Bevezetés

A szociológia, akárcsak a többi európai országban, Szlovéniában is többnyire a mindenkori politikai szükségleteknek megfelelõen fejlõdött. A politikai berendezkedést pedig (és a vele összefüggõ "volonté générale"-t) a huszadik század folyamán a szélesebb állami keretek határozták meg, az Osztrák-Magyar Monarchiától (1918-ig) a Jugoszláv Királyságon (1941-ig) és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon (1945-1991) át a függetlenség kivívásáig, a szuverén szlovén államig (1991).

E külsõ feltételek hatására Szlovéniában a szociológia is egyre inkább kivívta önállóságát,fokozatosan maga mögött hagyva azt az egyoldalúságot, amely kezdetben jellemezte. A 19. század végén a fennálló rend õrei számára a tömeges "erkölcstelenség" és "romlás" nagy kihívást jelentett, ami kedvezett egy olyan tudomány életrehívásának, amely elõsegítheti a társadalom integritását és belsõ koherenciáját. Mivel a túlnyomórészt a XIII. Leó pápa hivatali intézkedései és enciklikái (pl. a Rerum novarum) által inspirált "common sense"-magyarázatokban az az elképzelés dominált, hogy az erkölcstelenség egyik legfõbb oka a hit hanyatlása, egyes vezetõ teológusok figyelme a szociológia felé fordult, mely, mint a "tudomány és hit" szintézise, a mindennapi élet meglazult rendjét hivatott helyreállítani. A szociológusok körében Max Weber nyomán egyre inkább tért hódító etikai semlegesség elvének tagadásával, valamint a katolikus társadalomfelfogás nyílt vállalásával a szlovén katolikus szociológusok (pl. A. Usenicnik) a 20. sz. elején a nemzeti és szociális emancipációs törekvések háttérbe szorításával elsõsorban a soknemzetiségû állam egyensúlyának eszméjét kívánták szolgálni.

Hasonló, empirikus tényekkel kevéssé vagy egyoldalúan alátámasztott, a fennálló rendet szankcionáló tendencia jellemzi a szlovén szociológiát a két világháború közötti idõszakban is (pl. A. Gosar).

A szocialista normatív rendszer és az osztály nélküli társadalom doktrínájának térhódításával ez a fajta szociológia teljesen kiszorult a tudományos életbõl. Helyére a történelmi materializmus lépett, amely a dogmatikus légkörben az elõzõ affirmatív szociológiához hasonló társadalmi funkciót töltött be: elterelte a figyelmet a mélyben végbemenõ társadalmi folyamatokról. Az ötvenes évek második felében - a demokratizálódás elsõ jeleként - felmerült az empirikus kutatásoknak, azaz a látszat és valóság közötti különbség feltárásának igénye. E feladat végrehajtásában a szociológiának is nagy szerep jutott, ezért Szlovéniában (és az akkori Jugoszlávia más vidékein) megnyíltak elõtte az egyetemek és kutatóhelyek kapui.
 

Fõbb kutatási témák az intézményesedés kezdetén

A szociológiai kutatások nagy része a Ljubljanai Egyetemen 1959-tõl mûködõ Szociológiai és Filozófiai Intézetben, 1970-tõl pedig a Szociológiai, Politikatudományi és Újságírói Karon folyt. A Szociológiai és Filozófiai Intézetben a hatvanas években elméleti kutatások elsõsorban a módszertan és az általános szociológia területén folytak, az empirikus kutatások pedig város-, agrár- és iparszociológiával, kulturszociológiával és a tájékoztatási eszközökkel foglalkoztak. A hetvenes években a kutatás kiterjedt a család, az életstílus, a társadalomfejlõdés és a szlovén nemzeti identitás kérdéseire, míg a nyolcvanas évek szociológiájának középpontjában az életszínvonal-kutatások állnak.

