Egy ország egészségügyi ellátottságának fontos minõségi mutatója a csecsemõhalálozás arányszáma, amelyet alapvetõen meghatároz a kissúlyú újszülöttek száma.1
Hazánkban 1990-ben ezer kissúlyú élveszületett közül 136 halt meg a születése utáni hat napon belül, az érettek közül viszont mindössze öt. A különbség 27-szeres. Ugyanakkor 123 kissúlyú és hat érett újszülött halt meg a hetedik naptól számított egy éven belül, ami több, mint hússzoros különbséget jelent.
Az újszülöttekkel foglalkozó gyermekorvosok szerint a születést közvetlenül követõ, és a késõbbi vizsgálatokkal is kimutatható, hogy a kissúlyú magzatok esetében a méhen belüli elégtelen oxigénellátás miatt jóval nagyobb a visszafordíthatatlan agyi, idegrendszeri károsodás veszélye, mint a megfelelõ idõben világra jött, kielégítõen fejlõdött újszülötteknél. Ezek a gyermekek - ha életben maradnak - gyakran szenvednek kisebb-nagyobb fogyatékosságban, és többnyire nehezebben állnak ellen a különbözõ fertõzéseknek és egyéb külsõ hatásoknak. A betegség, jelen esetben a rendellenes kimenetelû terhesség megelõzése rendszerint könnyebb, mint a megszüntetése.
A rendellenes kimenetelû várandósságok kialakulásában szerepet játszó egészségügyi tényezõk viszonylag korán, alkalmanként még a nõ teherbe esését megelõzõen felismerhetõk. Ezeket a szakorvos az esetek többségében elháríthatja vagy mérsékelheti hatásukat.
A rendellenes terhesség esetében a kora és/vagy
kissúlyú újszülött nem okvetlenül valamilyen
betegség következménye, hanem sokkal inkább olyan
társadalmi okokra vezethetõ vissza, mint az anya családi
állapota, iskolai végzettsége, a várandósság
alatti életmódja, beleértve a fogyasztási szokásokat,
a munkavégzés feltételeit, a lakáskörülményeket
és a szabadidõ eltöltését is.
A kutatás célja és módszere
Nem sokkal a háború után, 1950-ben nemzetközi összehasonlításban is alacsony (5,5%) volt Magyarországon a kissúlyú újszülöttek aránya. Ezután drámai romlás következett, és a hetvenes évekre csaknem megkétszerezõdött az arány (10,7%).
Az orvosok, védõnõk és a többi egészségügyi dolgozók nagy erõfeszítésével sikerült 1993-ra leszorítani ezt a mutatót 8,6 százalékra. Az Orvostovábbképzõ Intézet nõgyógyászai már a nyolcvanas évek elején felismerték, hogy a kissúlyú és/vagy koraszületés nem elsõsorban orvosi kérdés, sokkal inkább a várandós anya életmódjának következménye. Õk kérték egy olyan vizsgálatnak az elindítását, mely fényt deríthet azokra a tényezõkre, amelyek a terhesség kimenetelét rossz irányba befolyásolják. A próbafelvételeket 1984-85-ben végeztük az OTKI védõnõképzõ kara hallgatóinak közremûködésével. Az így szerzett tapasztalatok alapján egy pótlapot szerkesztettünk. Azt kértük a kórházaktól és szülõotthonoktól, hogy 1986. július 1-je és december 31-ike között, minden idõ elõtt és/vagy kissúllyal született gyermek, valamint az õt követõ egészségesen született gyermek anyját kikérdezve töltsék ki a pótlapot a Központi Statisztikai Hivatal adatgyûjtéseihez felhasznált, minden szülészeti intézményben kötelezõen kitöltendõ Élveszületési lappal egyidõben. A pótlap kitöltése önkéntes volt. A válaszadást többen megtagadták. A vizsgálat természetébõl adódóan a kérdezettek nem minden kérdésre tudtak vagy akartak válaszolni, emiatt néhány pótlapunk hiányos lett. Munkatársaimmal úgy döntöttünk, hogy ezeket is felhasználjuk. Ennek következtében a közölt táblázatok értékei csak a táblázatokon belül érvényesek.
Az adatfelvételbe került újszülötteket a következõképpen csoportosítottuk2:
I. "Érett"3 koraszülött, aki a 37. betöltött terhességi hét elõtt, de legalább 2500 g és az alsó 10 percentilis feletti súllyal született (1824);
II. Kissúlyú koraszülött, aki a 37. betöltött terhességi hét elõtt, 2500 g és az alsó 10 percentilis alatti súllyal született (444);
III. Kissúlyú idõben született, aki a 36. betöltött terhességi hét után, de 2500 g és /vagy az alsó 10 percentilis alatti súllyal született (1537);
IV. Érett, idõben született, aki a 36. betöltött terhességi hét után, 2500 g és az alsó 10 percentilis feletti súllyal született (kontroll-csoport) (3043).
Összesen: 6848 értékelhetõ kérdõívet kaptunk.
A minta nem reprezentálta kellõen a rendellenes kimenetelû terhességek országos eloszlását. A torzítás csökkentésére algoritmust dolgoztunk ki, amelynek a segftségével a minta adatait a vizsgált csoportok tényleges, országos arányaival súlyoztuk, kihagyva az ikrek adatlapjait. A súlyszámok a következõk voltak: "Érett" koraszülött: 1,00; Kissúlyú koraszülött: 7,01; Kissúlyú, idõben született: 1,33; Érett, idõben született: 15,34.
Ezzel az egyes csoportok között arányos rétegeket alakítottunk ki, így a hozzájuk tartozó kiválasztási arányszámok jól reprezentálják az alapsokaságot. Az egyes csoportok mintaátlagainak eloszlását részmintákon ellenõriztük és az eredmények pontosságát ebbõl a tapasztalati eloszlásból becsültük. Ezután matematikai modellek segítségével vizsgáltuk az összefüggést az anya életmódja, valamint a korai és/vagy kissúllyal születés között. Az eredmény szignifikanciáját Mantel-Haenszel próbával vizsgáltuk. A kutatás matematikai modellezésében dr. Móritz Pálné (KSH) volt a segítségemre, és az adatok számítógépes feldolgozását Balogh Edit (KSH) a SAS program PC változatával végezte.
