�nete. Budapest: Osiris

Kem�ny Istv�n (1992): A szeg�nys�gr�l. In Kem�ny Istv�n: Szociol�giai �r�sok. Szeged: Replika K�r. 79-84.

Kolosi Tam�s (2000): A terhes babapisk�ta. A rendszerv�lt�s t�rsadalomszerkezete. Budapest: Osiris

K�zponti Statisztikai Hivatal (1966): T�rsadalmi r�tegz�d�s Magyarorsz�gon. (15000 h�ztart�s 1963. �vi adatai) M�d Alad�rn� vezet�s�vel. Budapest. Statisztikai Id�szaki K�zlem�nyek, 90.

K�zponti Statisztikai Hivatal (1999): �letm�d – id�m�rleg. A n�pess�g id�felhaszn�l�sa 1986/87-ben �s 1999/2000-ben. Budapest.

Marshall, T. H. (1991) [1950]: Az �llampolg�ris�g fejl�d�se a 19. sz�zad v�g�ig.

In Ferge Zsuzsa-L�vai Katalin (szerk.): A j�l�ti �llam. Budapest: T-Twins

MTA Szociol�giai Kutat� Int�zet (1984): Egy koroszt�ly �let�tja. Budapest.

Soros Gy�rgy (2002): �jragondolt kapitalizmus. HVG, szeptember 7.

Szalai Erzs�bet (2001): Gazdas�gi elit �s t�rsadalom a magyarorsz�gi �jkapitalizmusban. Budapest: Aula

Szel�nyi Iv�n (1992): Harmadik �t? Polg�rosod�s a vid�ki Magyarorsz�gon. Budapest: Akad�miai Kiad�

Therborn, G. (1995): European Modernity and Beyond. The Trajectory of European Societies, 1945-2000. London: Sage

Utasi �gnes (szerk.) (1987): Peremhelyzetek. R�tegz�d�s-modell vizsg�lat VIII. Budapest: MSZMP KB T�rsadalomtudom�nyi Int�zete

Valuch Tibor (2001): Magyarorsz�g t�rsadalomt�rt�nete a XX. sz�zad m�sodik fel�ben. Osiris

V�rnai Gy�rgyi (1982): Struktur�lis v�ltoz�sok: 1963 �s 1982. R�tegz�d�s-modell vizsg�lat I. Budapest: MSZMP KB T�rsadalomtudom�nyi Int�zete

Wright, E. O. (1997): Class Counts. Comparative Studies in Class Analysis Cambridge: Cambridge University Press


Mell�klet: t�bl�zatok �s �br�k

1. t�bl�zat
A h�ztart�sok �s az akt�v h�ztart�sf�k megoszl�sa munkajellegcsoport szerint, sz�zal�k

H�ztart�sf�k munkajellegcsoportja	H�ztart�sok		Akt�v h�ztart�sf�k
	1962	1982	1962	1982
Vezet� �ll�s�ak, �rtelmis�giek	6,7	9,0	8,0	13,0
K�z�pszint� szakemberek	5,4	8,1	6,4	11,6
Irodai dolgoz�k	3,6	1,9	4,3	2,7
Szakmunk�sok	19,1	26,3	22,9	37,7
Betan�tott munk�sok	15,3	11,6	18,4	16,6
Seg�dmunk�sok, hivatalseg�dek stb.	12,1	5,6	14,5	8,1
Mez�gazdas�gi fizikai foglalkoz�s�ak	21,2	7,2	25,4	10,4
Nyugd�jasok	16,6	30,2
�sszesen	100,0	100,0	100,0	100,0
Megfigyelt h�ztart�sok sz�ma	15077	5438	12579	3796

Forr�s: 1962: KSH 1967, 1982: R�tegz�d�s-modell vizsg�lat alapanyaga, illetve V�rnai Gy�rgyi k�ziratos alapanyaga.

