Sik Endre
ELLENÕRI KORRUPCIÓ 1998*

Igaza van Gombárnak (1998), amikor nem fogad el egyet sem a korrupció létezõ könyvtárnyi definíciójából, egyetértek vele abban, hogy gyanakszik a korrupció elterjedtségének létezõ mérési módszereivel kapcsolatban, szívembõl szól, amikor leszólja a korrupció okait magyarázni törekvõ leegyszerûsítõ valláserkölcsi papolást, közgazdasági okoskodást és politológiai semmitmondást. A kérdés csak az, hogy akkor mit lehet tenni?

A fent jelzett három probléma (definiálhatatlanság, mérhetetlenség, semmitmondó elméletieskedés) közül az itt következõ mûhelymunka a középsõvel foglalkozik.

A korrupció elterjedtségének mérésére alkalmazott eljárások el nem fogadása, de a korrupció méretével kapcsolatban valamilyen értelmes megállapítás szükségessége közötti feszültség levezetésére sokféle rossz megoldás közül választhat egy szerzõ (a lehetséges rossz megoldásokról lásd Sik 2000). Én azzal próbálkozom, hogy a korrupció által az átlagosnál erõsebben érintett körben a korrupciós kísértés mértékét három közelítõ változó együttes használatával vizsgáljam.

E megközelítés lényege, hogy nem teszek úgy, mintha magát a korrupciós események mennyiséget mérném, de nem is elégszem meg a korrupcióról alkotott vélekedések vizsgálatával. A kutatás célja a korrupciós eseményeket körülölelõ események gyakoriságának megismerése. Ezekrõl nem tudom, hogy milyen arányban foglalnak magukban valóban bekövetkezõ korrupciós eseményeket, de azt feltételezem róluk, hogy ezen események és a korrupciós események bekövetkezésének esélye között szoros kapcsolat van. Ugyanakkor azt is feltételezem, hogy ezen eseményekre a kérdezettek mernek válaszolni, s noha nyilván ezen események egy részét is eltagadják a válaszadás során (tehát a mért korrupciós kísértés mértéke a valós korrupciós események számát alul becsli), de a korrupció és az ennek jelzésére alkalmazott közelítõ jelenségek gyakorisága között szoros az összefüggés.

Az általam alkalmazott három közelítõ változó a következõ volt:

Egy hónap alatt kb. hányszor fordul elõ, hogy
- meg akarják vesztegetni?
- meg akarják ajándékozni valamivel?
- megfenyegetik?

Az elsõ esetben a korrupciós események gyakoriságát mérjük, de nem teszünk különbséget megvalósult és meg nem valósult esemény között, illetve a megkérdezett nem kell, hogy maga ellen valljon. A második esetben az ajándék fogalommal közelítjük a korrupciós eseményt. Ez az eufemizmus részben a nem pénzbeliségre, részben a kis értékre, részben a személyesség elemére helyezi a hangsúlyt, s ily módon teszi megválaszolhatóvá a kérdést. A harmadik jelenség esetében azt feltételezzük, hogy a korrupció alternatívája a fenyegetés. Tehát ezen mutató is ott magas, ahol a korrupció elterjedt.


A kutatásról

A kutatást háromszor ismételtem meg a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság felkérésére. Mivel azonban az 1995. és 1997. évi felvételeket nem lehet megbízhatóan összehasonlítani az 1998. évi adatokkal, mivel ebben a két évben kevesebb szervezet ellenõrei töltötték ki a kérdõíveket, ezért a mûhelytanulmányban csak az 1998. évi adatokat elemzem1.

1998-ban 1560 olyan ellenõr válaszolt önkitöltõs kérdõíveinkre, akik az informális gazdaság különbözõ folyamatait ellenõrizni hivatott kilenc legnagyobb szervezetben dolgoztak. E szervezetek és az ellenõrök fõbb jellemzõit az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat
Az ellenõrzõ szervezetek és az ellenõrök alapadatai

 

Kérdezettek száma

Ellenõrzési területeik

Budapesti ellenõrök aránya (%)

Felsõfokú végzettségû ellenõrök aránya (%)

Közterület Felügyelet

107

Utcai árusítás, parkolás, köztisztaság

90

5

CSAPI

25

Vásárcsarnokok, piacok rendje

92

50

Munkaügyi Felügyelet

102

Munkaügyi, biztonsági szabályok betartása

20

74

Fogyasztásvédelmi Felügyelõség

92

Forgalmazás szabályai, minõségellenõrzés

13

71

Nyugdíjpénztár

173

Nyugdíjak

6

15

Vám- és Pénzügyõrség

365

Vámügyek

17

17

Rendõrség

187

Gazdasági bûnözés

11

85

APEH

257

Adóügyek

29

48

Egészségügyi Pénztár

252

Táppénzügyek

7

14

Összes ellenõr

1510

  

22

36


A kutatás tárgyául szolgáló szervezetek feladata engedélyek kiadása vagy megvonása, büntetések kiszabása, a gazdaság szereplõinek, illetve az állampolgárok jogszerû mûködésének ellenõrzése. Az is belátható, hogy e feladatokat részben a gazdaság egy olyan szeletében kell, hogy ellássák, amely egészében vagy egyes folyamatait illetõen nem jogszerûen mûködik, részben egy olyan társadalomban, amelynek szereplõi régóta szabályszegõ magatartásra szocializálódtak.