Egyes szlovén kutatók már a hatvanas-hetvenes években részt vettek nemzetközi kutatásokban -, például V. Rus (ipari demokrácia). A nemzetközi programokban való részvétel a nyolcvanas években vált általánossá. Ebben az idõszakban például K. Boh vezette a "Changing Family Patterns of European Family" c. projektet, V. Antoncic közremûködött a "The Meanings of Working", V. Rus és I. Svetlik pedig a "Welfare System Restructuring" címû projektekben.

Hasonló, tudományos szempontból releváns és konkrét témák szerepeltek a Szociológiai, Politikatudományi és Újságírói Kar kutatási programjában is. A hatvanas és hetvenes években a következõ kutatási témák kerültek elõtérbe: társadalmi változások, a szlovének nemzetközi migrációja (P. Klinar), etnikai kisebbségek, a vallás, az egyház és a vallási értékirányok (Z. Roter, M. Kersevan), longitudinális közvéleménykutatás (N. Tocx353;), a vállalati önigazgatás hatékonysága (B. Kavcic), változások és ellentmondások a területitársadalmi fejlõdésben (Z. Mlinar).

A fenti témákon kívül a hetvenes években kezdõdtek és a nyolcvanas években folytatódtak olyan kutatások, mint a tudomány és technológia társadalmi következményei (A. Kirn), a nemi diszkrimináció egyes aspektusai a mindennapi életben (M. Jogan), kortárs szociológiai elméletek (M. Jogan, F. Adam), társadalmi egyenlõtlenség és rétegzõdés (J. Makarovic, I. Bernik, M. Hafner-Fink), modernizációs folyamatok (M. Novak).

Rendkívül változatos és gazdag képet mutatnak azok az aktuális kutatások, amelyek a kilencvenes években folynak a Társadalomtudományi Karon és e kar Társadalomtudományi Intézetében. 1991-ben ugyanis a Ljubljanai Egyetemen egy karrá vonták össze az addig önállóan mûködõ Szociológiai Intézet és a Szociológiai, Politikatudományi és Újság- írói Kar. Legújabban ígéretes eredmények mutatkoznak a Maribori Egyetem kutatómûhelyében is, elsõsorban a nemzeti kisebbségek témakörében.
 

A kilencvenes évek kutatási programjai

1991-ben a szlovén szociológia alapvetõ kutatási területei a következõk: - a szlovén szociológiai gondolkodás történeti fejlõdése,

- a szociológia módszertani és konceptuális kérdései,

- kognitív folyamatok és struktúrák,

- vallástudományi tanulmányok,

- generációs kutatások, a nõk helyzetének vizsgálata,

- modernizációs folyamatok és ideológiai összetevõik,

- nyelvi kérdések,

- közvéleménykutatás,

- társadalmi rétegzõdés és mobilitás,

- tervezés,

- társadalmi jólét és privatizáció.

Az egyes kutatók az alábbiakban röviden ismertetett átfogó programokban vettek részt.

A társadalmi fejlõdés nem-gazdasági szempontjainak mutatói és szabályozói címû program az egyik legátfogóbb szociológiai kutatás, mely lényegében két nagyobb összetevõbõl áll. Az elsõ a privatizáció és a szociális állam, a másik a tervezés, a nyelvi kérdések és a társadalmi rétegzõdés kérdésköre. E komplex program kutatási eredményei alapvetõ információkat szolgáltattak

- a társadalmi fejlõdés nem gazdasági aspektusairól,

- e fejlõdés tükrözõdésérõl az egyén életében,

- a fejlõdés kritikus tendenciáiról az elemzett területeken és a közigazgatási intézkedések szférájában.

Az elsõ kérdéskör központi témája "Az életszínvonal" címû kutatási projekt, amelynek kiindulási pontja a skandináv országokban általánossá vált életszínvonal- (Level of Living) kutatások alkalmazása szlovén körülmények között. E kutatás tíz éve tart: 1984ben végeztük az elsõ közvéleménykutatást egy reprezentatív mintán Szlovéniában, és ezt 1991-ben megismételtük; 1987-ben pedig egy reprezentatív minta válaszait vizsgáltuk az egyén életét érintõ következõ kérdésekben: származás, munkakör, egészségi állapot, munkaidõn kívül eltöltött idõ, lakáskörülmények, gyermekgondozás, lakóhely, migrációs státusz, anyagi körülmények.