2. t�bl�zat
Akt�v h�ztart�sf�k iskolai v�gzetts�g szerinti megoszl�sa, sz�zal�k

H�ztart�sf�k iskolai v�gzetts�ge	�v
	1962	1982
Fels�fok� v�gzetts�g�	5,0	10,4
�retts�gizett	8,1	19,5
8-11 oszt�lyt v�gzett	21,0	50,8
7 oszt�lyt vagy kevesebbet v�gzett	64,2	19,0
Nem j�rt iskol�ba	1,7	0,3
�sszesen	100,0	100,0

Forr�s: mint 1. t�bl�zat

3. t�bl�zat
A lak�shelyzet k�t mutat�ja (egyszob�s lak�sban lak�k ar�nya, f�rd�szob�val ell�tottak ar�nya) az egyes munkajellegcsoportokon bel�l

Munkajelleg-csoportok	Egyszob�s lak�sban lak�k ar�nya, sz�zal�k		F�rd�szob�val ell�tottak ar�nya, sz�zal�k
	1962	1982	1962	1982
Vezet� �ll�s�ak, �rtelmis�giek	31	9	64	94
K�z�pszint� szakemberek	44	14	47	86
Irodai dolgoz�k	55	15	46	80
Szakmunk�sok	59	15	25	75
Betan�tott munk�sok	68	25	12	55
Seg�dmunk�sok, hivatalseg�dek stb.	76	29	9	48
Mez�gazdas�gi fizikai foglalkoz�s�ak	67	25	3	44
Nyugd�jasok	75	33	15	49
�sszesen	64	22	19	64

Forr�s: mint 1. t�bl�zat

4. t�bl�zat
A lak�skult�ra �tlaga (pont) �s �tlagt�l val� elt�r�se (sz�zal�k) munkajellegcsoportok szerint

Munkajelleg- csoportok	A lak�skult�ra �tlagos szintje, 0-95 pontok s�vj�ban		A lak�skult�ra �tlagt�l val� elt�r�se, sz�zal�k (Orsz�gos �tlag = 100)
	1962	1982	1962	1982
Vezet� �ll�s�ak, �rtelmis�giek	64	87	149	114
K�z�pszint� szakemberek	57	84	133	111
Irodai dolgoz�k	55	82	128	108
Szakmunk�sok	47	80	109	105
Betan�tott munk�sok	39	73	91	96
Seg�dmunk�sok, hivatalseg�dek stb.	37	70	86	92
Mez�gazdas�gi fizikai foglalkoz�s�ak	34	67	79	88
Nyugd�jasok	45	71	105	93
�sszesen	43	76	100	100

Figyelembe v�ve: Lak�shaszn�lat jogc�me: 0-14 pont; komfortoss�ga: 0-28 pont; v�z-villany: 0-15 pont; laks�r�s�g: 0-18 pont; h�ztart�si g�ppel val� ell�totts�g (mos�g�p, porsz�v�, h�t�szekr�ny: 0-20 pont; �sszesen: 0-95 pont k�z�tt. A pontoz�s vitathat� – a tendencia nem.
Forr�s: mint 1. t�bl�zat

5. t�bl�zat
A h�ztart�sok megoszl�sa a k�nyv�llom�ny szerint, sz�zal�k

K�nyv�llom�ny, db	�v
	1962	1982
0	34,9	16,3
1-10	21,7	5,1
11-50	25,8	26,6
50-200	12,4	30,8
200 f�l�tt	5,2	21,1
�sszesen	100,0	100,0

Forr�s: mint 1. t�bl�zat

6. t�bl�zat
Kultur�lis szintek �s gyakorlatok �tlaga (pont) �s �tlagt�l val� elt�r�se (sz�zal�k), munkajellegcsoportok szerint

Munkajelleg- csoportok	�tlagos kultur�lis szint, 0-87 pontos s�v		A kultur�lis szintek �s gyakorlatok �tlagt�l val� elt�r�se, sz�zal�k (Orsz�gos �tlag = 100)
	1962	1982	1962	1982
Vezet� �ll�s�ak, �rtelmis�giek	58	69	207	164
K�z�pszint� szakemberek	46	57	164	136
Irodai dolgoz�k	44	54	157	129
Szakmunk�sok	33	46	118	110
Betan�tott munk�sok	26	39	93	93
Seg�dmunk�sok hivatalseg�dek stb.	20	34	71	81
Mez�gazdas�gi fizikai foglalkoz�s�ak	18	33	64	79
Nyugd�jasok	22	31	79	74
�sszesen	28	42	100	100

