Szociológiai Szemle

2019/4. szám

A nők helyzete a magyar tudományos életben

Lannert Judit – Nagy Beáta

Bár a magyar felsőoktatás 2012-ig erőteljesen bővült és ezzel együtt nagymértékben feminizálódott, ennek ellenére nem csökkent a diszciplínák közti nagyarányú horizontális nemi szegregáció
és nem vált egyszerűbbé a nők előrejutása a tudományos pályán. Ráadásul számos tényező gyengíti a nők jelenlétét és akadályozza a nemi szegregáció csökkenését. Jelen tanulmány a legfrissebb adatok alapján (Felvi, KSH, MTA) bemutatja a horizontális és vertikális szegregáció mintázatait a nők körében a tudományos pályán. A tanulmány az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján arra keresi a választ, hogy a nők kezdeti létszámbeli előnye a felsőoktatásban miért tűnik el a tudományos pálya magasabb fokain. Ezek alapján azonosítottuk a nemek közötti egyenlőséget akadályozó intézményi és politikai tényezőket a felsőoktatás területén. Mindezek eredményeképpen kialakult egy olyan felsőoktatási politika és gyakorlat, amely megerősíti a nők hátrányait és elnyomja a témával kapcsolatos alternatív diskurzusokat. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos életben a női tehetségek folyamatos elvesztegetése zajlik, ami egyben a hazai innovációs potenciált is csökkenti.

Although there was a strong expansion in the number of students and a feminization in higher education until 2012, this did not contribute to the decline of high gender segregation of disciplines or to the advancement of women in science. Moreover, many factors weaken the presence of women and hinder the reduction of gender segregation. This study, based on the most recent data (Felvi, CSO, MTA), presents patterns of horizontal and vertical segregation among women in the scientific field. Based on available international and domestic literature, the study seeks to find out why women’s initial headcount in higher education is disappearing at higher levels of the scientific career. This suggests that many institutional and political barriers to gender equality in higher education are present. The outcome is a higher education policy and practice strengthening women’s disadvantages, and the lack of alternative discourses about this topic. The paper intends to call attention to continuous wasting female talents in academia, which also reduces the innovation potential in Hungary.

Kulcsszavak: nők a tudományban, oktatás, nemek egyenlősége, STEM, egyetemi felvételi

Keywords: women in academia, education, gender equality, STEM, university enrollment