Szociológiai Szemle

A folyóiratról

A Szociológia Szemle a Magyar Szociológiai Társaság lektorált, nyílt hozzáférésű folyóirata, amely elsősorban eredeti társadalomtudományos elemzéseket, továbbá  a hazai szociológiai tudomány életével kapcsolatos publikációkat közöl. A folyóirat Magyarországgal és a közép- és kelet-európai társadalmakkal kapcsolatos eredeti kutatásokat, valamint a régiót érintő társadalmi folyamatok tágabb perspektívájú elemzéseit várja. Emellett szintén szívesen fogad általánosabb jellegű innovatív elméleti és módszertani munkákat. 

Évente négy szám jelenik meg, számonként vegyesen magyar és angol nyelvű írásokkal. A folyóiratban évente jellemzően egy tematikus lapszám jelenik meg, melyeknél a szerkesztőség munkáját vendégszerkesztők segítik. A folyóirat nyomtatott és online formában is megjelenik.

2008-ban a Szociológiai Szemle megkapta az MTA és az Akadémiai Kiadó minőségi díját. A folyóiratot az alábbi adatbázisokban indexelik: Scopus, Google Scholar, MTMT, Dimensions, Lens, Scilit, CORE, és BASE. A folyóiratot a REAL, az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriuma archiválja. A folyóirat kiadását a Magyar Tudományos Akadémia támogatja.

Tovább a folyóirathoz

Archív számok 1991-2010

Archív számok 2011-2017

E-mail: szociologiai.szemle@szociologia.hu
OJS: https://ojs.mtak.hu/index.php/szocszemle 

Facebook: https://www.facebook.com/SzocSzemle

Twitter: https://twitter.com/SSzemle

Szerkesztők

Főszerkesztő:

Kisfalusi Dorottya

Főszerkesztőhelyettes:

Virág Tünde

Szerkesztőség:
Erát Dávid

Geambaşu Réka

Havrancsik Dániel
Simonovits Borbála

Stefkovics Ádám

Tomay Kyra

Titkárság:

Ligeti Anna Sára

Access, open access

A folyóiratban megjelent minden kézirat gold open access minőséggel rendelkezik, így szabadon olvasható. A folyóratban megjelent szövegek felhasználása a Creative Common BY-NC licensze alapján történhet: A licensz rövid összefoglalását itt találja: https://creativecommons.org/licenses/by-nc/4.0/deed.hu

Szerzőknek

1. A kéziratok befogadása
A közlésre benyújtott tanulmány más helyen még nem publikált (beleértve bármilyen internetes honlapon, például preprint szerveren megjelent műveket) és más folyóiratnál elbírálás alatt nem lévő, eredeti írásmű lehet. A támogatásból vagy egyéb okból fennálló összeférhetetlenségeket a kézirat elején, közvetlenül az absztrakt alatt jelezni kell.

2. A kéziratok típusai
A szerkesztőség a következő kategóriákban vár kéziratokat: eredeti tudományos tanulmány, recenzió (bármely világnyelven elérhető tudományos műről), beszámoló tudományos eseményekről.

3. A kéziratok nyelve
A szerkesztőség magyar és angol nyelvű kéziratokat vár.

4. Alapkövetelmények a kéziratokkal szemben
4.1.  A témaválasztás szociológiailag releváns, illeszkedik a folyóirat profiljába.
4.2. A kézirat szerkezete követi a nemzetközi sztenderdeket (bevezetés, szakirodalmi áttekintés, társadalmi-kulturális kontextus bemutatása, módszertan, eredmények, következtetések).
4.3. Világosan megfogalmazza a kutatási kérdést, annak elméleti és társadalmi relevanciáját.
4.4. A kézirat a releváns és aktuális szakirodalmat mutatja be, és megalapozza az elemzés során használt szempontokat és kategóriákat. 
4.5. Az eredmények értelmezése a módszer és az adatok határainak figyelembevételével történik.

5. Replikálhatóság
A szerkesztőség a tudományos transzparencia jegyében támogatja az olyan kéziratokat, amelyeknek adatforrása és/vagy egyéb elemzési anyaga más kutatók számára is hozzáférhető, így replikálható. Az ilyen kéziratokat a folyóirat kiemelt, ‘replikálható kutatás’ címkével látja el.

6. Kéziratok beküldése

A tanulmányokat a folyóirat OJS oldalán a kézirat benyújtása gombra kattintva, regisztrációt követően kérjük benyújtani. https://ojs.mtak.hu/index.php/szocszemle

Emailben nem tudunk befogadni kéziratot. Kérjük, az OJS regisztráció során lehetőleg ne gmail-es email címmel regisztráljanak.

