Az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság ez év április 22-23-án a KSH-ban rendezte meg az Andorka Rudolf Emlékkonferenciát, amellyel a szervezõk és résztvevõk tisztelegni kívántak Andorka Rudolf munkássága és emléke elõtt.

A konferencián Cseh-Szombathy László, a Társaság elnöke és Vukovich Gabriella a KSH elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet, amelyben röviden méltatták a társadalomtudós gazdag szakmai életútját, ezen belül is a KSH-ban eltöltött és sokak számára életreszóló tapasztalatokat nyújtó éveit.

A konferencia jelképes címválasztása nem véletlenül utal a társadalmi integrációra, illetve annak megbomlására, hiszen valamennyi fõbb témakör elõadója többnyire ezekre az általános kérdésekre kereste a választ. A szervezõk úgy vélték, hogy ezek a nagy ívû általános kérdések foglalkoztatták a legtöbbet Andorka Rudolfot is. A konferencia nagyon gazdag programját mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 33 elõadás, illetve korreferátum hangzott el és zárásként egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Harrach Péter miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztériumból, Pongrácz Tiborné demográfussal és Tausz Katalin szociológussal a családpolitikáról vitatkozott.

Az elsõ szekcióülés (elnöke: Róbert Péter) "Iskola, esély, egyenlõtlenség, mobilitás" címmel alapvetõen az iskolai továbbtanulást befolyásoló tényezõk szerepét, illetve ezek hatásmechanizmusait vizsgálta. Ezen belül is kiemelt kérdés volt a származás és ezzel összefüggésben az anyagi és kulturális tényezõknek a nemzedéki átörökítésében játszott szerepe. Bukodi Erzsébet nyitóelõadásához Buda András és Pusztai Gabriella korreferátumai kapcsolódtak, amelyek célzott sokaságon végzett vizsgálatok eredményeit mutatták be. Vicsek Lilla ugyancsak egy konkrét csoport, a vállalati felsõvezetõk mobilitását kutatta és e téren a nemi hovatartozás jelentõségét tárta fel.

A második szekcióülés (elnök: Harcsa István) "Rétegzõdés, szegénység, peremhelyzet" címmel igen szerteágazó kérdéskörökkel foglalkozott. Spéder Zsolt az inaktív csoportok tagozódásával kapcsolatos elméleti és módszertani kérdések feszegetése mellett a népességi arányok alakulását is érzékeltette. Monostori Judit és Székely Judit a KSH által a szociális segélyezettek körében végzett vizsgálatok néhány fõbb eredményét mutatták be. További két elõadás a peremhelyzetû csoportok sajátos problémáit villantotta fel( az egyik a roma népesség belsõ tagozódását (elõadók: Molnár László és Skultéty László), a másik a szociális földprogramban résztvevõ, zömében roma családok adaptációs lehetõségeit mutatta be (elõadó: Szervák Tibor).

A következõ ülés meglehetõsen homogén témakört a normakövetés és a normasértés kérdéseit járta körbe (elnök: Elekes Zsuzsa). Öt elõadó, Baráth Árpád, Balázs János, Tóth István György, Czakó Kálmán és Bozsonyi Károly a normakövetés és normasértés társadalmi megítélését, adott esetben a társadalmi konfliktusokba való beágyazódását vizsgálta. A további négy elõadás pedig részben az öngyilkosság idõbeni trendjeit és jelenségét befolyásoló makro- és mikroszintû tényezõk vélelmezhetõ szerepét, részben a regionális különbségek gazdasági és kulturális hátterét igyekezett feltárni. Ez utóbbi témakörrel Kolozsi Béla-Kovács Katalin, Paksi Borbála-Zonda Tamás, Szilárd János-Temesvári Beáta-Dobranovics Ilona, valamint Oravecz Róbert elõadása foglalkozott.

A negyedik szekcióülés "Népesedés és család" (elnök: Faragó Tamás) címmel tematikailag ugyancsak színes palettát mutatott be. Hofer Tamás a demográfiai átmenet és a paraszti kultúra változásaival összefüggõ kérdéseket taglalta. Két elõadó, Pongrácz Tiborné, valamint Kamarás Ferenc a gyermekvállalás és termékenység alakulását befolyásoló tényezõket vizsgálta. Antal Z. László a korfa, tehát a népesség kormegoszlása és a vallásosság alakulása közötti kapcsolatot helyezte kutatásai középpontjába.

Néhány elõadás részben a családi viszonyok formálódásával, ezen belül is az élettársi kapcsolatok jellemzõivel, részben a multifunkcionális család korábbi idõszakokban betöltött szerepével foglalkozott. (Elõadók: Tárkányi Ákos, Husz Ildikó, Szirácsik Éva.) E blokkban hangzott el Illés Sándornak a belsõ vándorlásról szóló elõadása.

A záró, idegen nyelvû szekcióülés keretében neves külföldi és magyar kutatók adtak áttekintést a társadalmi struktúra és mobilitás témakörében végzett kutatásaikról. Elõadók: Rudolf Richter (Bécs), Stefan Hradil (Mainz), Jules Peschar (Groningen), Vaskovics László (Bamberg), valamint Lengyel György és Róbert Péter.

A szervezõk, döntõen a konferencián elhangzott elõadásokra alapozva ez év õszén - emlékkötet kiadását tervezik, amelybõl az olvasók részleteiben is tájékozódhatnak a rendezvény tudományos értékeirõl.