"Az életszínvonal" címû projekt célkitûzései a következõ programokban valósulnak meg:

- "Munka és foglalkoztatottság" - ebbõl fejlõdött tovább egy rendkívül sikeres, az alkalmazotti teljesítményt elemzõ vizsgálat, amelyben a kutatók szlovén körülményekre alkalmazták az EUROSTAT-metodológiát és munkaerõ-vizsgálati modelleket;

- "Szociális állam" - e program egyik alkalmazása az intézménylebontás és privatizáció folyamatainak elemzésévé fejlõdött bizonyos társadalmi tevékenységek területén. Központi témák: életszínvonal és jóléti állam, az elosztás jogszerûsége, lakásprivatizáció;

- "Család- és népességpolitika" - központi problémák: az alacsony népszaporulat szociológiai aspektusai, az abortuszhoz való viszony, a család mint az életszínvonal meghatározója, a gyermek és gyermekgondozás.

A második kérdéskör központi témái: 1. a tervezés szociológiai szempontjai, ennek keretében különbözõ modelleket dolgoztunk ki az aszimmetrikusan differenciált rendszerek elemzésére; 2. a Nyugat-Európában élõ jugoszláv állampolgárok gyermekeinek nyelve és nemzeti identitása; 3. a szlovén társadalmi struktúra és mobilitás egyes jellemzõi, különös tekintettel a társadalmi rétegek identifikációjának empirikus vizsgálatára.

A felsorolt programok közül kettõ nemzetközi kutatásokhoz is kapcsolódik, nevezetesen a Welfare Mix innováció az idõskorúak ellátása területén (a "Munka és foglalkoztatás" c. projekt részeként) és az elosztás jogszerûségét vizsgáló kutatás (a "Szociális állam" c. projekt részeként).

A következõ nagyszabású kutatási program A szlovén közvélemény nevet viseli. Az egyes kutatások középpontjában itt annak megállapítása áll, miként vélekednek a szlovének az egyes aktuális kérdésekrõl. Az elmúlt évben különösen érdekesek voltak azok a válaszok, amelyeket az atomerõmûveket és a radioaktív hulladék tárolását érintõ kérdésekre kaptunk, valamint a Közép- és Kelet-Európában végbemenõ demokratizációs átmenetek politikai kultúráját célzó vizsgálatok: a politikai pártok pluralizmusának és a gazdasági-politikai átmenet értéktranszformációjának elemzése. A politikai kultúra vizsgálata egy nemzetközi projekt része.

A szociológiai kutatások elméleti és módszertani alapjai címû kutatási program két nagyobb témakörbõl tevõdik össze; az elsõ a módszertani, a második a konceptuális problémákat állítja elõtérbe. A módszertani kérdéskör két központi témája: az egyes tényezõk csoportokba sorolása, a hálók elemzése, valamint az egymásra épülõ loglineáris modellek kétváltozós paramétereinek számítási módszerei. A konceptuális kutatások célja a pszichológia helyének kijelölése a társadalomtudományok között, valamint egyes kortárs szociológiai elméletek kritikai elemzése, különös tekintettel a szimbolikus interakciók elméletére.

Egy másik széles körû kutatási program középpontjában A társadalmi-területi struktúrák és folyamatok állnak. Ennek részkérdései a következõk: globalizáció, az egyén szférájának megteremtése és a területi-társadalmi szerkezetváltás; a formális és informális tevékenységek közti viszony dinamikája egy adott területen a Habermas-féle kettõs világfelfogás elméletének alkalmazásával; a nyilvános szelekció elmélete és alkalmazása a városi és területi fejlõdést érintõ döntési folyamatok tanulmányozásában; a társadalmi változások és a helyi vezetõk értékrendje. Ez utóbbi program a közösségekben lezajló individualizációs és differenciációs folyamatokat és a demokrácia újabb formáinak kialakulását kutató nemzetközi összehasonlító vizsgálat része.

