SZOCIOLÓGIAI TUDÁS ÉS KÖZJÓ

A közjó elsősorban erkölcsi és politikai fogalom, melynek eredete az antik társadalomfilozófiáig nyúlik vissza. Mibenlétének és kiterjesztésének lehetőségéről a társadalomtudományok különbözőképpen gondolkodnak. A szociológia a közjóról és a közösségi javakkal kapcsolatban elsősorban a társadalmi egyeztetést és cselekvést, ezek egyéni és strukturális hatásait vizsgálja mikro és makro szinten. Miközben a közjó kérdése hallgatólagosan felbukkan a legkülönbözőbb tárgyú szakszociológiai kutatásokban, - a kritikai elméletek kivételével - ritkán válik explicit tétté. A mostanihoz hasonló „átmeneti” időszakban azonban érdemesnek tűnik ezen változtatni, és közösen reflektálni a közjó problematikájára a legkülönbözőbb társadalmi jelenségek kapcsán.

A liberális demokráciák válsága, a korábban konszenzuálisnak tűnt értékek (mint például a társadalmi egyenlőség) devalválása, vagy következmények nélküli megsértése, és a politikai kultúra átalakulása (passzivitás, radikalizálódás, populizmus) egyaránt arra sarkallnak, hogy megvizsgáljuk, miként alakul át a közjóról való közösségi gondolkodás. A szociális és közösségi munka szakértői a közjó átstrukturálódására hívják fel a figyelmet, rámutatva, hogy a szociális kapacitásait leépítő állam szerepét egyre nagyobb mértékben civilek és önszerveződő csoportok veszik át. A közjó újraértelmezésére számos ideológia, szervezeti és közösségi gyakorlat van hatással a társadalmi mozgalmaktól, a vallási csoportokon át a nyilvánosságig, amelyek globális és lokális dinamikáját megérteni ugyancsak fontos feladata a szociológiának.

A konferencia ezeket a társadalmi folyamatokat szeretné körüljárni, nagymintás vizsgálatokon és kvalitatív esettanulmányokon keresztül megérteni. Nem utolsósorban pedig reflektálni arra az elméleti és módszertani készletre, amellyel a szociológia ezekre a kihívásokra reagálni tud.

A Szervezők:
A Magyar Szociológiai Társaság és a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete