Szociológiai szemle
Lévay Miklós – Kerezsi Klára – Ivanics Zsófia
2025/4. szám
From Rule-of-Law-Based Penal Policy to Penal Populism: The Case of Hungary
Tanulmányunk a magyar büntetőpolitika alakulását tekinti át és értékeli a rendszerváltozástól napjainkig. A fogalmi és értelmezési keretek rövid ismertetését követően bemutatjuk a bűnözés 1988 és 2023 közötti alakulásának főbb irányait, strukturális jellemzőit, majd a büntető anyagi jogra koncentrálva az egyes kormányzati ciklusok büntetőjog-alkotása és az annak hátterében meghúzódó büntetőpolitikai törekvések, célkitűzések, elvek fényében elemezzük vonatkozó időszak büntetőpolitikai irányvonalait. Részletesen ismertetjük az 1990–1994-es, az 1994–1998-as és az 1998–2002-es kormányzati ciklusok, a 2002 és 2010 közötti időszak, majd a 2010 óta tartó politikai ciklus büntetőpolitikájának jellemzőit. A büntetőpolitikára vonatkozó értelmezési keretünk meghatározó elemei adott időszak politikai, kormányzati működésének jellemzői, a jogállami követelmények érvényesülésének mértéke, továbbá az elmélet, a kutatási eredmények és a büntetőpolitika kapcsolata. A kormányzati ciklusok szerinti áttekintést követően a büntetőpolitika jellegét, tartalmát tükröző két meghatározó ismérvvel: a büntetéskiszabási gyakorlattal, valamint a börtönnépesség alakulásával foglalkozunk részletesebben. A tanulmány zárórészében a rendszert változtató országok büntetőpolitikai jellemzőivel összefüggő kriminológiai és kriminálpolitikai sajátosságokra is kitérünk, különös tekintettel a büntető populizmussal összefüggő jellemzőkre.
This study offers a comprehensive overview and critical assessment of the development of Hungarian penal policy from the regime change to the present day. Following a brief outline of the relevant conceptual and interpretive frameworks, we explore the main trends and structural characteristics of crime between 1988 and 2023. The analysis focuses on substantive criminal law and examines the penal policy directions of successive government cycles in light of the underlying objectives, priorities, and principles of criminal legislation. Accordingly, we provide a detailed account of the penal policy features of the 1990–1994, 1994–1998, and 1998–2002 governments, as well as those of the 2002–2010 period and the ongoing political cycle since 2010. Our interpretive framework highlights the influence of political and governmental dynamics, the degree to which rule of law standards were respected, and the relationship between academic knowledge, empirical research, and penal policymaking. Following the chronological analysis, we examine two key indicators that reflect the substance and orientation of penal policy: sentencing practices and the evolution of the prison population. In the concluding section, we address criminological and penal policy features specific to post-transition countries, with particular emphasis on the characteristics and implications of penal populism.
Kulcsszavak: büntetőpolitika, kriminálpolitika, bűnözés, büntető igazságszolgáltatás, büntető populizmus
Kulcsszavak angol: penal policy, criminal justice policy, crime, criminal justice, penal populism