A család, a generációs viszonyok és a nemek közötti kapcsolat elnevezésû komplex program elsõsorban a nõk helyzetével foglalkozik a modern társadalomban, az egyes részprojektek témája pedig az egyéni szféra kialakulása, az egyes életmodellek és stratégiák szubjektivizálása; a társadalmi identitás nemek szerinti alakulása Szlovéniában a 19. század végétõl a 20. század végéig terjedõ idõszakban; a mindennapi élet nemek szerinti struktúrálódása.

A szimbolikus és kognitív struktúrák és folyamatok címû programcsomag legnagyobb részét vallásszociológiai vizsgálatok teszik ki, melyek középpontjában a vallás újjáéledésének elemzése, egyes szerzõk (F. Veber, D. Pirjevec és M. Heidegger) transzcendenciafelfogása, a szlovén katolikus egyháznak a polgárháborúban betöltött szerepe és a komkommunizmus vallásszociológiai elemzése áll. A kutatások kisebb hányada foglalkozik a szlovének identitásváltozásának elemzésével a posztmodern korszakba való átmenet során.

A következõ program A kulturális alkotómunka vizsgálata Szlovéniában, amelynek központi témái a következõk: Lev Trockij elméletének jelentõsége napjainkban; a szlovén szociológia történeti elemzése; az interpretáció-elmélet alapján elemzett ideológia-koncepciók; a vallás modernizálásának ideológiai és tételes problémái; az etnonacionalizmus szociológiai fogalomrendszerének vizsgálata; az európai avantgard szerepe és fejlõdése a 20. század fordulóján.

A modernizációs folyamatok vizsgálata két kutatási programban kapott helyet, az egyik a "Modernizációs folyamatok és a posztszocialista fejlõdés", a másik az "Adalékok Európa ideológiai spektrumának elemzéséhez". Mindkét program a megjelölt témakörök egy-egy aspektusát tárgyalja.

A Modernizációs folyamatok és a posztszocialista fejlõdés címû program három témára terjed ki: megfelelõ fogalmi apparátus kidolgozása a modernizációs elméletek és a rendszerelmélet alapján; a posztszocialista társadalmak mint átmeneti formációk elemzése; a szocializmus elõtti korszak örökségének hatása a posztszocializmusban végbemenõ folyamatokra.

Az Adalékok Európa ideológiai spektrumának elemzéséhez címû vezérprogram a következõ témákból tevõdik össze: a társadalom "kimûvelése; a vallás korszerûsítésének rendszerelméleti problémái; a nemzet fogalmának antropológiai alapozottságú megalkotása; a "szociális kérdés" mibenléte a közép-európai politikai programok tükrében; az európai nemzetek történeti kialakulásának problematikája; kulturális intézmények létrejötte a 19. században; a humán-, a társadalom- és természettudományok viszonya a 19. század második felében; az ember mint élõlény tudományos meghatározásai a 18. században.
 

A szociológusok képzése

A Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1960-ban alakult meg a Szociológiai Intézet, ahol 1960/61-tõl 1966/67-ig folyt szociológusképzés egy- és többszakos egyetemi hallgatók számára. Az 1966/67-es tanévtõl kezdve az egy szakos szociológusképzés átkerült az akkori Szociológiai, Politikatudományi és Újságírói Fõiskolára, amely 1970-ben egyetemi kar lett Szociológiai, Politikatudományi és Újságírói Kar néven. A két- vagy többszakos szociológusképzés (erõteljes kulturális irányultsággal) megmaradt a Bölcsészettudományi kar Szociológiai Intézetében, a nyolcvanas évek végétõl pedig kulturszociológia szakot is indítottak itt, egyszakos képzés keretében.