7. Lektorálás
A beküldött kéziratok bírálatra való kiadásáról vagy elutasításáról a 4. pontban felsorolt szempontok alapján a szerkesztőség dönt.  Amennyiben a szerkesztőség úgy dönt, hogy a kéziratot bírálatra bocsátja, a bírálati folyamat kettős vak szakmai bírálati rendszerben zajlik. Egy kéziratot legalább két bíráló értékel.  A bírálatokat figyelembe véve a szerkesztőség dönt a kézirat elfogadásáról, átdolgozásra visszaküldéséről vagy elutasításáról.

8. A kézirat előkészítése, formai követelmények
8.1. Támogatott formátumok: A szerkesztőség a kéziratokat MS Word, vagy azzal megnyitható és szerkeszthető formátumban várja.
8.2. Leadandók (checklist):
1. A közölni kívánt tanulmány eredeti, nem anonimizált változatát, amely az első oldalon tartalmazza a szerző(k) vezeték és keresztneveit, intézményi affiliációját és email címét, a kézirat magyar és angol nyelvű címét és absztraktját (maximum 200-200 szó), továbbá 3-5 kulcsszót magyar és angol nyelven. Az esetleges köszönetnyilvánítások vagy támogatások feltüntetése a cím végén lévő első lábjegyzetben szerepelnek. A szerzők intézményi affiliációja és email címe a szerzők nevei után lábjegyzetben szerepeljenek.
2. A közölni kívánt tanulmány anonimizált változatát, amely megegyezik az 1. dokumentummal, de nem szerepelnek benne a szerzők nevei, affiliációi, korábbi munkáikra való hivatkozások vagy beazonosítható projektek. A saját művekre való hivatkozás ebben a verzióban olyan módon történjen, amely nem fedi fel a szerző(k) személyazonosságát. Például ezen mondat helyett: 'korábbi munkáinkban (XY, 2000) kimutattuk, hogy...' ilyen módon szerepeljen 'XY (2000) alapján...'.
3. Amennyiben a kéziratban grafikonok vagy táblázatok nem szerkeszthető formátumban vannak beágyazva, azokat - amennyiben a készítő szoftver erre lehetőséget ad - külön fájlban, szerkeszthető formátumban is csatolni kell.
4. A szerzők kéziratuk mellé küldhetnek a szerkesztőség számára egy kísérő levelet, amelyben összefoglalják a kézirat lényegesebb elemeit és hozzájárulását a már ismert eredményekhez. A kísérőlevél nem kötelező eleme a kézirat benyújtásának.

9. Terjedelem

Eredeti tudományos tanulmányként a szerkesztőség nagyjából 40 ezer karakteres (szóközzel) főszövegű kéziratokat vár. A szerkesztőség csak indokolt esetben foglalkozik 60 ezer karakternél hosszabb vagy 40 ezer leütésnél rövidebb kéziratokkal. Recenziók esetén 12 ezer és 20 ezer karakter (szóközzel) közötti írásokat várunk.

10. Hivatkozási stílus

A Szociológiai Szemle hivatkozási stílusa letölthető a Zotero hivatkozáskezelő alkalmazáshoz a következő linken: http://www.zotero.org/styles/szociologiai-szemle

A kéziratban a hivatkozások a főszövegben szerepeljenek a következő formában:

ha a hivatkozott mű szerzője szerepel a szövegben, a név után zárójelben legyen a hivatkozott mű megjelenésének éve és szükség esetén vagy szó szerinti idézetnél a hivatkozott oldalszám(ok), például: MacIntyre (1967: 35); egyéb esetekben a hivatkozni kívánt gondolat után zárójelben szerepeljen a szerző(k) neve, a megjelenés éve és szükség esetén vagy szó szerinti idézetnél a hivatkozott oldalszám(ok), például: (Roth–Schluchter 1979: 35). Sokszerzős hivatkozásnál három szerző fölött (Első szerző et al.) típusú hivatkozást kérünk. El kell kerülni az "i. m.", "i. h." típusú hivatkozásokat. A kéziratokban lábjegyzetes hivatkozási formát nem fogadunk el.

11. Irodalomjegyzék

A szövegtörzs után, külön lapon kezdve kérjük az irodalomjegyzéket, Irodalom címmel. Az irodalomjegyzék a szerzők neve szerint szigorú betűrendben tartalmazza a szövegben hivatkozott összes irodalmat olyan módon, hogy a szövegbeli hivatkozásokat az irodalomjegyzékben azonosítani lehessen. A szerzők és szerkesztők keresztnevének kérjük, hogy csak a kezdőbetűjét adják meg a lenti példáknak megfelelően. Kettős szerzőség vagy szerkesztőség esetén magyar nyelvű irodalomnál az “és”, angol nyelvű irodalomnál az “and” kötőszavakat használják. Kettőnél több szerző vagy szerkesztő esetén a neveket kötőjellel válasszák el egymástól. Az irodalomjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem hivatkozott művet.

