Szociológiai szemle

Tamáska Máté
2020/1. szám
Tamáska Máté
A tanulmány az építészetszociológia és a szociológia viszonyát egyetlen központi kategória, az építészeti cselekvés fogalma alapján tárgyalja. E fogalom kifejezi, hogy az épített környezet nem csupán
háttere, színpada, lenyomata a társadalmi viszonyoknak, hanem a társadalmi interakciók aktív ágense.
Az építészet tehát nem lehet neutrális szereplő a társadalomban, hanem hierarchiaviszonyokat, szegregációkat, szerepeket definiál, társadalomformáló jelleggel bír, elválaszthatatlan a társadalmi cselekvés egyéb (például verbális) formáitól. Hogy mindez miként valósul meg, arra a tanulmány három elméleti megközelítést is idéz, Delitz, Steets és Fischer munkáit. Delitz szerint a társadalom kollektív makrofolyamatai, intézményei azok, amelyek nem létezhetnek építészeti forma nélkül. Delitz az építészet tárgyát is kitágítja, és a szociológia számára értelmezhetőbb épített környezetről beszél. Steets elmélete mikroszintről indul, és az építészet létrejöttének, befogadásának és szocializációjának (objektív valóság) hármasságában ragadja meg az építészeti cselekvés lényegét. Steets érdeme, hogy tág kaput nyit a bevált szociológiai módszertani eljárások előtt. Végül Fischer a két szerzőt kiegészítve az építészet sajátosságaiból indul ki, mikor időtálló,
stabil társadalmi médiumként tekint az építészetszociológia  tárgyára. Az idézett építészetszociológiai elméletek
közös következtetése, hogy a weberi társadalmicselekvés-fogalmat ki kell egészíteni a materiális környezet vizsgálatával, sőt a szociológia paradigmaváltására is szükség lenne. A dolgozat ezzel szemben amellett érvel, hogy az építészetszociológia céljának nem egy a szociológián belüli paradigmaváltásnak kell lennie, hanem egy interdiszciplináris párbeszéd megteremtésének. Nem egy klasszikus értelemben vett szakszociológiára van tehát szükség, hanem az építészet humán oldalát megvilágító tudományközi mezőre.
The study analyses the relationship between architectural sociology and sociology. It focuses on the central issue of the so called “architectural action”. According to the concept of architectural action the built environment is not only a background, stage or imprint of social relations, but it is an actor itself within the social interactions. Thus, the architecture cannot be a neutral actor in the society: it defines hierarchical relations, segregation processes or social roles. Similar to other mediums of the culture (for example the language) architecture is part of the sociological processes. The paper builds upon the theoriesof three authors. According to Delitz, all social institutions not only have architectural forms, but these
social forms cannot exist without a spatial dimension. Delitz suggests that the subject of architecture should be extended into a more comprehensive notion of the built environment. The architecture as art cannot answer all the sociological aspects. The theory of Steets starts from the micro level and she wants to
grasp the essence of architectural action through the triad of the formation, reception and objectification (socialisation). Steets’ merit is that she opened a wide door for the usual sociological methods in architecture sociology. Finally, in addition to the two authors, Fischer aims to understand the peculiarities of architecture. He means that the architecture is a timeless and stable social medium compared to other media like language or music. The common conclusion of the three theories is that Weber’s concept of
social action has to be rethought and the material dimension of the social life should be more reflected. Even more they argue that sociology should redefine its subject. On the contrary this paper argues for an interdisciplinary approach, which is able to interpret and integrate all the neighbouring fields (like urban geography, ethnography of rural dwellings, environment psychology) which deals with the human aspects of the architecture.
Kulcsszavak: építészetszociológia, az építészeti cselekvés, épített környezet, az építészet humán olvasata
Kulcsszavak angol: architecture sociology, architectural action, built environment, human aspects of the architecture