Az ellenõrök feladata a leleplezés, ami önmagában is korrupciót indukál, hiszen az állampolgár, a vállalkozó korrupcióval növelheti jövedelmeit (minél kisebb legyen a vizsgálat miatt kiesõ jövedelem), és csökkentheti veszteségeit (minél kisebb legyen a büntetés). A fenti helyzet a korrupció tankönyvi alapesete tehát. Adva van egy állami pozíció, amelyeknek tulajdonosa olyan hatalommal rendelkezik, amellyel az informális gazdaság (vagy egy informalitásra hajló gazdaság) szereplõit ellenõrizheti, akiknek mindig lesz némi vaj a fejükön2.

Az ellenõr hatalmát növeli, ha az állam kampányt folytat az informális gazdaság ellen, és csökkenti, ha az ellenõrzõ tevékenység társadalmi elfogadottsága alacsony. Az elõbbi növeli az ellenõr mozgásterét, és csökkenti korrupció esetén a lebukás veszélyét, az utóbbi azáltal korlátozza mozgásterét, hogy munkáját nagyobb ellenállással szemben és megvetõ közegben kell végeznie.

A mai Magyarországon e két hatás egyszerre érvényesül. A feketegazdaság elleni küzdelem, illetve a korrupció elleni harc a Horn-kormánynak éppúgy fontos volt, mint ahogy az Orbán-kormánynak is az. Az ellenõri munka támogatottság ugyanakkor az ellenõrök értékelése szerint alacsony.

2. táblázat
Az ellenõr pozíciói korrupcióval összefüggõ jellemzõi

 

Ellenõrzések száma (havi átlag)

Támogatottság érzete*

Havi jövedelem (ezer forint)**

Közterület Felügyelet

71

2,3

31

CSAPI

20

2,2

48

Munkaügyi Felügyelet

17

2,9

57

Fogyasztásvédelmi Felügyelõség

36

2,6

56

Nyugdíjpénztár

19

2,5

41

Vám- és Pénzügyõrség

14

2,4

40

Rendõrség

2

2,6

63

APEH

42

2,0

49

Egészségügyi Pénztár

9

2,5

40

Összes ellenõr

22

2,4

46

* Az ellenõrök ötfokú skálán (az ötös érték jelentette az erõs támogatást) értékelték azt, hogy a lakosság mennyire támogatja munkájukat.
** A jövedelmeket 10 000 forintos intervallumokat tartalmazó skálán mértük, ahol a 30 000 forint alatti és a 100 000 forint feletti skálatartományok voltak a szélsõ (nyitott osztályközû) értékek. Az átlagos jövedelmeket az osztályközök középpontjával számoltuk.

Láthatóan a munkaügyi ellenõrzés érzi legtámogatottabbnak, az APEH a legkevésbé támogatottnak tevékenységét, de nagy eltérések nincsenek az egyes ellenõrzõ szervezetek között. A támogatottságérzet erõsen és fordítottan függ az ellenõrzések gyakoriságától, ami arra utal, hogy a terepen többet mozgó ellenõrök alacsonyabb lakossági támogatottságot éreznek. Ezzel függhet össze az is, hogy területileg Budapesten és Pest megyében, tehát az informális gazdaság "fellegváraiban", illetve, ahol a legtöbb ellenõrzésre kerül a sor, a legalacsonyabb a támogatottságérzet.

A korrupcióra való hajlamot a szakirodalom szerint növeli az alacsony jövedelem, illetve a referenscsoportok (vagy/és az alternatív munkahelyek) jövedelmeitõl való elmaradás. Adatunk csak az ellenõrök egymáshoz képesti jövedelmeirõl vannak. E tekintetben a Közterület Felügyelet ellenõrei a legveszélyeztetettebbek, a rendõrség, a munkaügyi és a fogyasztási ellenõrök a legvédettebbek.

Az ellenõrzések száma értelemszerûen össze kell, hogy függjön a korrupció gyakoriságával. Feltételezzük, hogy ahol sok az alkalom, ott nagyobb a kísértés is. Eszerint a Közterület Felügyelet, az APEH és a Fogyasztásvédelmi Felügyelet ellenõreit éri a legtöbb kihívás.

