A közvélemény-kutatás nem vélemény, hanem szakma

Az MSZT elnöksége figyelemmel kísérte a 2026-os parlamenti választások előtt végzett közvélemény-kutatásokat és az azok körül folyó politikai-közéleti diskurzust.

A kampány során politikai szereplők bizonyíték nélkül csalással vádoltak olyan közvélemény-kutatókat, akik számukra kedvezőtlen adatokat közöltek, és akik korábbi munkája erre semmilyen alapot nem szolgáltat.

Természetesen a közvélemény-kutatások közötti eltérések önmagukban nem szokatlanok, de megfelelő minőségű munka mellett a most megfigyelhetőhöz hasonló nagyságú eltérések ritkán fordulnak elő, különösen úgy, hogy a közvélemény-kutatást végzők egyik csoportja következetesen az egyik, egy másik csoportja pedig következetesen a másik eredményre jut.  A választási eredmények egyértelműen a leköszönő kormánytól függetlennek tekinthető közvélemény-kutatókat igazolták.

Az elmúlt időszak pártpolitikai indíttatású támadásai a közvélemény-kutatók (és akadémiai, egyetemi kutatók) ellen súlyosan aláásták a közvélemény-kutatásokba vetett bizalmat. Ezt a bizalmat akkor lehet helyreállítani, ha világosan kiderül, mi okozta a kormányhoz közel álló közvélemény-kutatók tévedéseit, hiszen ekkora tévedés vagy súlyos szakmai hibát, vagy az adatok manipulálásának gyanúját veti fel.

Ezért felszólítjuk a Nézőpont, a XXI. Század Intézet, az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató valamint a McLaughlin & Associate közvélemény-kutató intézeteket, hogy hozzák nyilvánosságra az általuk közölt eredmények alapjául szolgáló adatbázisokat, valamint az adatgyűjtés és adatelemzés pontos módszertanát, hogy a tudományos közösség közvetlenül alkothasson véleményt arról, hogy mi vezetett a végletesen eltérő eredményekhez!

a Magyar Szociológiai Társaság Elnöksége