A vizsgálat során arra szerettünk volna választ kapni: melyek azok a társadalmi tényezõk, amelyek leginkább veszélyeztetik a terhességek normális lefolyását? Eme ismérveket veszélyeztetõ tényezõknek tekintettük, és az esélyhányados módszerével kerestük a választ a három kiválasztott rendellenességi csoport kialakulásának okaira. Az esélyhányados (odds ratio) kifejezi, hogy a vizsgált tényezõ milyen mértékben befolyásolja a kissúllyal születés valószínûségét, azaz van-e kapcsolat a kissúlyúság és az anya életmódja, jelen vizsgálatban a családi állapota, iskolai végzettsége és munkaidõ-beosztása, továbbá a lakóhelyének milyensége között. Ezeket a mutatókat fel lehet használni a betegségek, a mi estünkben a várandósságok nem kívánt kimenetelének megelõzésében is. Az esélyhányadosok valószínûsítik az egyes változók megléte vagy hiánya esetén valamely rendellenes kimenetelû terhességfajta kialakulását. Felhívják a figyelmet arra, mi mindent kellene a társadalmunknak ' biztosítania ahhoz, hogy a magzat kellõképp fejletten, megfelelõ idõben lássa meg a napvilágot. Ezeket a jelzõszámokat nem önmagukban, hanem tágabb összefüggéseikben kell értelmeznünk. E tanulmány terjedelme nem engedi meg a vizsgálatunkban szereplõ összes változó többféle elemzésének bemutatását, ezért csak néhány rövid megjegyzésre szorítkozom.
Az esélyhányadosokkal végzett elemzéseken kívül felhasználtuk a regresszióelemzést és a variancia-analízist. A regressziós modellhez lineáris függvényt választottunk, mert alapadatainkhoz az illeszkedett a legjobban. A modell segítségével több alkalmazási feladatot végeztünk. A regressziós mátrix függõ változói esetenként más-más rendellenes kimenetelû terhességek csoportjai, a független változói pedig az anya életmódjának különféle tényezõi voltak. A modell eredményeinek megbízhatóságát ellenõriztük, és az elemzéshez csak azokat a becsléseket fogadtuk el, amelyek kielégítették az alábbi feltételeket:
- a többszörös determinációs együttható értéke 0,5-nél nem kisebb;
- a variancia-analízisnél alkalmazott F próba 95 százalékos valószínûségi szinten szignifikáns eredményt mutat;
- a reziduális eloszlás képe véletlen szóródást jelez, heteroszkedaszticitás nem tapasztalható;
- a regressziós együtthatók 95 százalékos valószínûségi szinten szignifikáns becslést adnak.
A modell eredménye egyértelmûen alátámasztotta
az esélyhányadosok segítségével készült
értékelésünket, aminek alapján határozott
tendenciát találtunk az anya alacsonyabb iskolai végzettsége,
a szerényebb kivitelû lakások, hiányos komfortosságuk,
a fûtés esetenkénti nagyobb munkaigényessége,
valamint a terhességek házasságon kívüli
kihordása és a rendellenes kimenetelû terhességek
között. Ugyanakkor határozott összefüggést
találtunk az érett, idõben születés és
az anya felsõfokú iskolai végzettsége, lakótelepi,
összkomfortos lakása, valamint a terhességek házasságban
történõ kihordása között.
A családi állapot és az iskolai végzettség hatása
Magyarországon a nem házas együttélõk - arányuk nem éri el a házasok 10 százalékát - ha gyermeket vállalnak, rendszerint összeházasodnak. Ezért a házasságon kívül együtt élõket a mintában elhanyagolható létszámuk miatt a házasokkal összevonva vizsgáljuk. A "nem házas" csoportba a hajadonok, özvegyek és elváltak kerültek, mivel a kis esetszámú ismét egyedül élõ nõknél a terhesség kimenetele a születési súly szempontjából nem különbözött a hajadonokétól. Az esélyhányadosok számításánál az "Összesen" sorban szereplõ "1 " érték az oszlopcímekben megjelölt születések valószínûségét jelenti, ha az anya családi állapotát nem vesszük figyelembe. A többi sorban szereplõ értékek mindig az "Összesen" sorral történt, páronkénti számítások eredményei. Az "1 "-nél nagyobb érték a megfelelõ sorban feltüntetett, független változó meglétének esetében az oszlopcímben megjelölt függõ változó elõfordulásának nagyobb valószínûségét, a kisebb érték pedig természetszerûen az ellenkezõjét jelenti.
Az 1. táblázatban azt látjuk, hogy a házasságban élõ anyák nagyobb valószínûséggel (1,02) adnak életet érett, idõben született gyermekeknek, mint a nem házas nõk (0,86). Életkilátásaik szempontjából a kissúlyú, koraszülött gyermekek vannak a leghátrányosabb helyzetben. Világrajöttük a házasságon kívüli terhességek esetében valószínûbb (2,14), illetve a legkisebb a valószínûsége annak, hogy férjezett anyától születnek (0,87). A gyermekorvosok állításai szerint kevésbé rosszak az életkilátásaik a kissúlyú, idõben született gyermekeknek, és a rosszak között a legjobb helyzetük a terhességi hétnek megfelelõ, kissúlyú "érett" újszülötteknek van.
Az esélyhányadosok nagyság szerinti sorrendje is azt mutatja, hogy a házasságban születõk védettsége nagyobb. A nem házas anyák esetében a rendellenes kimenetelû terhességek elõfordulási aránya magasabb minden csoportban, de a legnagyobb különbséget a kissúlyú koraszülötteket szült anyák esetében találjuk. Az elõfordulási arányok az esélyhányadosokat igazolják. A sorok szerint százalékolt táblázat mutatja, hogy a kétféle családi állapotú nõknek milyen arányban vált a terhességük természetes vagy rendellenes kimenetelûvé.
Az egészséges gyermekek világrajöttének esélye annál nagyobb, minél magasabb az anya iskolai végzettsége. E tekintetben azoknak a legrosszabbak az életkilátásaik, akiknek az anyja a nyolc általánost sem tudta befejezni (2. táblázat). Ezek az anyák szülnek legnagyobb valószínûséggel méhen belül sorvadt, de a megfelelõ idõben világra jövõ gyermekeket. A kissúlyú, de idõben született gyermekek esetében a legkisebb az esély, hogy az édesanyjuk diplomás legyen. A táblázaton megfigyelhetjük az összefüggést az iskolai végzettség és a különféle rendellenességi csoportok között.
Úgy tûnik, az anya iskolai végzettsége leginkább a kissúlyúságot befolyásolja és kevésbé van hatással a terhesség idõtartamára. Másfelõl az esélyhányadosok megbízhatóságát megerõsíti a magasabb végzettségû anyák érett, idõben született gyermekeinek a nagyobb százalékos aránya is.
Ezek az adatok természetesen nem közvetlenül az anya iskolai végzettségének az eredményei. Az iskolában eltöltött idõ az ismeretek bõvítése mellett olyan társadalmi normák és attitûdök elsajátítására is lehetõséget nyújthat, amelyek kedveznek a magzat egészségesebb fejlõdésének. Továbbá a magasabb iskolai végzettség többnyire kényelmesebb munkalehetõségeket biztosít a várandós nõ számára, ami szintén nem elhanyagolható.