Figyelembe v�ve: A h�ztart�s �sszes feln�tt tagj�nak �tlagos iskolai v�gzetts�ge: 0-45 pont; �sszes k�nyv: 0-20 pont; foly�irat-el�fizet�s: 0-12 pont; t�v�: 0-10 pont; �sszesen: 0-87 pont k�z�tt
Forr�s: mint 1. t�bl�zat

7. t�bl�zat
Az egy f�re jut� havi j�vedelmek (Ft) �s �tlagt�l vett elt�r�sei (sz�zal�k) munkajellegcsoportok szerint

Munkajelleg- csoportok	Egy f�re jut� havi j�vedelem, Ft		Az egy f�re jut� havi j�vedelmek �tlagt�l vett elt�r�sei, sz�zal�k (Orsz�gos �tlag = 100)
	1962	1982	1962	1982
Vezet� �ll�s�ak, �rtelmis�giek	1265	3857	153	140
K�z�pszint� szakemberek	1050	3358	127	122
Irodai dolgoz�k	983	3339	119	121
Szakmunk�sok	899	2725	109	99
Betan�tott munk�sok	778	2688	94	97
Seg�dmunk�sok, hivatalseg�dek stb.	678	2555	82	92
Mez�gazdas�gi fizikai foglalkoz�s�ak	719	2206	87	80
Nyugd�jasok	689	2439	84	90
�sszesen	823	3385	100	100

8. t�bl�zat
A "relat�v" �s "abszol�t" szeg�nys�gi ar�nyok v�ltoz�sa Magyarorsz�gon, 1987-2001, sz�zal�k

Szeg�nys�gfogalom	�v
	1987	1992	1997	2001
Relat�v szeg�nys�g: az ekvivalens �tlagj�vedelem �tven sz�zal�ka alatt	6-7	10,2	17,8	14,4
Abszol�t szeg�nys�g: a l�tminimum alatt �l�k ar�nya	8	10,1	31,0	n. a.

Forr�s: 1987: saj�t becsl�s a KSH j�vedelemeloszl�si adatai alapj�n; 1992-1997: T�RKI-adatok.

9. t�bl�zat
Az �letsz�nvonal n�h�ny mutat�ja a h�ztart�sf� munkajellegcsoportja �s munkaer�-piaci st�tusa szerint, 2001

A h�ztart�sf�	Ekvivalens havi �tlag- j�vedelem, Ft	A j�vedelmi l�tr�n �nmagukat az �tlag alatti fokokra helyez�k ar�nya, %	J� lak�s- felt�telekkel rendelkez�k ar�nya, %*	Munkan�lk�liek voltak az utols� 12 h�napban, %	N (minta- nagys�g)
�sszesen	37,9	50	72	16	806
Ebb�l: A munka jellege szerinti csoportok
Menedzser (alkalmaz�sban)	54,2	27	86	4	34
�rtelmis�gi (alkalmaz�sban)	52,5	31	82	10	88
V�llalkoz� (f�leg �nfoglalkoztat�, kisv�llalkoz�)	42,2	30	86	4	48
M�s szellemi (alkalmaz�sban)	43,9	49	74	15	113
Szakmunk�s	35,3	52	49	19	293
Betan�tott �s seg�d munk�s	28,8	71	32	22	182
Munkaer�-piaci st�tus szerinti csoportok
Akt�v keres�	41,0	44	76	12	626
Transzfer j�vedelmen	33,4	56	57	13	75
Munkan�lk�li	17,3	90	50	82	46

Forr�s Ferge-Simonyi-D�gei 2002. 1000 f�s v�letlen minta, a teljes 60 �ven aluli n�pess�gb�l, ILO-PSS felv�tel
* WC, f�rd�szoba, melegv�z, k�zponti f�t�s

10. t�bl�zat
A h�ztart�sok sz�zal�kos megoszl�sa a h�ztart�sok foglalkoztat�si �s etnikai �sszet�tele alapj�n k�pzett csoportokban a t�bbsz�r�s depriv�ci� szintjei szerint (9 t�tel, �sszevonva*), csak a n�pess�g szeg�ny harmada