Ami az ellenõrök társadalmának általunk mért további három metszetét illeti, feltételeztem, hogy: - a magasabb iskolai végzettségûek esetében elterjedtebb kell, hogy legyen a korrupció és nagyobb a korrupciós járadék, hiszen a magasabb iskolai végzettség magasabb pozíciót is feltételez, ami jobb korrupciós helyzetet eredményez; és - területi különbségek is lesznek, Budapesten nagyobb lehet a korrupciós nyomás, mint vidéken, mert nagyobb az informális gazdaság és kisebb a lebukási veszély (a belsõ ellenõrzés számára a sok ügylet ellenõrzése nehezebb), illetve az ország északi és keleti részein nagyobb lehet a korrupciós nyomás, mint a nyugati részen (nagyobb méretû informális gazdaság).

Elsõdleges elemzés

Az elsõ áttekintés során a korrupció3 mértékét kifejezõ három közelítõ változó elterjedtségét és ennek az ellenõrök társadalmát jellemzõ legfontosabb metszetek szerinti eltéréseit mutatom be. Hangsúlyozni kell, hogy e leíró rész során a korrupció mértékének alakulását az ellenõrök és munkahelyeik tulajdonságainak függvényében csak illusztrációként, s nem a hipotézisek tesztjeként szabad olvasni.

Összességében azt látjuk, hogy 1998-ban a vizsgált nyolc ellenõri szervezet terepen dolgozó ellenõrei szerint havonta átlagosan egy-egy korrupciós, illetve ajándékozási kísértésnek vannak kitéve, és havonta átlagosan kétszer fenyegettetnek meg.

3. táblázat A korrupció három közelítõ változójának átlagos értéke az ellenõrök szocio-demográfiai jellemzõi szerint, 1998
 

Korrupciós kísérletek havi átlaga

Ajándékozási kísérletek havi átlaga

Fenyegetések havi átlaga

Összes ellenõr*

0,8

0,9

2,0

Munkahely**

      

Közterület Felügyelet

5,3

3,5

13,5

CSAPI

(1,8)

(3,7)

(2,7)

Munkaügyi Felügyelet

0,6

1,4

0,8

Fogyasztásvédelmi Felügyelõség

0,2

0,9

1,0

Nyugdíjpénztár

0,2

0,4

0,2

APEH

0,2

0,2

1,4

Egészségügyi Pénztár

0,1

0,2

0,8

Vám- és Pénzügyõrség

0,8

1,2

1,2

Iskolai végzettség

      

Középfokú

0,9

1,0

2,3

Felsõfokú

0,4

0,9

1,5

Havi jövedelem (Ft)

      

30 000 alatt

2,3

1,5

6,2

31-40 000 között

0,9

1,2

1,8

41-50 000 között

0,3

0,7

1,7

51-60 000 között

0,3

0,7

0,7

61-70 000 között

0,6

0,6

1,1

Régió

      

Észak-Dunántúl

0,3

0,3

0,8

Dél-Dunántúl

0,1

0,5

0,7

Pest megye

0,9

1,4

1,2

Budapest

2,0

1,9

5,4

Észak

0,2

0,5

0,9

Észak-Alföld

1,0

1,1

1,0

Dél-Alföld

0,2

0,5

1,2

Támogatottság

      

Nincs

0,7

0,7

3,2

Kicsi

0,8

0,9

2,4

Közepes

1,0

1,1

1,5

Van

0,3

1,1

0,7

Erõs

(0,4)

(0,1)

(2,0)
* N=1237 (az ORFK ellenõrei és azok nélkül, akik megtagadták a választ), a zárójel alacsony (50 fõ alatti) elemszámot jelöl.
** A további elemzésbe be nem vont ORFK adatai: vesztegetés 0,1, ajándék 0,4, fenyegetés 0,4.

Mind a három, korrupciós nyomást mérõ változó értéke magas a csak budapesti ellenõröket magában foglaló közterületet és piacokat ellenõrizni hivatott két szervezet esetében. A VPOP és (a fenyegetettség kivételével) a munkaügyi ellenõrök által tapasztalt megkísértések havi mértéke átlagos. A többi szervezet ellenõrei (és a további elemzésbõl kizárt gazdasági rendõrök) az átlagosnál kevesebb korrupciós és (a fogyasztásvédõk kivételével) ajándékozási kísérletnek, illetve (az adóellenõrök kivételével) kevesebb fenyegetésnek vannak kitéve.

A korrupciós nyomás három közelítõ változóját egyidejûleg figyelembe véve tehát a következõ ellenõri tipológia látszik kibontakozni a szemünk elõtt:
- minden szempontból nagy a korrupciós nyomás: közterületi és piaci ellenõrök,
- átlagos korrupciós, de nagy ajándékozási kísértés, kis fenyegetettséggel: munkaügyi és vámellenõrök,
- alacsony korrupciós nyomás, de más téren átlag körüli érték: fogyasztásvédõ (átlagos ajándékozási kísértéssel) és adóellenõr (átlag közeli fenyegetettséggel),
- minden szempontból kicsi a korrupciós nyomás: nyugdíj és táppénz ellenõrök.