A 3. táblázat a várandósságuk alatt aktív és inaktív munkavállaló anyák terhességének kimenetelét mutatja be az iskolai végzettségüktõl függõen. A dolgozatban aktív munkavállalónak nevezem mindazokat, akik a várandósságuk ideje alatt rendszeres, bérért végzett, otthonukon kívüli munkát vállaltak. A 2. táblázathoz viszonyítva az aktív anyák között majdnem minden esetben növekszik néhány századponttal a rendellenes kimenetelû terhességek kialakulásának esélye. Az egyetlen kivételt a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségû anyák kissúlyú, idõben született gyermekeinél találjuk, ahol az elõzõ táblázathoz képest 16 századponttal csökkent az esélyhányados. A két kissúlyú csoport "viselkedése" a táblázatainkban nem egyértelmû. A második táblázatban annak ellenére, hogy az esélyhányados a 8 osztálynál alacsonyabb végzettségû anyák esetében a kissúlyú, idõben született gyermekeknél a legmagasabb, mégis a kissúlyú koraszülöttek megjelenési aránya a legnagyobb. Ez a látszólagos ellentmondás a harmadik táblázatban már eltûnik, és a különbözõ iskolai végzettségû anyák újszülötteinek az egyes rendellenes csoportokban való megjelenési aránya az esélyhányadosok különbségeinél talán még jobban kidomborítja az eltérõ iskolai végzettségbõl adódó eltérõ munkakörülmények hatását.
Az inaktív anyák esetében csak a kissúlyú koraszülöttek oszlopában, az érettségizettek és diplomások sorában találunk némi romlást, az összes többi helyen nyilvánvalóan jobbak az újszülöttek életesélyei. Feltételezhetjük, hogy azok a nõk, akik legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, fizikailag többnyire könnyebb munkát végeznek munkahelyükön, mint odahaza, és az otthoni nehezebb munka okozza a terhességük rendellenes kimenetelét. Az is lehet, hogy a leendõ anyák egy része veszélyeztetett terhes volt, amiatt kellett otthon maradnia, és ez a veszélyeztetettség okozta a kissúlyú koraszülött világrajöttét. Mindez pillanatnyilag csak feltételezés, mert sajnos az elõfelvételek során ilyen kérdés nem merült fel, ezért a végsõ kérdõíven nem kérdeztünk rá: vajon miért van otthon, miért nem vállalt munkát valahol. Mindenesetre feltûnõ, hogy az aktívak esetében a legalacsonyabb végzettségûek magzatai a legveszélyeztetettebbek a kissúlyú koraszülöttség szempontjából, míg ugyanebben az oszlopban az inaktívaknál a legalább érettségivel rendelkezõk vannak a leghátrányosabb helyzetben. Figyeljünk fel arra is, hogy az inaktívak esélyhányadosának általános javuló értéke ellenére megfordult a sorrend az "érett" koraszülött és a kissúlyú koraszülött gyerekek születési valószínûségei között. A megjelenési arányok megközelítõen követik az esélyhányadosok változását a többi táblázathoz képest.
A 4. és 5. táblázatban más szempontból kíséreljük meg nyomon követni a kissúlyúság kialakulását. E a táblázatokban csak a munkát vállaló, aktív asszonyokat kísérjük figyelemmel, azt, hogy a fizetett állásukban milyen a besorolásuk, szellemi vagy nem szellemi, illetve milyen munkaidõ-beosztásban dolgoztak. A 4. táblázaton a munkaköri besorolásnak és az iskolai végzettségnek együttes hatását követhetjük nyomon. Természetesnek vehetjük, hogy azoknak a nõknek, akik nyolc általánost vagy kevesebbet végeztek, nagyobb megterhelést jelent a szellemi munka végzése, mint a nem szellemi. A táblázat szerint mind a három rendellenes kimenetelû terhesség esetében rosszabbak az esélyei a szellemi munkát végzõ, alacsony végzettségû leendõ anyáknak, mint azoknak, akik fizikai munkával foglalkoznak. A középiskolai végzettségûek esetében csak az "érett" koraszülötteket szülõk oszlopában magasabb 0,15-tel a szellemi foglalkozásúak esélyhányadosa. Az "érett" és kissúlyú koraszülötteket szülõk csoportjaiban, a kis esetszám miatt megtévesztõ lehet a nem szellemi foglalkozásúak alacsonyabb esélyhányadosa. Az 5. táblázatban a munkaidõ-beosztást három csoportba soroltuk: "Mindig nappal", "Mindig éjszaka" és "Változó mûszakban". A szellemi foglalkozásúak ritkán dolgoznak éjszakai mûszakban. Összesen egy ilyen anya került a mintánkba, és csak a felszorzás után lettek heten a kissúlyú koraszülöttet szülõk között.
A 5. táblázat csak az aktív keresõ anyák
helyzetét mutatja be. A mindig nappali mûszak beosztás
az újszülöttek korai világra jöttét
segíti elõ, míg a változó mûszakban
dolgozó anyáknak nagyobb az esélyük a terhességük
normális ideig történõ kihordására,
függetlenül attól, hogy a gyermek kissúlyú
lesz-e vagy sem. A mindig éjjel dolgozók a táblázat
szerint nehezen tudják végig kihordani a gyermeküket,
és nagy a valószínûsége annak, hogy kissúlyú
újszülöttet hoznak világra. Egyelõre nem
találom a magyarázatát annak, vajon miért van
nagyobb esélyük érett, idõben született
magzat világrahozatalára azoknak, akik változó
mûszakban dolgoznak, függetlenül attól, hogy szellemi
vagy nem szellemi munkát végeznek. Az 5. táblázat
egyértelmûen felhívja a figyelmet az éjszakai
mûszak ártalmára. Magyarországon a várandós
nõket - ha van rá lehetõség - nem szabad éjszakai
mûszakban foglalkoztatni. Ha ez mégis elkerülhetetlen,
akkor az elsõsorban a nem szellemi foglalkozásúakat
sújtja, az éjszakai mûszakokban eleve kevesebb szellemi
beosztású dogozik, ezért könnyebb az ilyen munka
alóla várandós nõket felmenteni. Ez is a magasabb
iskolai végzettségûek elõnyét bizonyítja.
A lakáskörülmények hatása
Az anya családi állapota nem önmagában fejti ki a hatását, hanem a többi változó befolyását erõsíti vagy gyengíti. Például nézzük meg a lakások építési módjának és komfortfokozatának befolyását a rendellenes terhességek kialakulásában, majd ugyanezeket a hatásokat az anyák családi állapotával összefüggésben!