	Probl�m�k sz�ma
	Egy sem	Egy probl�ma	2-4 probl�ma	5 �s t�bb probl�ma	�sszesen	N
�sszesen	14	19	45	22	100	1035
Ebb�l: A h�ztart�s �sszes tagj�nak munkaer�-piaci st�tusa szerint
Csak akt�v	28	34	36	3	100	237
Akt�v �s transzfer j�vedelmet kap�	19	23	50	8	100	434
Csak transzfer j�vedelmet kap�	0	4	45	51	100	364
Van-e a h�ztart�sban roma csal�dtag
A h�ztart�sban nincs roma csal�dtag	17	23	47	13	100	832
A h�ztart�sban van roma csal�dtag	1	4	36	59	100	213

Forr�s: Ferge-Darvas-Tausz 2002 1000 f�s v�letlen minta a n�pess�g j�vedelem szerinti szeg�nyebb harminc sz�zal�ka, 60 �ven aluli n�pess�gb�l. ILO-POV felv�tel.
* A probl�m�k: nincs a h�ztart�sban akt�v keres�; a h�ztart�sf� iskolai v�gzetts�ge max. 8 oszt�ly; j�vedelem a medi�n alatt; h�rom vagy t�bb probl�ma a lak�ssal; a csal�d legal�bb egy tagj�nak �lland� orvosi fel�gyeletre van sz�ks�ge; nincs el�g p�nz h�nap v�g�n �lelmiszerre; nincs el�g p�nz a fel�rt gy�gyszerekre; t�len nem telik f�t�sre; nem telik a kar�csony meg�nnepl�s�re.

1. �bra
Az �llamszocialista strukt�ra v�zlata


2. �bra
A t�keviszony �s a munkaer�-piaci hely k�r�l kialakul� sruktur�lis viszonyok

T�KETULAJDONOSOK		T�KE N�LK�LIEK
T�keer�, foglalkoz- tatottak sz�ma*	T�rsadalmi oszt�ly, csoport (strukt�r�ban elfoglalt hely)	Munkaer�piachoz val� viszony, ill. munkaer�-piaci hely	T�rsadalmi csoport (strukt�r�ban elfoglalt hely)
Sok	Nagyt�k�s, nagyv�llalkoz� (fels� oszt�ly)	Er�s, stabil, leg�lis – rendszeres alkalmaz�sban	Fent: fels� politikai, gazdas�gi stb. vezet�k (fels� oszt�ly)
K�zepes	K�z�p- kisv�llalkoz� (k�z�poszt�ly)		K�z�pen: szakember, k�z�p- vezet� (k�z�poszt�ly)
			Lent: Szakk�pzetlen munk�s, alkalmazott (als� oszt�ly?)
Kev�s	�n�ll�, �nfoglalkoztat� (k�z�poszt�ly, "kispolg�rs�g")	T�ke n�lk�li �nfoglalkoztat�, megb�z�ssal, "sz�ml�ra" dolgoz�	A munka-megoszt�s szinte b�rmely posztj�n
		Rendszertelen, sz�rke-fekete munkaer�piac	Lent: alkalmi vagy fekete munk�s (als� oszt�ly?)
Nagyon kev�s (t�meges megold�sk�nt feltehet�en �tmeneti kateg�ria)	Kis, bizonytalan k�nyszer- v�llalkoz�k. (als� oszt�ly?)	Kor�bban volt stabil hely, van jogc�m �jraeloszt�si j�vedelemre	Kor�bbi helyt�l f�gg
		Nincs munkaer�- piaci hely, nincs munkaer�-piaci jogc�m �jraeloszt�si j�vedelemre	Lent, kiszorul� (als� oszt�ly?)

* Vagyon tulajdonosa �lhet a hozamokb�l �gy is, hogy nem foglalkoztat senkit. A "T�k�s alkalmazott n�lk�l" kateg�ria a t�bl�zat b�v�t�s�vel oda beilleszthet� lenne.
A t�ke nagys�ga �s a foglalkoztatottak sz�ma k�z�tti korrel�ci� nem teljes. Az �bra egyszer�s�t.