A korrupciós nyomás mindhárom közelítõ változójának értéke magasabb a felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõk körében, mint a középfokú végzettségûek körében. A legkisebb eltérés az ajándékozás esetében látható.

A korrupciós kísértés a legalacsonyabb jövedelemcsoportban kiugróan magas. Ez a legkevésbé az ajándékozás esetében igaz, ahol a kísértés mértéke kisebb eltérést mutat a jövedelem függvényében. A jövedelem növekedésével csökken a korrupciós nyomás, de a legmagasabb jövedelemcsoportban a korrupciós kísértés és a fenyegetettség értéke magasabb, mint a közepes jövedelemcsoportokban.

Budapesten a korrupciós nyomás mindhárom változójának értéke kiugróan magas. Átlag körüli értéket mutat a Pest megyei és az észak-alföldi érték, míg az összes többi régió értékei alacsonyak.

A lakosság általi támogatottság érzete erõsen csökkenti a fenyegetettséget, enyhén csökkenti a korrupciós kísértés mértékét és független az ajándékozási kísértés mértékétõl.

Mivel az ellenõrzések gyakorisága igen eltérõ az egyes szervezetek és az ellenõrök között, s mivel a korrupció elterjedtsége ettõl erõsen függ, ezért célszerû a korrupciós nyomás mértékét az ellenõrzések számához viszonyított arány segítségével is elemezni (4. táblázat). Ily módon - még mindig a leíró elemzés szintjén maradva - kiküszöbölhetõ az a torzítás, ami abból a triviális összefüggésbõl adódik, hogy ahol, és aki több ellenõrzést végez, ott és annak a korrupciós alkalmak száma is nagyobb, s emiatt a korrupciós kísértések átlaga is magasabb.

4. táblázat
A korrupció három közelítõ változójának elterjedtsége az ellenõrzések számának függvényében*, az ellenõrök szocio-demográfiai jellemzõi szerint, 1998 (%)
 

Korrupciós kísérletek aránya

Ajándékozási kísérletek aránya

Fenyegetések aránya

Összes ellenõr**

2,8

5,0

6,9

Munkahely***

      

Közterület Felügyelet

10,3

9,7

30,9

CSAPI

(11,1)

(19,0)

(20,9)

Munkaügyi Felügyelet

4,2

8,5

5,1

Fogyasztásvédelmi Felügyelõség

0,8

2,2

2,7

Nyugdíjpénztár

0,3

2,7

1,9

APEH

0,5

0,5

3,4

Egészségügyi Pénztár

0,8

4,7

2,0

Vám- és Pénzügyõrség

5,6

9,9

9,7

Iskolai végzettség

      

Középfokú

3,3

5,4

7,7

Felsõfokú

1,8

4,2

5,2

Havi jövedelem (Ft)

      

30 000 alatt

4,6

5,1

16,9

31-40 000 között

3,7

6,5

7,2

41-50 000 között

2,0

4,7

6,0

51-60 000 között

1,0

3,5

3,1

61-70 000 között

2,8

3,5

4,5

Régió

      

Észak-Dunántúl

0,2

1,3

1,5

Dél-Dunántúl

0,7

3,6

4,7

Pest megye

7,2

7,0

5,8

Budapest

5,8

7,9

15,5

Észak

1,2

5,8

3,8

Észak-Alföld

3,6

5,2

4,6

Dél-Alföld

1,5

3,7

6,8

Támogatottság

      

Nincs

2,0

2,6

10,6

Kicsi

2,6

4,3

7,9

Közepes

3,3

6,3

5,0

Van

2,3

5,9

3,0

Erõs

(1,3)

(1,7)

(3,0)
* Az adott korrupciót közelítõ változó elõfordulásának aránya az ellenõr által végzett ellenõrzések számából (önbecsült havi érték).
** N=1237 (az ORFK ellenõrei és azok nélkül, akik megtagadták a választ), a zárójel alacsony (50 fõ alatti) elemszámot jelöl.
*** A további elemzésbe be nem vont ORFK adatai: vesztegetés 1,3 százalék, ajándék 9,5%, fenyegetés 7,3 százalék.

Az összes ellenõrzéshez képest kicsi (kevesebb mint 3%) a korrupciós kísértések, ennek duplája az ajándékozási kísértések aránya, s még ennél valamivel magasabb (közel 7%) a fenyegetések aránya.

Az egyes ellenõrzõ szervezeteket vizsgálva azt látjuk, hogy a három, a korrupció arányát mérõ változó alapján nem négy, hanem csupán két típus mutatható ki:
- A két budapesti szervezet esetében, a közterületek és a piacok ellenõrei között a legnagyobb a korrupciós nyomás. A vám és a munkaügyi ellenõrzés esetében a korrupciós és az ajándékozási kísértés aránya egyaránt átlag feletti és a fenyegetettség aránya is vagy átlag feletti (de az elõzõ két szervezetének alig fele) vagy akörüli.

