Tér-Település-Társadalom Szakosztály

A társadalom és a tér kapcsolata, a területiség szerepe a társadalmi státusz, társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában és újratermelődésében komoly relevanciával bír. A Tér-Település-Társadalom Szakosztály azon tudományágak művelőit tömöríti, akik a területiség dimenziójának bevonásával vizsgálják az elemzésük tárgyául szolgáló társadalmi jelenségeket. A szakosztály célja, hogy szorosabb kapcsolatokat hozzon létre a területiség dimenziójában vizsgálódó, de korábban jobbára elkülönült diszciplínaként működő tudományágak képviselői között, platformot biztosítson az érintett tudományágak elméleti megközelítéseiről, fogalmi apparátusáról, kutatási eredményeiről, problémáiról való diskurzusnak, alapot teremtsen a kortárs területi folyamatok jobb megértését célzó, e folyamatok jobb megértésére alapuló társadalomtudományi vizsgálódásokhoz.

A szakosztály a Város- és lakásszociológia és a Faluszociológia szakosztály összeolvadásából jött létre. Egy ilyen szellemi műhely létrejöttét, amelyben együtt vannak jelen olyan korábban csak laza kapcsolatot ápoló szakszociológiák képviselői mint pl. a falu- és városszociológia, a térszerkezet elmúlt évtizedek-beli változásai is indokolttá teszik. Egyre több az olyan, elemzést igénylő térszerkezeti folyamat, amely nem értelmezhető a falu- vagy városszociológia korábbi elemzési, értelmezési kereteiben. A térszerkezetben mind meghatározóbbá válnak azon térségek, ahol a korábban egymással szoros kölcsönhatásban levő, de jellegüket, társadalomszerkezetüket, funkcióikat tekintve markánsan elkülönülő térszerkezeti egységekként működő városok és városkörnyékek a korábbiaktól eltérő, komplex térbeli társadalmi, gazdasági kapcsolatokkal jellemezhető struktúrákba, a korábbi város-városkörnyék, város-falu dichotómia mentén nem értelmezhető urbanizált régiókká „állnak össze”. Ebből következően a város-vidék dualisztikus szembeállítás nem tartható, mivel a vidék és a város kiegészítik egymást; a különböző tér és településformákban zajló társadalmi folyamatok csak ennek figyelembevételével értelmezhetők. A településtípusok szerinti különbségtétel helyett a területi dimenzió bír jelentős magyarázó erővel. A magyarországi térszerkezet markáns jellemzője a regionális-területi polarizáció, a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek megmerevült és újratermelődő struktúrája. A rendszerváltást megelőzően hazánkban markáns településtípus szerinti eltérések alakultak ki, a rendszerváltás után ezzel szemben jelentősen megerősödött a regionális elhelyezkedés szerepe a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában, a kedvező regionális elhelyezkedésű területek, fejlődési folyosók mellett mind aggasztóbbá válik a hátrányos helyzetű területek leszakadása, a szegénység települési keretekből kilépő, térségi szinten tapasztalható koncentrálódása, a területi szinten is jelentkező etnikai elkülönülés, szegregáció. A társadalmi, gazdasági folyamatok újfajta területi léptékben történő szerveződését visszatükrözi és nagyon erősen alakítja is az Európai Unió területfejlesztési politikája. Magyarország területi folyamatainak alakulásában fontos szerepe van EU fejlesztési forrásainak, e politikák és térbeli-társadalmi hatásaik társadalomtudományi elemzése fontos kutatási témává vált, csakúgy, mint a lokális erőforrások és a fejlesztésbe való bevonásuk lehetősége. A környezeti fenntarthatóság szempontrendszere a térbeli-társadalmi jelenségek, folyamatok vizsgálatában és a szakpolitika-alkotásban szintén egyre fontosabb szerepet kap. Az említett kutatási problémák és szakpolitikai megfontolások egyaránt indokolják a térszerkezet hatásait vizsgáló tudományágak képviselői közötti szorosabb együttműködést.

Társelnök Tomay Kyra
Társelnök Vigvári András