3. �bra
A t�rsadalmi munkamegoszt�sban akt�van r�sztvev�k (munk�ltat�k, t�k�sek �s munkav�llal�k) differenci�lts�ga (munkajellegcsoportjai) az �rt�kes�thet� szaktud�s �s a hatalmi-vezet�i poz�ci� szerint*

VEZET�I POZ�CI�	�RT�KES�THET� TUD�S
	Magas szint�	K�zepes szint�	Alacsony szint�, nincs
Magas, sok beosztott	Politikai, gazdas�gi vezet�k, fels� szint� menedzserek, nagyt�k�sek	Elvben nincs, gyakorlatban lehet
K�zepes, kev�s beosztott	K�z�pszint� vezet�k	K�z�pszint� vezet�, termel�s-ir�ny�t�	Esetleg: nem k�pzett ellen�r
Nincs beosztott	�rtelmis�gi, szak�rt�	Irodai dolgoz�, szakmunk�s. Szakk�pzett szolg�ltat�	Seg�d- betan�tott munk�s

* A t�k�vel rendelkez�k �s a t�ke n�lk�li �nfoglalkoztat�k szinte minden "cell�ban" megtal�lhat�k.


Jegyzetek

* K�sz�n�m De�k Andre�nak a gondolataim tiszt�z�s�hoz ny�jtott seg�ts�get, Adrian Sinfieldnek a b�tor�t�st �s kieg�sz�t�seket, kolleg�imnak a tanulm�ny seg�t�k�sz megvitat�s�t.

1. L�sd a T�RKI 1999. �vi ISSP Egyenl�tlens�g felv�tel�nek adatait. Az adatf�jl �tad�s�t k�sz�n�m a T�RKI-nak.

2. K�sz�n�m Juh�sz G�bornak ezt a magyar�zatot.

3. Ez�rt val�sz�n�leg f�lre�rt�sen alapul az az �szrev�tel, hogy e r�tegz�d�smodell hi�nyoss�ga az, hogy "egy dimenzi�, a munka alapj�n pr�b�lt �rv�nyes t�rsadalomszerkezetet rajzolni" (Valuch 2001:24).

4. Minthogy a r�tegz�d�skutat�s c�lja a hivatalos k�t oszt�ly-egy r�teg szeml�let c�folata volt, nem �rtem azt a �rtelmez�st, hogy a munkajellegcsoportokat csak az�rt javasolta a szociol�gusok egy csoportja, hogy kiv�dje "az oszt�ly�rul�s b�n�be es�s v�dj�t" (Gy�ni-K�v�r 1998:72).

5. A MSZMP KB T�rsadalomtudom�nyi Int�zete Kolosi Tam�s vezet�s�vel nagy l�pt�k�, 16000 f�s mint�t fel�lel� felv�telt hajtott v�gre 1982-ben, az �n. r�tegz�d�s-modell vizsg�latot. Engem a felv�telt k�vet�en felk�rtek, hogy V�rnai Gy�rgyivel egy�tt hasonl�tsuk �ssze az 1982. �vi eredm�nyeket az 1962. �vi r�tegz�d�si adatokkal. A munk�t nagyon megnehez�tette, hogy az 1982. �vi vizsg�lat nem �p�tette bele a kutat�si tervbe az 1962-ben haszn�lt kateg�ri�kat �s k�dokat. V�rnai Gy�rgyi megfelel�en �tdolgozta az anyagot, �s az �sszehasonl�t� tanulm�ny n�h�ny fejezet�t meg is �rta. Az �n fejezeteim azonban (az MTA Szociol�giai Int�zet�ben indul� m�s munk�k miatt) nem k�sz�ltek el. Az itt k�z�lt adatok V�rnai Gy�rgyi k�zirat�b�l sz�rmaznak, s itt szeretn�m neki megk�sz�nni a felhaszn�l�s lehet�s�g�t �s az elv�gzett �ri�si, v�g�l miattam kiakn�zatlanul maradt munk�t.

6. A t�ketulajdonon bel�li hierarchia azonos E. O. Wright megk�zel�t�s�vel, egy�bk�nt a k�t konstrukci� elvei k�l�nb�znek.

7. Err�l l�sd Havasi �va tanulm�ny�t e sz�mban.

8. L�sd Simonyi �gnes tanulm�ny�t e sz�mban.