Szociológiai szemle
Papadopulosz Dóra
2026/1. szám
Digital Tools in Public Education: The Unintended Consequences of Space and Technology in the Classroom
A tanulmány a közoktatás digitalizációjának nem szándékolt következményeit vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy az iskolákba bekerülő digitális eszközök hogyan alakítják az osztálytermek fizikai és társadalmi terét, és ezzel összefüggésben a tanár-diák és diák-diák kapcsolódásokban megtestesülő hatalmi viszonyokat. A kutatás empirikus alapja négy általános iskolában végzett etnográfiai terepmunka, amely félig strukturált pedagógus- és igazgatói interjúkra, óralátogatásokra és megfigyelésekre épül. Az elemzés a technológia kritikai szociológiai (Bruno Latour, Neil Selwyn) és térszociológia-elméleteire (Henri Lefebvre, Michel Foucault, Edward W. Soja) támaszkodva bemutatja, hogy a digitális eszközökkel felszerelt tantermek különböző elrendezései eltérő módon befolyásolják a megfigyelés, a fegyelem, az autonómia, az ellenállás és az együttműködés mintázatait. Az eredmények arra utalnak, hogy a digitalizáció képes erősíteni a tanári kontroll és megfigyelés jelenségét, de bizonyos térbeli elrendezések a tanulói autonómia növekedésének kedveznek. A tanulmány rávilágít a digitalizáció nem szándékolt, gyakran rejtett térbeli és hatalmi következményeire.
The study examines the unintended consequences of the digitalization of public education. It seeks to understand how digital devices introduced into schools reshape the physical and social space of classrooms, and how this transformation influences the power relations embodied in teacher–student and student–student interactions. The empirical basis of the research is ethnographic fieldwork conducted in four primary schools, drawing on semi-structured interviews with teachers and principals, classroom visits, and observations. Relying on theories from the critical sociology of technology (Bruno Latour, Neil Selwyn) and spatial sociology (Henri Lefebvre, Michel Foucault, Edward W. Soja), the analysis demonstrates that different spatial arrangements of digitally equipped classrooms shape patterns of surveillance, discipline, autonomy, resistance, and collaboration in distinct ways. The findings suggest that digitalization can strengthen forms of teacher control and monitoring, while certain spatial configurations may also foster greater student autonomy. The study highlights the unintended, often hidden spatial and power-related consequences of digitalization.
Kulcsszavak: digitalizáció, tér, térszociológia, közoktatás, iskola
Kulcsszavak angol: digitalization, space, socio-spatial theory, public education, school