- Ezzel szemben a másik négy szervezet esetében valamennyi korrupciós mutató átlag alatti arányt mutat.

A korrupciós nyomás átlagos értékéhez képest nincs lényeges eltérés a korrupció arányát iskolai végzettség, jövedelemcsoportok és régiók szerint összehasonlítva. A korrupció aránya a középfokú és az alacsonyabb jövedelmûek között magasabb, mint a felsõfokú iskolai végzettséggel és a nagyobb jövedelemmel rendelkezõk között. Budapesten a legmagasabb az ajándékozási és fenyegetési kísérletek aránya. Pest megye értéke a korrupciós kísérletek arányát tekintve még a budapesti értéknél is magasabb. Az észak-alföldi régióban is magasak a korrupciós változók arányai, de ennél az északi régióban az ajándékozási, a dl-alföldi régióban a fenyegetési arány magasabb. A Dunántúl két régiójában minden korrupciós arány értéke alacsonyabb az átlagnál.

A támogatottságérzettel a korrupció aránya részben más összefüggést mutat, mint azt a korrupció átlagos értékének vizsgálatánál tapasztaltuk. A fenyegetettség érzete ismét akkor nagy, ha az ellenõr nem érez lakossági támogatottságot, de a korrupciós kísértések aránya nem függ össze a támogatottságérzettel, és az ajándékozás kísértésének aránya igen alacsony akkor, ha nincs lakossági támogatás.

Másodlagos elemzés

Hogy a korrupcióra hajlamosító tényezõk erejét megismerjük, többváltozós elemzésre van szükség. A korrupció elterjedtségét a részletes elemzés során a korrupciós és az ajándékozási kísérletek kombinálásával végzem. A többváltozós elemzések során minden modell tartalmazza a havi ellenõrzések átlagos számát, ily módon kiszûrve ennek hatását. A fenyegetés mértékét a többi független változó (iskolai végzettség, havi jövedelem, régió, a támogatottság mértéke és a munkahely) közé soroltam. A korrupció mértékének becslésére négy mutatót dolgoztam ki:
- a korrupciós kísérletek száma (KORR),
- a korrupciós és ajándékozási kísérletek együttes száma (KORRAJAN),
- a korrupciós kísérletek elõfordulásának aránya (KORRVAN)4,
- és korrupciós vagy ajándékozási kísérletek aránya (KORAJVAN)5.

A következõ négy táblázatban (a korrupciót szûkebben és tágabban definiálva, illetve annak mértékét, elterjedtségét vizsgálva) teszteljük a korrupció mértékére vonatkozó hipotézisek érvényességét.

A négy modell erejét összehasonlítva látható, hogy a szûkebben definiált korrupciót a tágabb definíciónál jobban tudjuk magyarázni (5. és 6., illetve 7. és 8. táblázatok). Ez arra utal, hogy az ajándékozás korrupcióként való felfogása csökkenti (de - mint látni fogjuk - a hatások jellegét érdemben nem változtatva) a korrupció társadalmi meghatározottságáról szerezhetõ tudásunkat.

5. táblázat
A szûkebb értelemben vett korrupció mértékére ható tényezõk (KORR, OLS regresszió, R2= 14%, 1998 [az ORFK nélkül], a munkahelyi változók nélkül)*
 

B-érték

Béta-érték

T érték

Szignifikancia

Ellenõrzés gyakorisága

0,03

0,26

9,3

0,0000

Budapest

1,31

0,15

5,4

0,0000

Pest megye

1,46

0,04

    

Iskolai végzettség

- 0,20

- 0,03

    

30 000 Ft alatt

1,63

0,11

2,3

0,02

31-40 000 Ft között

0,44

0,07

    

41-50 000 Ft között

- 0,28

- 0,04

    

51-60 000 Ft között

- 0,17

- 0,02

    

61-70 000 Ft között

0,19

0,01

    

Állandó

- 0,47

  

1,26

  
* Itt és minden további regressziós modellben az iskolai végzettség változó dichotóm (1 - felsõfokú végzettség, 0 - középfokú végzettség) és a jövedelemkategóriák a 71 000 forint feletti négy jövedelemkategóriát nem tartalmazzák.

