Az MSZT története
Magyar Szociológiai Társaság történetének rövid áttekintése
A Magyar Szociológiai Társaság (MSZT) a magyar szociológiai tudományos élet kiemelkedő jelentőségű szervezete, amelynek létrejötte szorosan összefonódott a diszciplína intézményesülésének és autonómiájának folyamatos küzdelmeivel. A Társaság megalakulásához vezető út tanulságos képet nyújt arról, hogyan alakultak a szociológia intézményi keretei Magyarországon.
A szociológia intézményesülésének kezdetei
Magyarországon már a 20. század elején megjelentek a szociológia tudományos szerveződéséinek első keretei. 1900-ban elindult a Huszadik Század című folyóirat, melyet hamarosan, 1901-ben a Társadalomtudományi Társaság megalakulása követett. Ez a korai kezdeményezés azonban 1919-ben politikai okokból megszűnt. Bár 1945-ben Erdei Ferenc vezetésével ismét kísérlet történt a Társaság újjászervezésére, ezek az erőfeszítések hosszú távon nem bizonyultak eredményesnek.
Új kezdetek a kádári konszolidáció időszakában
A Magyar Szociológiai Társaság megszervezésének lehetősége a kádári konszolidáció idején, az 1960-as években vetődött fel újra. Bár már 1959-ben is szóba került egy nemzeti szociológiai társaság létrehozására, ez leginkább a Nemzetközi Szociológiai Egyesület 1959. szeptember 8 és 15 között megrendelésre kerülő a IV. Szociológiai Világkongresszus kapcsán merült fel, melyre Fogarasi Béla, Molnár Erik és Friss István akadémikusok kaptak meghívást. (A III. Nemzetközi Szociológiai Kongresszuson Friss István és Molnár Erik akadémikusok vettek részt Magyarország képviseletében.) Bár a szociológiai társaság megalakítása még sokáig nem valósult meg, a hazai szociológia működése és intézményesülése szempontjából lényeges előrelépés volt, hogy 1961-ben megalakulhatott az MTA Szociológiai Bizottsága.
1973-ban az MTA Szociológiai Bizottsága konkrét lépéseket tett a Társaság megalapítására. Szalai Sándor vezetésével egy albizottság (tagjai: Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán és Lick József) kezdte meg a szervezeti felépítés kidolgozását. A folyamatot erősen befolyásolták politikai korlátok és szempontok, amelyek meghatározták a Társaság alakuló tagságát, célkitűzéseit és működésének irányelveit.
Az MSZT megalakulása (1978)
A Magyar Szociológiai Társaság alakuló közgyűlésére 1978. május 15-én került sor a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen elfogadták az alapszabályt, és megválasztották a Társaság tisztségviselőit. A tagság bővítése szigorú szabályokhoz kötött volt: új tagok felvételéhez két meglévő tag ajánlása volt szükséges.
Az MSZT létrejöttével lehetőség nyílt a magyar szociológia nemzetközi kapcsolatainak erősítésére is. 1980-ban az MSZT és az MTA közösen látta vendégül a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) Végrehajtóbizottságának éves ülését, ami jelentős nemzetközi elismerést jelentett a magyar szociológiai közösség számára.
Erdei Ferenc-díj létrehozása
Az MSZT egyik fontos kezdeményezése volt 1980-ban az Erdei Ferenc-díj megalapítása, amely fiatal szociológusok kutatási és publikációs teljesítményének elismerésére szolgált. Az első díj első plakettjét Kádár János számára ajánlották fel, amely a korabeli tudományos és politikai viszonyokat is tükrözi.
Emlékezés és jövőkép
A Magyar Szociológiai Társaság története jól példázza a szociológia intézményesülésének bonyolult és gyakran konfliktusokkal terhelt folyamatát. Az MSZT megalakulása nem csupán egy tudományos szervezet létrehozását jelentette, hanem hozzájárult a szociológia szakmai és társadalmi elfogadottságának megerősítéséhez a magyarországi és a nemzetközi viszonylatokban is.
írta: Szabari Veronika