Szociológiai szemle

A tanulmány a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvényt és az annak alapján létrejött önkormányzati rendeletalkotási gyakorlatot vizsgálja a térbeli (im)mobilitás kritikai szociológiai perspektívájából. A kritikai mobilitáskutatás, a jogföldrajz és a kormányzatiság elméleti kereteire támaszkodva amellett érvel, hogy a törvény kulcsfogalmai – különösen a „helyi közösség”, a „helyi önazonosság”, a „település karaktere” és a „helyi életforma” – nem semleges leíró kategóriák, hanem olyan normatív konstrukciók, amelyek közvetetten alakítják a térhez való hozzáférés, az ingatlanszerzés, a lakcímlétesítés és a letelepedés feltételeit. A tanulmány kvalitatív jogszociológiai dokumentumelemzésre épül, amelyet kategóriaalapú kódolás és kritikai diskurzuselemzési szempontok egészítenek ki. A törvényi szabályozás, a végrehajtási rendelet és 263 település helyi önazonosság védelmére hivatkozó önkormányzati szabályozásának elemzése azt mutatja, hogy a helyi önazonosság védelme a gyakorlatban olyan szabályozási mintázatokat hozhat létre, amelyek a mobilitást nem közvetlenül tiltják, hanem társadalmi, adminisztratív, gazdasági, morális és térhasználati feltételekhez kötik. A tanulmány fő állítása szerint a szabályozás a térhez való hozzáférés és a helyi tagság újraszabályozásának eszközeként értelmezhető, amely strukturálisan egyenlőtlenül érintheti a különböző társadalmi helyzetű csoportok letelepedési lehetőségeit.