6. táblázat

A tágabb értelemben vett korrupció mértékére ható tényezõk (KORRAJAN, OLS regresszió, R2= 12%, 1998 [az ORFK nélkül], a munkahelyi változók nélkül)
 

B-érték

Béta-érték

T-érték

Szignifikancia

Ellenõrzés gyakorisága

0,04

0,23

7,9

0,0000

Budapest

2,29

0,17

6,0

0,0000

Pest megye

1,30

0,06

2,1

0,03

Iskolai végzettség

- 0,15

- 0,01

    

30 000 Ft alatt

1,74

0,10

2,1

0,03

31-40 000 Ft között

1,34

0,12

2,1

0,03

41-50 000 Ft között

- 0,10

- 0,01

    

51-60 000 Ft között

0,10

0,02

    

61-70 000 Ft között

0,25

0,01

    

Állandó

- 0,95

  

- 1,40

  

7. táblázat
A szûkebb értelemben vett korrupció elterjedtségére ható tényezõk (KORRVAN, logisztikus regresszió, -2LL= 897, Goodness of Fit= 1239, szabadságfok 1157, találati arány 86%, 1998 [az ORFK nélkül], a munkahelyi változók nélkül)
 

B-érték

Wald-érték

Exp. B érték

Ellenõrzés gyakorisága

0,02

63,1

1,02

Budapest

1,25

42,1

3,44

Pest megye

1,41

25,6

4,09

Iskolai végzettség

0,17

  

1,18

30 000 Ft alatt

0,02

  

1,02

31-40 000 Ft között

0,07

  

1,07

41-50 000 Ft között

- 0,16

0,85

51-60 000 Ft között

- 0,06

  

0,94

61-70 000 Ft között

- 0,12

  

0,88

Állandó

- 2,85

5,2

  


8. táblázat A tágabb értelemben vett korrupció elterjedtségére ható tényezõk (KORAJVAN, logisztikus regresszió, -2LL= 1312, Goodness of Fit= 1170, szabadságfok 1157, találati arány 73%, 1998 [az ORFK nélkül], a munkahelyi változók nélkül)
 

B-érték

Wald-érték

Exp. B-érték

Ellenõrzés gyakorisága

0,02

40,7

1,02

Budapest

0,79

25,2

2,19

Pest megye

1,12

21,1

3,07

Iskolai végzettség

0,24

1,8

1,28

30 000 Ft alatt

0,31

  

1,37

31-40 000 Ft között

0,51

2,5

1,67

41-50 000 Ft között

0,22

  

1,24

51-60 000 Ft között

0,70

4,1

2,00

61-70 000 Ft között

0,44

1,5

1,57

Állandó

- 2,08

41,5

  

Valamennyi modell esetében a korrupció mértékére és elterjedtségére az ellenõrzések gyakorisága hat a legerõsebben. Ez a hatás triviális, a lényeg csak az, hogy ezen erõs hatás ki legyen szûrve a többi változó hatásának elemzése során.

Az iskolai végzettség egy esetben sem játszik lényeges szerepet a korrupció elõidézésében (vagy megakadályozásában). Megemlíthetõ, hogy míg a korrupció mértékét negatívan, addig a korrupció elterjedtségét pozitívan (nem) befolyásolja, ami azzal függ össze, hogy a magasabb iskolai végzettségûek körében az ajándékozási kísérletek magasabb aránya kiegyenlíti/túlszárnyalja a korrupciós kísérletek alacsony arányát.

Az alacsony jövedelem egyaránt növeli a szûkebb és tágabb értelemben vett korrupció mértékét (5. és 6. táblázatok), de nem hat a szûkebb értelemben vett korrupció elterjedtségére (7. táblázat). A tágabb értelemben vett korrupció elterjedtségét minden 70 000 Ft havi jövedelem növeli, ami ismét annak a jele, hogy az ajándék formájában történõ korrupciós kísértés a legmagasabb jövedelemcsoportokban a legnagyobb.

Budapesten és Pest megyében ellenõrizni szinte valamennyi modell esetében szignifikánsan megnöveli a korrupciós kísértés bekövetkezésének esélyét.

Egészen eltérõen alakul a korrupció mértékét és elterjedtségét magyarázó modelljeink szerkezete, ha bevonjuk az elemzésbe a munkahelyi változókat, illetve a fenyegetés és a támogatottságérzet változóit. (9-12. táblázatok)

Továbbra is igaz, hogy a szûkebb értelemben vett korrupciót jobban tudjuk megmagyarázni a vizsgált változókkal, mint a tágabb értelemben vett korrupciót, valamint, hogy az ellenõrzés gyakorisága (mintegy a korrupciós nyomás megtestesítõjeként) minden esetben erõteljesen növeli a korrupciós kísértések esélyét. Valamennyi modell esetében igaz az is, hogy a támogatottságérzet és az iskolai végzettség nem hat a korrupcióra. Az újonnan bevon tényezõk közül a fenyegetés mértéke gyakorol minden modell esetében erõs, és a korrupció bekövetkezésének esélyét növelõ hatást7.

9. táblázat
A szûkebb értelemben vett korrupció mértékére ható tényezõk (KORR, OLS regresszió*, R2= 22%, 1998 [az ORFK nélkül])
 

B-érték

Béta-érték

T-érték

Szignifikancia

Fenyegetettség

0,13

0,22

6,4

0,0000

Ellenõrzés gyakorisága

0,015

0,14

4.'

0,0001

APEH

- 1.'

- 0,14

- 3,7

0,0003

Fogyasztóvédelem

- 0,96

- 0,08

- 2,5

0,01

Nyugdíjpénztár

- 0,57

- 0,06

- 2,0

0,04

Egészségpénztár

- 0,62

- 0,08

- 2,3

0,02

Állandó

1,6

  

0,3

  
* A táblázatban csak a szignifikáns erejû változók szerepelnek. Nem hatottak szignifikánsan a regionális, az iskolai végzettség, a jövedelem és a támogatottságot kifejezõ változók.

10. táblázat
A tágabb értelemben vett korrupció mértékére ható tényezõk (KORRAJAN, OLS regresszió*, R2= 22%, 1998 [az ORFK nélkül])
 

B-érték

Béta-érték

T-érték

Szignifikancia

Fenyegetés gyakorisága

0,20

0,19

5,4

0,0000

APEH

- 6,3

- 0,46

- 5,0

0,0000

Ellenõrzés gyakorisága

0,03

0,15

4,2

0,0000

Egészségpénztár

- 5,2

- 0,35

- 4,1

0,0001

Fogyasztóvédelem

- 5,4

- 0,26

- 4,0

0,0001

Nyugdíjpénztár

- 5,2

- 0,33

- 4,1

0,0001

VPOP

- 4,0

- 0,29

- 3,2

0,001

Munkaügyi Felügyelet

- 3,9

- 0,19

- 2,9

0,003

Állandó

3,9

  

2,6

0,01
* A táblázatban csak a szignifikáns erejû változók szerepelnek. Nem hatottak szignifikánsan a regionális, az iskolai végzettség, a jövedelem és a támogatottságot kifejezõ változók.

11. táblázat
A szûkebb értelemben vett korrupció elterjedtségére ható tényezõk (KORRVAN, logisztikus regresszió*, -2LL= 760, Goodness of Fit=1128, szabadságfok 1125, találati arány 87%, 1998 [az ORFK nélkül])
 

B-érték

Wald-érték

Exp. B-érték

Ellenõrzés gyakorisága

0,01

11,1

1,01

Közterület Felügyelet

1,71

6,1

5,5

Fenyegetés gyakorisága

0,05

6,4

1,04

Pest megye

1,03

6,9

2,8

Munkaügyi Felügyelet

1,45

4,9

4,3

Nyugdíjpénztár

- 1,35

3,4

0,26

Egészségpénztár

- 1,36

3,2

0,26

Állandó

- 1,97

5,7

  
* A táblázatban csak a szignifikáns erejû változók szerepelnek. Nem hatottak szignifikánsan az iskolai végzettség és a támogatottságot kifejezõ változók.

12. táblázat
A tágabb értelemben vett korrupció elterjedtségére ható tényezõk (KORAJVAN, logisztikus regresszió*, -2LL= 1156, Goodness of Fit=1144, szabadságfok 1125, találati arány 76%, 1998 [az ORFK nélkül])
 

B-érték

Wald-érték

Exp. B-érték

Ellenõrzés gyakorisága

0,01

20,4

1,02

Pest megye

1,23

14,0

3,4

Fenyegetés gyakorisága

0,05

7,2

1,05

Munkaügyi Felügyelet

1,40

6,4

4,1

APEH

- 1,16

4,9

0,31

Hatvanezer forint feletti havi jövedelem

0,72

3,8

2,1

Harminc-negyvenezer forintos havi jövedelem

0,63

3,0

1,9

Budapest

0,48

2,9

1,6

Állandó

- 1,98

8,4

  
* A táblázatban csak a szignifikáns erejû változók szerepelnek. Nem hatottak szignifikánsan az iskolai végzettség és a támogatottságot kifejezõ változók.

A korrupció mértékére nem hat a jövedelem és a regionális változó sem, a már említett hatások mellett csak az számít, hogy az ellenõr melyik szervezetnek dolgozik. Az APEH, a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség, a Nyugdíjpénztár és az OEP-nél ellenõrizni csökkenti a szûkebb értelemben vett korrupció; bárhol, de nem a Közterület Felügyeleten dolgozni csökkenti a tágabb értelemben vett korrupció mértékét (9. és 10. táblázatok).

A szûkebb értelemben vett korrupció elterjedtsége esetében (11. táblázat) Pest megyében, a Közterület- és a Munkaügyi Felügyeletnél dolgozni növeli, a Nyugdíj- és az Egészségügyi Pénztáraknál dolgozni csökkenti a korrupciós kihívás esélyét. A tágabb értelemben vett korrupció elterjedtsége (12. táblázat) ettõl abban tér el, hogy
- Pest megye mellett Budapesten ellenõrizni is növeli a korrupció bekövetkezésének esélyét,
- a Munkaügyi Felügyeleten dolgozni és nem az APEH-nél dolgozni növeli a korrupció valószínûségét,
- a közepes jövedelem növeli a korrupciós kísértés mértékét.

