Szociológiai szemle

Gárdos Judit
2020/1. szám
Gárdos Judit
Tanulmányomban a magyarországi előítélet-kutatások normativitását követem végig néhány tudományos szövegen. Az előítéleteket kutató szociológusok az előítéleteket általában normatívan ítélik meg, és negatív, megszüntetendő, a hátrányos megkülönböztetéshez vezető jelenségként definiálják. A szocialista időszakban a romákkal kapcsolatos előítélet-kutatások az előítéletet általában elmaradott attitűdként taglalják, amelynek az ideális szocialista embertípus esetében nincs keresnivalója.
Az előítéleteket a nacionalizmust megelőző, veszélyes fázisként tárgyalják. A felvilágosodásra, a racionalitásra és ezzel egyidejűleg egy egyetemes emberi normativitásra való utalás is hangsúlyos az előítéletekről szóló szociológiai szövegekben. A rendszerváltozás számos kutatási beszámolóban megjelenik mint magyarázata annak, hogy miért vált különösen fontossá az előítélet témája az 1990-esévekre. A kutatók állítják, hogy e rejtett attitűdök 1989 után nyíltabbak lettek, és a társadalmi csoportok közötti konfliktusok, érdekellentétek erősödtek. A diszkriminációnak, az előítéletek megszüntetésének igénye töretlen marad a kutatói szövegekben. Az igaz és a hasznos tudás termelése az elemzett alterületen egyaránt tudományos tőkeként mutatkozik.
In my article I analyze, based on some scientific publications, the normativity of prejudice research in Hungary since the 1960s. Sociologists doing research in this field usually view prejudice in a
normative way, as a negative phenomenon that needs to be abolished and that leads to discrimination. In the socialist era, prejudice studies on Roma dealt with prejudice as a backward attitude that has no place among socialist people. Prejudice is regarded a dangerous predecessor to nationalism. Reference to enlightenment, rationality and a universal human normativity is also dominant in sociological texts about prejudice. The regime change of 1989 appears in many texts as an explanation why prejudice becomes a specifically interesting topic by the 1990s. Researchers claim that hidden attitudes become more open after 1989 and that conflicts intensify. The need to abolish discrimination and prejudices is uninterrupted in scholarly texts. In the field I study, both the production of true and useful research appear to be regarded as valid scientific capital.
Kulcsszavak: tudománytörténet, szociológiatörténet, előítélet-kutatás, normativitás
Kulcsszavak angol: history of science, history of sociology, prejudice studies, normativity