A 6. táblázatban az "Egyéb" csoportban az egyenként kis esetszámuk miatt nem elemezhetõ diák- és munkásszállások, valamint a szükséglakások összevontan szerepelnek. Ezekbõl a lakásokból kerültek ki a legnagyobb arányban a rendellenes kimenetelû terhességekbõl született gyermekek, illetve innen születtek a legkisebb arányban a megfelelõ súlyú és terhességi idejû, valóban érett újszülöttek. Vizsgálatunk egyik meglepõ eredménye, hogy a magzatok méhen belüli fejlõdése szempontjából a lakótelepi lakások talán a legmegfelelõbbeknek mondhatók. Ezekbõl a lakásokból születik aránylag a legkevesebb koraszülött, és a kissúlyú, idõben születettek szempontjából is csak a társasházi lakások tûnnek elõnyösebbeknek. A hagyományos bérházak és a családi házak csak ezek után következnek. Valószínûleg a többnyire magas komfortfokozat adta kényelem játszik döntõ szerepet, és tekintetbe kell vennünk az egészségügyi szolgálat könnyebb elérhetõségét biztosító közúti hálózat jelentõségét is. A társasházi lakásokban lakók mindezek mellett az átlagosnál többnyire jobb anyagi körülmények adta nagyobb kényelemben élnek.
Úgy látszik, hogy a hagyományos bérház sokkal jobb otthont biztosít azoknak a leendõ anyáknak, akik házasságban szülnek, mint azoknak, akik házasságon kívül adnak életet a kicsinyüknek. Ha az esélyhányadosoknak a különbözõ csoportokon belüli sorrendiségét vesszük figyelembe, akkor a családi állapot itt okozza a legnagyobb különbséget.
Általában a kissúlyú koraszülötteknek vannak a legrosszabb életkilátásaik. A lakótelepi lakások az õ szempontjukból is a legjobbaknak tûnnek. Itt születnek a legkisebb arányban az ilyen hátrányos helyzetû gyermekek, akár házasságban, akár házasságon kívül jönnek a világra.
Az idõ elõtti születés, mindent együtt véve, legkevésbé a lakótelepi lakásokban fordul elõ, viszont a kissúlyúság ellen legjobb a társasház, mind a házas, mind a nem házas anyák gyermekei szempontjából. Érdemes felfigyelnünk a társasházak és a családi házak helyzetváltására az anyák családi állapotától függõen. Családi háznak nevezzük az olyan kertes házat, amelyikben legfeljebb két lakás van. A társasházak pedig a többlakásos és általában szintén kertes házak. A társasházi lakások a második legjobb otthont adják a megfelelõ idõben szülõ, házas kismamáknak, viszont ha az egyéb csoportba tartozó, otthonnak ritkán nevezhetõ szállásoktól és furcsa módon a bérházaktól eltekintünk, akkor a nem házas leendõ anyák számára a legrosszabb környezetet jelentik. Hasonló képet mutat az érett, idõben született gyermekeknek életet adó anyák csoportja is.
A családi házak bõvítése vagy új
ház építése általában a fiatal
házasok feladata, és feltételezhetõ, hogy az
építkezéseknél gyakorta a leendõ anyák
is kiveszik részüket a fizikai munkákból. A nehéz
fizikai munka - márpedig az építkezés az -
ritkán használ a várandós anyáknak.
A lakás felszereltsége
Mindenféle kényelmi és tisztálkodási berendezések alapja a lakásba bevezetett folyóvíz, aminek fontosságát a 7. táblázat egyértelmûen bizonyítja. A különbözõ érettségû újszülötteknek mind a négy csoportjában azok az anyák vannak elõnyösebb helyzetben, akik vízvezetékes lakásban várhatják gyermekük megszületését. A folyóvíz biztosította kényelmesebb tisztálkodási lehetõségek - úgy látszik -leginkább a kissúlyúság megelõzésében játszanak kiemelkedõ szerepet. Szeretném felhívni a figyelmet a kissúllyal, idõben született gyermekek csoportjaira, ahol több mint kétszeres az esélyhányados-különbség a vezetékes vizet nélkülözni kényszerülõk hátrányára. A vezetékes vízre alapozott két legfontosabb berendezés, a fürdõszoba és a WC megléte hasonló jelentõségû, mint a folyóvíz. A táblázat itt is alátámasztja a házasság, a család védõ szerepét. Mind a négy csoportban egyértelmûen rosszabb a helyzetük azoknak az asszonyoknak, akiknek nincs házastársuk. Ez a gond különösen a családi házakban lakóknál merülhet fel, mivel a családi házak mint otthonok nagy része a városok peremkerületeibõl és a falusi környezetbõl származik. Ebbõl következik, hogy ahol nincs vezetékes víz a lakásban, ott a kútról, vödörben kell becipelni, ami nem kimondottan a leendõ anyáknak való munka. Ebben látom a segítõ férj egyik szerepét. A 7. táblázatban kezeljük kiemelten a vezetékes víz jelentõségét az anya családi állapotától függõen. Láthatjuk, hogy a kontroll-csoport kivételével az esélyhányadosok mindenütt nagyobbak, ahol az anyának nincs férje, és ez a rendellenes kimenetelû terhességek kialakulásának nagyobb valószínûségét jelzi az olyan lakásokban, ahol nincs folyóvíz.
A kérdõívünkön azt kérdeztük: van-e villanyvilágítás a lakásban? Ez természetesen a kérdés leegyszerûsítése volt, hiszen nem a világítás módja, hanem a villanyáram meglététõl vagy hiányától függõ, kényelmi berendezések használatának lehetõsége volt a döntõ. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a leendõ anya mosógéppel vagy kézzel mos. Az sem mellékes, hogy vajon a hûtõ- és/vagy fagyasztógépben tárolhatja az élelmiszert, vagy a kamrában, esetleg a jégveremben. A táblázat leegyszerûsítve erre is választ ad és kiemeli a jobb felszereltség segítõ, védõ szerepét, illetve hiányának káros befolyását.
A lakás komfortosságának megítélésében utoljára hagytuk a fûtés módját. A 8. táblázatban csak korszerû és hagyományos fûtést különböztettünk meg. Korszerû fûtésen a távfûtést és a központi fûtést értjük, de ide vontuk az etázsfûtést és a padlófûtést is, mert kis esetszámuk miatt nem voltak külön elemezhetõk. Hagyományos fûtésként értelmeztük a szobák fával, szénnel vagy olajjal történõ egyedi fûtését. Összesen két válaszolónak nincs fûtve a lakása, egyikük "érett" koraszülöttnek, a másik megkérdezett kissúlyú, idõben születettnek adott életet. E táblázatunk szerint a korszerû fûtésfajták kedvezõ befolyása nem olyan erõs a terhességek fejlõdésére, minta villanyvilágítás megléte vagy hiánya.
A lakáskörülményekkel foglalkozó táblázatainkon mindenütt jól látható, hogy a házas anyák esetében mindig kisebb a rendellenes kimenetelû terhességek elõfordulási aránya, mint a nem házas anyák esetében.
A dolgozat elején megemlítettem az életmódot
meghatározó többi tényezõt is, amelyek
mind befolyásolják a magzat méhen belüli fejlõdését.