Az intézményi változásokkal egy idõben változáson ment keresztül az oktatás tartalmi része is. Kezdetben az egyszakos szociológusok képzési programja a szociológia szempontjából homogénebb képet mutatott, mint a késõbbiekben, amikor a politológiával és újságírással párosult. A tanmenet megváltozásával elsõsorban az elméleti órák száma csökkent (pl. az Általános szociológia és A szociológiai elméletek fejlõdése címû tantárgyaké), de megnõtt a szociológián kívüli, többé vagy kevésbé gyakorlati tárgyak, illetve gyakorlatok száma. Viszonylag állandó maradt a módszertani foglalkozások száma (eltérõ követelményrendszerrel). A szociológiai stúdiumok heterogenitása kedvezett ugyan e hivatás sokrétû gyakorlásának, de nem segítette elõ a szakmai identitás kialakulását.

A kezdetben általános profilú képzést a hetvenes évek közepén - az oktatáskutatás eredményei és a már végzett szociológusok szakmai tevékenysége nyomán (Jogan, 1974) - a háromszakos képzési modellel váltotta fel, amely kisebb változásokkal mind a mai napig érvényben van. A kilencvenes évektõl a szociológiai tanulmányok - eltérõen a korábbi gyakorlattól, nem a III. évfolyamon, hanem - már az I. évfolyam elvégzése után különválnak. A szociológus hallgatók a következõ három területen szerezhetnek diplomát; analitikus-elméleti, menedzser- és informatikai szakon.
 

Aktív és passzív foglalkoztatottság

A megfelelõ képzettség mint elsõdleges szakmai követelmény teljesülése után már az elsõ tíz évben megváltoztak a foglalkoztatási modellek. Az alapos általános elméleti felkészültségû szakembert fokozatosan felváltotta a szûkebb területre specializálódott szociológus. A szakosodás éppen napjainkban a legerõteljesebb, amikor veszélybe került a cél, amelyet a múltban többé-kevésbé mindig tiszteletben tartottak: a jó alapfelkészültségû, szakosodott szakemberek képzése.

A múltbeli képzési minta a végzett szociológusok számára lehetõvé tette a viszonylag széles körû foglalkoztatást az akadémiai és elsõsorban az azon kívüli szférában. Szlovéniában az 1964 és 1992 között végzett több mint ezer szociológus, akiknek nagyobb része nõ, aktív vagy passzív módon foglalkozik szociológiával. Aktív foglalkoztatottságnak számít az oktató- és kutatómunka, passzívnak pedig minden egyéb (pl. menedzseri, tanácsadói munkakör stb.). Ez utóbbiak esetében többnyire a (már kialakult, meglévõ) foglalkozási szerepek formálják a "szociológust", és igen gyakran elõbb-utóbb elvész a specifikus szociológiai dimenzió. Az ilyen munkakörben dolgozó szociológus viszonylag könnyen helyettesíthetõ más, rokon foglalkozású szakemberrel. Ezek után valószínûleg nem véletlen az sem, hogy a mindennapi életben ma is könnyen összetévesztik a "szociológust" a "szociális gondozóval" stb.
 

Szakmai identitás

A szakmai identitás megalapozásához az elmúlt idõszakban a következõ tényezõk járultak hozzá (melyeknek a jövõben még nagyobb jelentõsége lesz). 1965-ben megalakult a Szlovén Szociológiai Társaság, amely fõleg a hetvenes évek végétõl kezdve szakmai találkozók, tudományos tanácskozások szervezésével elõsegítette a szakmai kötelékek, az "együvé tartozás" érzésének kialakulását. Néhány kiragadott cím a tanácskozások témái közül: 1981 - A szlovén társadalom szociológiai keresztmetszete; 1985 - A társadalmi tevékenységek fejlõdése és válsága; néhány téma 1992-bõl: Elméleti konvergencia a mai szociológiai gondolkodásban; A társadalmi tevékenységek privatizációja - lehetõségek és korlátok; A szociológia oktatása a középiskolában; Nemi diszkrimináció és szociológia; Posztszocializmus: "átmeneti korszakból" "átmeneti korszakba".