Az, hogy az egyes szervezetek között eltérõ a korrupció mértéke, azért érthetõ, mert fel kell tételeznünk, hogy az ellenõri társadalomban elfoglalt helyzet (korábban hipotézisek formájában megfogalmazott) sajátosságain túl, minden ellenõri szervezetnek megvannak a sajátos, "szervezet"-specifikus korrupciós hatásai. Ez függhet attól, hogy
- mennyire "fekete" az a tranzakció, amelynek ellenõrzése a szervezet feladata,
- mennyire fizetõképesek az ellenõrzöttek,
- mekkora a lebukás esélye (ami az ellenõrzés helyzetének [szabad téren vagy irodában, csoportos munkában vagy egyedül történik az ellenõrzés, stb.] és a belsõ ellenõrzés erejének egyaránt függvénye).

Mivel az egyes szervezetek ellenõri munkájának sajátosságait, illetve a szervezetek belsõ ellenõrzési rendszerét nem ismerem alaposan, ezért hipotéziseket sem fogalmaztam meg azzal kapcsolatban, hogy mely szervezetek ellenõreire irányul a legnagyobb és legkisebb korrupciós nyomás, és hogy az ellenõrzés szituációja, és a lebukás veszélye mely szervezetnél növeli, illetve csökkenti a korrupció esélyét leginkább. Az Olvasónak meg kell elégednie a 9-12. táblázatok eredményeivel, mely szerint a "szervezet"-specifikus korrupciós hatás
- igen erõs,
- függetlenül az ellenõrzések és a fenyegetések gyakoriságától,
- és az ellenõr végzettségétõl, jövedelmétõl és területi elhelyezkedésétõl.

Ehhez annyit tehetek hozzá, hogy a Közterület Felügyelet ellenõri munkája azért lehet oka nagy korrupciós kihívásnak, mert
- az utcán és mozogva (tehát ellenõrizhetetlenül) történik; részben,
- sok (lásd az ellenõrzések nagy számát) és sokféle (parkolás, szemetelés, utcai árusítás stb.) ügyben van az ellenõrnek joga büntetni,
- a büntetések viszonylag kicsik, de a lakosságnak elkerülni így is megérheti (s egyben fizetõképes is a büntetendõ állampolgár [autója van, nagyvárosi, üzletel]).


Irodalomjegyzék

Gombár Csaba: A korrupció mint közrossz, In Írások a korrupcióról, Helikon-Korridor, Budapest 1998, pp. 47-87.
Sik Endre: The Bad, the Worse, and the Worst - Guestimating the Level of Corruption, 2000, Paper comissioned by the CEU-Princeton University Joint Project on Corruption
Vásárhelyi Mária: Rejtõzködés, önigazolás, hárítás és egymásra mutogatás, In Írások a korrupcióról, Helikon-Korridor, Budapest 1998, pp. 136-208.

* A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a TÁRKI végezte 1995, 1997 és 1998 tavaszán. A tanulmány a CEU-Princeton University Joint Project on Corruption számára készült munka (Sik 2000) elõtanulmánya.

1. Minden erõfeszítésem ellenére egyik évben sem voltam képes súlyozással reprezentatívvá tenni az adatokat. Ez még 1998 esetében is igaz, ahol pedig a kitöltött kérdõívek száma igen magas volt. Ennek oka az volt, hogy az ellenõrzõ szervezetek nem tudták/akarták elárulni, hogy hány ellenõr dolgozik náluk. Következésképpen az eredmények alapján nem lehet a korrupció terjedelmét a mai magyar ellenõr társadalom esetében megbecsülni.

2. A megkérdezett felsõ vezetõk saját környezetük "fertõzöttségérõl" alkotott véleménye megerõsíti azt a feltételezést, hogy az ellenõrök társadalma (a minisztériumokhoz, az igazságszolgáltatáshoz és az önkormányzatokhoz képest) erõs korrupciós nyomás alatt áll (Vásárhelyi 1998: 188).

3. A továbbiakban amikor korrupcióról írok mindig a közelítõ változók által becsült korrupcióra gondolok.

4. A KORR változó dummy megfelelõje, ahol ha elõfordult korrupciós ajánlat, akkor a változó értéke 1, ha nem 0.

5. A KORRAJAN változó dummy megfelelõje, ahol ha elõfordult korrupciós ajánlat vagy ajándékozási kísérlet, akkor a változó értéke 1, ha nem 0.

6. Értelemszerûen a szûkebb értelemben vett korrupció elemzésénél az ajándékozási kísértés bevonása a modellbe erõs hatással lenne. Így például ha a 11. táblázatban található modellbe belevettem az ajándékozás gyakoriságát, akkor csupán két tényezõ hatása maradt szignifikáns (a Közterület Felügyeletnél dolgozni, és gyakran ellenõrizni továbbra is növeli a korrupció bekövetkezésének esélyét), miközben erõsen megnõtt a modell magyarázóértéke (R2= 52%).