Az alkoholfogyasztás káros hatása közismert,
de a tapasztalatunk szerinti legártalmasabb dohányfüst
elkerülésének fontossága sajnos még nem
eléggé terjedt el a köztudatban. Mindezekrõl
már mások is beszámoltak, jómagam is, ezért
itt csak egy kevéssé ismert és méltatott változócsoportnak
a hatására kívántam felhívni a figyelmet.
Összegzés
E tanulmány nem ismerteti a kutatás összes eredményét. Nem foglalkozom a várandós anyák fogyasztási szokásaival és munkavégzésük árnyaltabb elemzésével, amelyek együttesen talán megbízhatóbb magyarázatot adnak a rendellenes kimenetelû terhességek társadalmi okaira. Nem foglalkozom a kismamák szervi megbetegedéseinek hatásával sem, mert ez orvosi feladat, és ennek a kutatásnak különálló része.
A várandósság kimenetelének rendellenessé válása rendkívül bonyolult és összetett folyamat, amelybõl a szervi megbetegedéseket alkalmanként orvosi beavatkozással meg lehet állítani, vagy csökkenthetõ a hatásuk. A nagyobbik részt kitevõ társadalmi veszélyeztetõ tényezõk csak megelõzhetõk, adott esetben elkerülhetõk. Ha már jelen vannak és hatnak, akkor a semlegesítésük szinte lehetetlen. A megelõzés viszont nem mindig olcsó, de többnyire célravezetõ.
A dolgozatban rámutatok a családi állapot fontos szerepére. Minden vizsgált független változó - a mi esetünkben veszélyeztetõ tényezõ - kevésbé látszik ártalmasnak, ha a leendõ anyának férje - vagy a mi adatgyûjtésünkben ritkábban elõforduló esetben élettársa - van.
A lakás milyensége a vizsgálat tapasztalata szerint döntõ jelentõségû, de ennek hatását is erõsen befolyásolja a várandós anya családi állapota. Némi meglepetést okozott a sokszor szidott és lenézett lakótelepi lakások elõnyös volta a magzat fejlõdése szempontjából. Erre valószínûleg a lakások komfortossága adja a magyarázatot. Általában ezekben a lakásokban adottak a leginkább a tisztálkodási és egyéb kényelmi lehetõségek. Ezek a lakások a legjobban közmûvesítettek, és a viszonylag jó úthálózat megkönnyíti, hogy az orvos és a mentõ is az itt lakókat könnyebben és gyorsabban megközelítse.
A munkahely alapvetõen az iskolai végzettség függvénye. Bár a hatályos törvény ellenzi, de gyakorlatilag elkerülhetetlen a várandós nõk esetenkénti éjszakai foglalkoztatása, ami egyértelmûen károsan befolyásolja a magzat fejlõdését. Ártalmas a folyamatosan álló vagy más nehéz fizikai munka is, amire a magasabb képzettségû nõk ritkábban kényszerülnek.
Az iskolában megszerezhetõ ismeretek egy része választási lehetõséget nyújt a leendõ anyáknak a terhesség alatti megfelelõ életmód és fogyasztási szokások kialakításához. Az nem állítható, hogy mindenki, aki legalább tizenkét évet járt az iskolába, védettebb a veszélyeztetõ tényezõkkel szemben. Az iskola nem tesz ellenállóbbá, de lehetõvé teszi a veszélyeztetõ tényezõk könnyebb elkerülését.
A kutatás során szerzett tapasztalatokat elsõsorban azoknak a védõnõknek ajánlom, akik a Családvédelmi Szolgálatnál nap mint nap találkoznak a várandós anyákkal és olyan nõkkel, akik még csak szeretnének anyák lenni, de fogalmuk sincs az ebben az idõszakban követendõ életmád elõírásairól. Másrészt azoknak a politikusoknak szánom, akik a szívükön viselik az ifjúság sorsát és szeretnék elõsegíteni az eljövendõ újszülöttek jobb életkilátásait.
Az újszülöttek kissúlyúságát
és idõ elõtti világra jöttét nemcsak
az aránytalanul magas halandóságuk miatt kell megelõzni,
hanem azért is, mert ezeknek a gyermekeknek - ha életben
maradnak - többnyire kisebb-nagyobb sérülésekkel
kell leélniük az életüket. Gondolok itt például
a kissúlyúságot és/vagy idõ elõtti
születést okozó, méhen belüli rossz oxigén-
és táplálékellátás miatti agyi,
idegrendszeri károsodásokra, amelyek következtében
a gyermekek gyakorta képezhetetlenek, vagy jobb esetben a kisegítõ
iskolák tanulói lesznek. Nem kell bõvebben foglalkoznom
az ilyen esetek gondjaival, bánataival, amit a családnak
okoznak, vagy azokkal a "felesleges", mert megelõzhetõ terhekkel,
melyeket az államra és a társadalomra rónak.
Ezekkel nagyjából mindenki többé-kevésbé
tisztában van, de hiába köztudottak ezek a tények,
ahelyett, hogy gondot fordítanánk a megelõzésükre,
társadalmunk többsége elsiklik felettük. Tanulmányommal
ez utóbbit szeretném megelõzni, és mind a leendõ
anyákat, mind az illetékes szerveket nagyobb körültekintésre
és gondosságra rábírni.
Jegyzetek
* A kutatás az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával készült.
1. Korábban Magyarországon is, mint sok helyütt a világon, idõre születettekrõl és idõ elõtt születettekrõl (koraszülöttekrõl) beszéltünk, de az Egészségügyi Világszervezet ajánlására áttértünk a kissúlyúság pontosabb fogalmának használatára. Koraszülött az, aki a 37. terhességi hét elõtt születik, kissúlyú pedig az olyan újszülött, aki nem a terhességi hétnek megfelelõ súllyal látja meg a napvilágot (small for gestation al aglage-SGA). Ennek leegyszerûsített mutatója a mindennapi szülészeti gyakorlatban használt, a 37. terhességi hétnek megfelelõ, 2500 grammos, még elfogadható súly. Aki ennél kisebb súllyal születik, azt kissúlyúként tartják számon. Tisztában vagyunk azzal, hogy ma mára világ nagy részén az egészségügyi szolgálatoknak a nagyon kissúlyú ( g) újszülöttek jelentik az igazi gondot, de jelen vizsgálatunk szempontjából, a rendellenes kimenetelû terhességek kialakulásának társadalmi okait kutatva, nem találtunk lényeges eltéréseket a kissúlyúság és a nagyon kissúlyúság okai között.
2. A négy csoport felállításánál Lubcencho beosztását vettük figyelembe.
3. Az elsõ csoportban az "érett" kifejezést
azért tettük idézõjelbe, mert bár elérték
a 2500 g születési súlyt, illetve meghaladták
a születéskori terhességi hétnek megfelelõ
átlagsúlyok alsó 10 percentilisét, de a 37.
hét elõtt jöttek a világra.
Irodalom
Bodnár L. 1983. Intrauterin retardáció gyakorisága a cigányoknál. Orvosi Hetilap, 124, 1381. Dobos Anna 1984. Kandidátusi értekezés
Doszpod J.-Török M.-Oláh J.-Gáti I. 1938. Az intrauterin retardáció gyakorisága és a perinatális halálozás. Orvosi Hetilap, 124, 1061.
Edwards, G. 1983. Alcohol and Advice to Pregnant Women. Br. Med. J. (CIin.Res.) 247. Falussy B.-Miltényi K.-Móritz Pálné-Paksy A. 1992. Az egészségi állapot összefüggései az életmóddal, az idõfelhasználással. KSH Népességtudományi Kutató Intézet jelentése
Holland, W. W.-R. Detels-G. Knox 1985. Oxford Textbook of Public Healths. Oxford University Press. Oxford, New York, Toronto
Kóbor J. 1975. Kandidátusi értekezés
KSH 1982. A terhesség kialakulását befolyásoló néhány tényezõ vizsgálata. Budapest KSH 1983. Demográfiai évkönyv. Budapest
KSH 1987. Demográfiai évkönyv. Budapest KSH 1990. Demográfiai évkönyv. Budapest
Lips, H. M. 1982. Somatic and Emotional Aspect of the Normal Pregnancy Experience in the First 5 Months. Am. J. Obstet. Gynecol. 142, 524.
Molnár A. 1990a. Kissúlyú újszülötteket szült asszonyok összehasonlító életmódvizsgálata. Budapest: KSH
- 1990b. A kissúlyú újszülöttek összehasonlító vizsgálata a beiskolázhatóságuk szempontjából. Budapest: KSH
- 1990c. Comparative Study of the Manner of Life of Females Having Given Birth to Low-Weight lnfants. Budapest: KSH
- 1991. La possibilité de la formation des enfants d'un poids de naissance bas á I'age de six ans par le degré d'instruction de la mére. Elõadás az Európai Demográfiai Kongresszuson, Párizs, 1991. október 21-25.
-1993. The Impact of the Education Attainment of the Mother on the Development of the Foetus. Elõadás a XXII. Demográfiai Világkonferencián, Montreal 1993. augusztus 24.-szeptember 1. Molnár A.-Birtalan I. 1988a. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szerepe a rendellenes terhességek kialakulásában. Alkohológia, 3.
- - 1988b. A dohányzás és a passzív dohányzás szerepe a rendellenes terhességek kialakulásában. Demográfia, (XXXI.) 34.
Molnár A.-Móritz Pálné: Kissúllyal született gyermekek életkilátásai szüleik lakóhelyének függvényében. In: A népegészségügy idõszerû kérdései '92. DOTE Társadalomorvostani Intézet. Megjelenés alatt.
Tietze, K. W. 1982. Epidemiology and Sociomedical Aspect of Pregnancy.
Fortschr. Med. 100, 2031.
1. sz. táblázat
A várandós nõk családi állapotának
befolyása a terhességek kimenetelére
|
családi állapota |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
|
|||||
| Nem házas | 310 | 5,92 | 1,94 | 553 | 10,58 | 2,14 |
| Házas | 1280 | 2,73 | 0,99 | 2010 | 4,30 | 0,87 |
| Összesen | 1590 | 3,10 | 1,00 | 2563 | 4,93 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Nem házas | 363 | 6,99 | 2,00 | 4001 | 76,49 | 0,86 |
| Házas | 1280 | 3,10 | 0,90 | 41977 | 89,84 | 1,02 |
| Összesen | 1590 | 3,50 | 1,00 | 45978 | 88,50 | 1,00 |
2. sz. táblázat
A várandós nõk iskolai végzettségének
hatása a terhességek kimenetelére
|
iskolai végzettsége |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
|
|||||
| 8 osztálynál kevesebb | 219 | 8,16 | 2,67 | 364 | 13,84 | 2,82 |
| Befejezett 8 osztály | 634 | 4,07 | 1,33 | 1023 | 6,53 | 1,33 |
| Középiskola | 589 | 2,30 | 0,75 | 925 | 3,66 | 0,75 |
| Felsõfokú végzettség | 107 | 1,65 | 0,54 | 133 | 2,37 | 0,49 |
| Összesen | 1549 | 30,60 | 1,00 | 2445 | 4,90 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| 8 osztálynál kevesebb | 279 | 10,53 | 3,02 | 1778 | 67,45 | 0,76 |
| Befejezett 8 osztály | 748 | 4,83 | 1,39 | 13113 | 84,56 | 0,95 |
| Középiskola | 643 | 2,51 | 0,72 | 236 | 91,51 | 1,03 |
| Felsõfokú végzettség | 88 | 1,35 | 0,39 | 6165 | 94,61 | 1,07 |
| Összesen | 1758 | 3,48 | 1,00 | 44659 | 88,54 | 1,00 |
3. sz. táblázat
A várandós nõk iskolai végzettségének
és otthonán kívüli munkavállalásának
együttes hatása a terhesség kimenetelére
|
iskolai végzettsége |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
||||||
| 8 osztálynál kevesebb | 69 | 7,25 | 2,72 | 150 | 8,66 | 1,77 |
| Befejezett 8 osztály | 429 | 3,64 | 1,36 | 214 | 5,35 | 1,09 |
| Középiskola | 535 | 2,25 | 0,85 | 72 | 2,69 | 0,55 |
| Felsõfokú végzettség | 100 | 1,66 | 0,62 | 12 | 1,55 | 0,32 |
| Összesen | 1133 | 2,66 | 1,00 | 448 | 4,88 | 1,00 |
|
|
||||||
| 8 osztálynál kevesebb | 168 | 17,69 | 4,00 | 203 | 11,73 | 1,65 |
| Befejezett 8 osztály | 778 | 6,60 | 1,49 | 252 | 6,31 | 0,89 |
| Középiskola | 799 | 3,37 | 0,76 | 168 | 6,30 | 0,89 |
| Felsõfokú végzettség | 133 | 2,21 | 0,50 | 28 | 3,64 | 0,51 |
| Összesen | 1878 | 4,24 | 1,00 | 651 | 7,11 | 1,00 |
|
|
||||||
| 8 osztálynál kevesebb | 84 | 8,92 | 2,86 | 197 | 11,41 | 2,20 |
| Befejezett 8 osztály | 543 | 4,61 | 1,48 | 218 | 5,47 | 1,05 |
| Középiskola | 612 | 2,58 | 0,83 | 50 | 1,88 | 0,36 |
| Felsõfokú végzettség | 82 | 1,36 | 0,44 | 9 | 1,20 | 0,23 |
| Összesen | 1321 | 3,11 | 1,00 | 474 | 5,19 | 1,00 |
|
|
||||||
| 8 osztálynál kevesebb | 628 | 12,66 | 0,74 | 1180 | 68,18 | 0,82 |
| Befejezett 8 osztály | 10030 | 85,13 | 0,95 | 3312 | 82,66 | 1,00 |
| Középiskola | 21763 | 91,78 | 1,02 | 2377 | 89,10 | 1,07 |
| Felsõfokú végzettség | 5690 | 94,74 | 1,06 | 720 | 93,59 | 1,13 |
| Összesen | 38111 | 89,78 | 1,00 | 7589 | 82,80 | 1,00 |
4. sz. táblázat
A várandós nõk iskolai végzettségének
és beosztásának együttes hatása a terhesség
kimenetelére
|
|
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| 8 osztálynál kevesebb | 121 | 7,31 | 2,67 | 210 | 12,7 | 3,02 |
| 8 osztály | 490 | 3,47 | 1,37 | 827 | 6,31 | 1,5 |
| Középiskola | 530 | 2,18 | 0,8 | 743 | 3,06 | 0,73 |
| Felsõfokú végzettség | 102 | 1,6 | 0,59 | 126 | 1,99 | 0,47 |
| Összesen | 1243 | 2,74 | 1,00 | 1906 | 4,2 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| 8 osztálynál kevesebb | 157 | 9,53 | 3,08 | 1165 | 70,43 | 0,78 |
| 8 osztály | 575 | 4,39 | 1,42 | 11196 | 85,53 | 0,95 |
| Középiskola | 590 | 2,43 | 0,79 | 22392 | 92,31 | 1,03 |
| Felsõfokú végzettség | 79 | 1,25 | 0,41 | 6027 | 95,14 | 1,06 |
| Összesen | 1401 | 3,09 | 1,00 | 40780 | 89,95 | 1,00 |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| 8 osztálynál kevesebb | 98 | 9,92 | 1,65 | 154 | 15,61 | 1,47 |
| 8 osztály | 144 | 5,92 | 0,98 | 196 | 8,07 | 0,76 |
| Középiskola | 59 | 3,91 | 0,65 | 182 | 12,1 | 1,14 |
| Felsõfokú végzettség | 5 | 3,13 | 0,52 | 7 | 4,39 | 0,41 |
| Összesen | 306 | 6,01 | 1,00 | 539 | 10,61 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| 8 osztálynál kevesebb | 122 | 12,35 | 1,76 | 613 | 62,1 | 0,81 |
| 8 osztály | 173 | 7,14 | 1,01 | 1917 | 78,85 | 1,03 |
| Középiskola | 53 | 3,52 | 0,5 | 1211 | 80,45 | 1,05 |
| Felsõfokú végzettség | 9 | 5,82 | 0,83 | 138 | 86,63 | 1,14 |
| Összesen | 357 | 7,04 | 1,00 | 3879 | 76,32 | 1,00 |
5. sz. táblázat
A foglalkozás és a munkaidõ beosztás
egyttttes hatása a terhesség kimenetelére az aktív
keresõk esetében
|
munkaidõ beosztása |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
||||||
| 1 mûszak nappal | 287 | 2,11 | 0,99 | 395 | 3,14 | 1,04 |
| 1 mûszak éjjel | 0 | 0 | 0 | 4 | 7,59 | 2,51 |
| Váltott mûszak | 41 | 2,30 | 1,08 | 210 | 2,80 | 0,93 |
| Összesen | 328 | 2,13 | 1,00 | 609 | 3,02 | 1,00 |
|
|
||||||
| 1 mûszak nappal | 406 | 2,99 | 1,04 | 701 | 5,57 | 1,03 |
| 1 mûszak éjjel | 7 | 1,00 | 34,76 | 0 | 0 | 0 |
| Váltott mûszak | 28 | 1,57 | 0,55 | 385 | 5,14 | 0,95 |
| Összesen | 441 | 2,87 | 1,00 | 1086 | 5,40 | 1,00 |
|
|
||||||
| 1 mûszak nappal | 315 | 2,32 | 0,98 | 456 | 3,63 | 0,99 |
| 1 mûszak éjjel | 0 | 0 | 0 | 2 | 5,03 | 1,37 |
| Váltott mûszak | 50 | 2,83 | 1,19 | 281 | 3,75 | 1,02 |
| Összesen | 365 | 2,38 | 1,00 | 739 | 3,68 | 1,00 |
|
|
||||||
| 1 mûszak nappal | 12561 | 92,56 | 0,99 | 11012 | 87,64 | 0,99 |
| 1 mûszak éjjel | 0 | 0 | 0 | 46 | 87,36 | 0,99 |
| Váltott mûszak | 1656 | 93,27 | 1,01 | 6610 | 88,28 | 1,01 |
| Összesen | 14217 | 92,60 | 1,00 | 17668 | 87,88 | 1,00 |
6. sz. táblázat
A várandós nõk családi állapotának
és lakásfajtájának együttes hatása
a terhesség kimenetelére
|
|
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| Lakótelep | 240 | 2,41 | 0,88 | 364 | 3,56 | 0,85 |
| Bérház | 147 | 2,34 | 0,86 | 273 | 4,36 | 1,01 |
| Társasház | 32 | 3,14 | 1,45 | 42 | 4,13 | 0,96 |
| Családi ház | 828 | 2,86 | 1,05 | 1275 | 4,41 | 1,03 |
| Egyéb | 33 | 5,64 | 2,06 | 56 | 9,59 | 2,23 |
| Összesen | 1280 | 2,74 | 1 | 2010 | 4,03 | 1 |
|
|
|
|||||
| Lakótelep | 241 | 2,42 | 0,78 | 9125 | 91,51 | 1,02 |
| Bérház | 193 | 3,09 | 0,99 | 5644 | 91,51 | 1,01 |
| Társasház | 23 | 2,34 | 0,75 | 920 | 90,38 | 1,01 |
| Családi ház | 972 | 3,36 | 1,08 | 25813 | 89,35 | 0,99 |
| Egyéb | 19 | 3,41 | 1,09 | 475 | 8135 | 0,91 |
| Összesen | 1448 | 3,11 | 1 | 4977 | 889,85 | 1 |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| Lakótelep | 46 | 3,97 | 0,67 | 70 | 6,79 | 0,64 |
| Bérház | 53 | 6,56 | 1,11 | 140 | 17,37 | 1,64 |
| Társasház | 4 | 4,87 | 0,82 | 14 | 17,09 | 1,52 |
| Családi ház | 194 | 6,09 | 1,03 | 301 | 9,47 | 0,98 |
| Egyéb | 18 | 13,90 | 2,35 | 28 | 21,67 | 2,05 |
| Összesen | 310 | 5,92 | 1 | 553 | 10,57 | 1 |
|
|
|
|||||
| Lakótelep | 40 | 4,51 | 0,64 | 874 | 84,73 | 1,11 |
| Bérház | 46 | 5,75 | 0,82 | 567 | 70,31 | 0,92 |
| Társasház | 2 | 3,23 | 0,064 | 61 | 74,79 | 0,98 |
| Családi ház | 263 | 8,29 | 1,19 | 2423 | 76,13 | 0,99 |
| Egyéb | 6 | 5,12 | 0,73 | 76 | 59,28 | 0,77 |
| Összesen | 363 | 6,99 | 1 | 4001 | 76,51 | 1 |
7. táblázat