A szakmai identitás erõsítésében fontos szerepet töltenek be a különféle publikációk. 1983-tól jelenik meg a Druzboslovne razprave (Társadalomtudományi tanulmányok) címû periodika, amely bõvíti a szociológusok publikálási lehetõségeit az 1963-tól megjelenõ Teorija in praksa (Elmélet és gyakorlat) és az 1964-tõl kiadott Anthropos címû társadalomtudományi folyóiratok mellett. Szervezeti szempontból fontos a Szlovén Szociológiai Társaság Novice (Hírek) címû, évente több alkalommal meg jelenõ belsõ információs kiadványa.

A Szlovén Szociológiai Társaság támogatja a szlovén szociológiai mûvek kiadását, az utóbbi idõben pedig programot dolgozott ki az egyetemes szociológia klasszikusainak szlovén kiadására (pl. M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme; A. Giddens: A szociológiai módszer új szabályai stb.).

Az utóbbi évek eredménye a posztgraduális képzés megszervezése, amely az egyes foglalkozástípusok szerint tagozódik. Így a közvetlen kommunikáció révén folyamatosan fennáll a kapcsolat a kutatói szféra és a többi (alkalmazott) terület között.

A szakmai összetartás erõsítését szolgálja a pontosan körülhatárolt erkölcsi normák elfogadása. A Szlovén Szociológiai Társaság két évig tartó nyilvános vita után 1992-ben új szakmai etikai kódexet fogadott el, amelyet minden végzõs szociológus megkap az ünnepélyes diplomaátadáskor. E kódexben olyan, újnak számító szakmai elvek is szerepelnek, mint a férfiközpontúság megszüntetése a szociológiában. Hogy ezt mennyiben sikerül megvalósítani, azt a jövõ évezred mutatja meg.
 

Összegzés

A szociológia a 19. század végén jelent meg a szlovén szellemi horizonton. A második világháború elõtt a társadalomfilozófiai indíttatású katolikus szociológia volt túlsúlyban, a háború után a szociológia a "burzsoá" tudományok közé soroltatott és egy idõre eltûnt az akadémiai életbõl. Csak az ötvenes évek végén jöttek létre a szociológiai kutatás és oktatás intézményes keretei. Ezzel megteremtõdtek a feltételek a rendszerezett szociológiai kutatásokhoz és a és szociológiával hivatásszerûen foglalkozó szakemberek képzéséhez. A 20. század elsõ felére jellemzõ egyoldalú irányultságot az utóbbi évtizedek elméleti pluralizmusa váltotta fel, amely a szlovén társadalom legjelentõsebb konkrét jelenségeinek sokoldalú empirikus feltárásával áll összefüggésben. A politika dominanciája a szociológiában a hetvenes években érte el tetõpontját. A nemzetközi szociológiai kutatásokban való tevékeny részvétel azt is jelentette, hogy Szlovéniában a szociológia autonóm diszciplínává és világosan közvonalazott szakterületté vált.
 

Megjegyzések

Az egyes szlovén kutatási programokról a következõ ljubljanai intézmények vezetnek nyilvántartást:

Fakulteta za druzbene vede - Institut za druzbene vede Filozofska fakulteta - Oddelek za sociologijo
 

Hivatkozások

Jogan, Maca 1974. Sociologija in dejavnosti sociologov v razvoju nase druzbe. (Raziskovalno porocilo) Ljubljana, FSPN

Jogan, Maca 1982. "Entwicklung und aktuelle Situation der Soziologie in Slowenien", Österreichische Zeitschrift fúr Soziologie, (7) 3-4, 94-102.

Jogan, Maca 1988. Katholische Soziologie in Slowenien als Produzentin sozialer Harmonie in Österreich (bis 1918).In: J. Langer Geschichte der österreichischen Soziologie. Wien: Verlag für Gesellschaftskritik, 117-132.