Az irodalomjegyzékben az egyes tételek a következő módon szerepeljenek:

Könyv:

Szerző(k) (megjelenés éve): A mű címe. A kiadás helye: a kiadó neve.  Ha van: DOI azonosító linkje

például: Nagy, J. (1999): A kert. Budapest: Kertész Kiadó. https://doi.org//10.0000/12345

Folyóiratcikk

Szerző(k) (a megjelenés éve): A cikk címe. A folyóirat neve, az évfolyam sorszáma (a szám sorszáma): a cikk kezdő és befejező oldalszáma. Ha van: DOI azonosító linkje

például: Nagy, J. (1999): Hogyan öntözzünk? Kertészet, 25(2): 23-35. https://doi.org//10.0000/12345

Gyűjteményes kötetben szereplő cikk

A szerző(k) neve (a megjelenés éve): A cikk címe. In A gyűjteményes kötet szerkesztőjé(i)nek neve (szerk. vagy ed(s)): A kötet címe. A kiadás helye: a kiadó neve, a hivatkozott írásmű kezdő és utolsó oldalszáma. Ha van: DOI azonosító linkje

például: Kis, B. (1999): Mire jó a kapálás. In Nagy, J. (szerk.): Kertészkedjünk! Budapest: Kertész Kiadó, 89-101. https://doi.org/123456

DOI azonosítók

A folyóiratban megjelenő tanulmányok DOI (Digital Object Identifier) azonosítót kapnak. Emiatt szükséges, hogy az irodalomjegyzék tartalmazza az összes hivatkozott mű DOI azonosítóját, amennyiben ez rendelkezésre áll, az alábbi formátumban:

https://doi.org/10.0000/12345

A DOI azonosítók kereséséhez az alábbi keresőket ajánljuk:

• szabadszavas kereső, akár az egész irodalomjegyzék bemásolható egy keresésbe: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery
• pontosabb találatokat eredményező kereső, lehet például szerzőre, címre keresni: http://www.crossref.org/guestquery/ 
• általános kereső: http://search.crossref.org/

12. Táblázatok, ábrák, képletek

A szövegben szereplő táblázatokat és ábrákat számozva, címmel ellátva kérjük a szövegbe beilleszteni. A táblázatok címe, az oszlopok és sorok megnevezése, a magyarázatok a cikk nyelvén íródjanak. Nem fogadjuk el tehát az adatelemző, adatfeldolgozó programokból kikerült nyers, szerkesztetlen, a szövegbe szerkesztés nélkül beillesztett táblázatokat. Az ábrák legalább 300 dpi felbontásúak kell hogy legyenek. Csak fekete-fehér táblázatokat és ábrákat tudunk elfogadni. A képleteket nem képként, hanem szerkeszthető formában kell a szövegbe illeszteni.

13. Idézetek

A szakirodalmi vagy interjúkból származó idézeteket idézőjellel és dőlt formázással kell jelölni. A 40 szavas vagy rövidebb idézetek a szövegben szerepeljenek; a 40 szónál hosszabb idézeteket új sorban, a szöveghez képest mindkét oldalon behúzással kell jelölni.

14. Struktúra

A szöveg számozott főcímekre és szükség esetén alcímekre, továbbá al-alcímekre tagolódjon. A szerzők lehetőség szerint kerüljék az egymás alatti pontokba szedett felsorolásokat. 

15. Online mellékletek

A Szociológiai Szemlében lehetőség van online elérhető mellékletek megjelenítésére. Az online mellékleteket a szerkesztőség abban az esetben javasolja, ha például a mellékletek szükségesek a kézirat megértéséhez, de terjedelmük jelentős, vagy ha a kézirat mellé a szerzők média fájlokat kívánnak csatolni a jobb érthetőség érdekében. A szerzők egyéb, indokolt esetben is kérhetik az online melléklet lehetőségének igénybevételét.  Az online mellékletek a szerkesztett lapszámban linkként jelennek meg, amely digitális formában kattintható módon az online melléklet oldalára visz.

16. Publikálás

A lektorálási folyamatot követően a szerkesztőség dönt a kézirat elfogadásáról, majd nyelvi és technikai szerkesztésre kerül sor. A végleges, tördelt kézirat elsőként online formában jelenik meg, amely már rendelkezik DOI számmal, és hivatkozható. A nyomtatott verzió a teljes lapszám összeállítását követően jelenik meg. A nyomtatott lapszámból a szerzőknek 1db tiszteletpéldányt postázunk.