A várandós nõk családi állapotának
együttes hatása a lakásuk egyes komforttényezõjével
a terhességük kimenetelére
|
tényezõk |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| Van víz | 1010 | 2,46 | 0,91 | 1556 | 3,79 | 0,89 |
| Nincs víz | 233 | 4,56 | 1,69 | 406 | 7,96 | 1,87 |
| Összesen | 1243 | 2,66 | 1,00 | 1962 | 4,26 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van víz | 1098 | 2,68 | 0,87 | 37300 | 91,05 | 1,01 |
| Nincs víz | 321 | 6,29 | 2,04 | 4141 | 81,17 | 0,90 |
| Összesen | 1419 | 3,08 | 1,00 | 41441 | 89,95 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van WC | 914 | 2,39 | 0,88 | 1387 | 3,63 | 0,85 |
| Nincs WC | 329 | 4,14 | 1,54 | 574 | 7,24 | 1,70 |
| Összesen | 1243 | 2,69 | 1,00 | 1961 | 4,26 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van WC | 984 | 2,58 | 0,84 | 34846 | 91,38 | 1,02 |
| Nincs WC | 435 | 5,48 | 1,78 | 6595 | 83,12 | 0,92 |
| Összesen | 1419 | 3,08 | 1,00 | 41441 | 89,95 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van fürdõ | 932 | 2,38 | 0,89 | 1430 | 3,66 | 0,86 |
| Nincs fürdõ | 311 | 4,40 | 1,64 | 532 | 7,54 | 1,77 |
| Összesen | 1243 | 2,69 | 1,00 | 1962 | 4,26 | 100 |
|
|
|
|||||
| Van fürdõ | 1004 | 2,57 | 0,84 | 35644 | 91,37 | 1,02 |
| Nincs fürdõ | 415 | 5,88 | 1,91 | 5797 | 82,15 | 0,91 |
| Összesen | 1419 | 3,08 | 1,00 | 41441 | 98,95 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van villany | 12182 | 67 | 0,99 | 1927 | 4,23 | 0,99 |
| Nincs villany | 25 | 4,85 | 1,80 | 35 | 6,80 | 1,60 |
| Összesen | 1243 | 2,69 | 1,00 | 1962 | 4,26 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van villany | 1378 | 3,02 | 0,98 | 41027 | 90,60 | 1,00 |
| Nincs villany | 41 | 7,98 | 2,59 | 414 | 80,36 | 0,89 |
| Összesen | 1419 | 3,08 | 1,00 | 41441 | 89,95 | 1,00 |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| Van víz | 183 | 5,05 | 0,85 | 336 | 9,29 | 0,89 |
| Nincs víz | 116 | 8,12 | 1,37 | 189 | 13,25 | 1,27 |
| Összesen | 299 | 5,92 | 1,00 | 525 | 10,41 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van víz | 2168 | 5,97 | 0,84 | 2883 | 79,67 | 1,04 |
| Nincs víz | 140 | 9,85 | 1,39 | 981 | 68,76 | 0,90 |
| Összesen | 356 | 7,07 | 1,00 | 3864 | 76,58 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van WC | 155 | 5,03 | 0,85 | 266 | 8,65 | 0,83 |
| Nincs WC | 144 | 7,31 | 1,23 | 259 | 13,16 | 1,26 |
| Összesen | 299 | 5,92 | 1,00 | 525 | 10,41 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van WC | 171 | 5,56 | 0,79 | 2484 | 80,74 | 1,05 |
| Nincs WC | 185 | 9,43 | 1,34 | 1380 | 70,08 | 0,92 |
| Összesen | 356 | 7,07 | 100 | 3864 | 76,58 | 100 |
|
|
|
|||||
| Van fürdõ | 152 | 4,91 | 0,83 | 259 | 8,38 | 0,80 |
| Nincs fürdõ | 147 | 7,52 | 1,27 | 266 | 13,64 | 1,31 |
| Összesen | 299 | 5,92 | 1,00 | 525 | 10,41 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van fürdõ | 167 | 5,40 | 0,76 | 2515 | 81,30 | 1,06 |
| Nincs fürdõ | 189 | 9,71 | 1,37 | 1349 | 69,11 | 0,90 |
| Összesen | 356 | 7,07 | 1,00 | 3864 | 76,58 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van villany | 288 | 5,86 | 0,99 | 497 | 10,13 | 0,97 |
| Nincs villany | 11 | 8,19 | 1,38 | 28 | 20,87 | 2,00 |
| Összesen | 299 | 5,92 | 1,00 | 525 | 10,41 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Van villany | 338 | 6,88 | 0,97 | 3788 | 77,11 | 1,01 |
| Nincs villany | 18 | 13,82 | 1,96 | 76 | 57,10 | 0,75 |
| Összesen | 356 | 7,07 | 1,00 | 3864 | 76,58 | 1,00 |
8. sz. táblázat
A várandós nõk családi állapotának
és lakásuk fûtésének egyllttes hatása
a terhesség kimenetelére
|
|
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
megfigyelt gyermekek száma |
a hasonló családi állapotú anyák gyermekei között |
hányados |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| Távfûtés | 676 | 2,35 | 0,96 | 1142 | 3,98 | 0,93 |
| Hagyományos fûtés | 600 | 3,35 | 1,23 | 848 | 4,74 | 1,11 |
| Nincs fûtés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Összesen | 1276 | 2,74 | 1,00 | 1990 | 4,7 | 1,00 |
|
|
|
|||||
| Távfûtés | 700 | 2,44 | 0,78 | 26166 | 91,21 | 1,01 |
| Hagyományos fûtés | 746 | 4,17 | 1,34 | 15674 | 87,71 | 0,98 |
| Nincs fûtés | 1 | 100 | 32,14 | 0 | 0 | 0 |
| Összesen | 1447 | 3,11 | 1,00 | 41840 | 89,87 | 1,00 |
|
|
||||||
|
|
|
|||||
| Távfûtés | 107 | 4,81 | 0,91 | 217 | 9,78 | 0,93 |
| Hagyományos fûtés | 202 | 6,76 | 1,14 | 329 | 11,03 | 1,05 |
| Nincs fûtés | 1 | 100 | 16,81 | 0 | 0 | 0 |
| Összesen | 310 | 5,95 | 1 | 546 | 10,49 | 1 |
|
|
|
|||||
| Távfûtés | 102 | 4,59 | 0,66 | 1794 | 80,79 | 1,06 |
| Hagyományos fûtés | 261 | 8,75 | 1,25 | 2193 | 73,44 | 0,96 |
| Nincs fûtés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Összesen | 363 | 6,97 | 1 | 3987 | 76,56 | 1 |