Szociológiai szemle
A nemek közötti egyenlőtlenségek tartósan jelen vannak az akadémiai szférában, holott az egyetemek működését formálisan nemsemleges vagy újabban a nemi egyenlőséget támogató szabályozások alakítják. A szakirodalom jelentős eredményeket ért el az egyenlőtlenségek strukturális, szervezeti, interperszonális és egyéni mechanizmusainak feltárásában, kevesebb figyelem irányult azonban arra, hogy e dimenziók miként kapcsolódnak egymáshoz, és a kölcsönhatásuk hogyan járul hozzá az egyenlőtlenségek stabil fennmaradásához. A tanulmány e probléma értelmezésére dolgozza ki a kumulatív diszkurzív rekontextualizációs modellt (KDRM). A modell központi állítása szerint a társadalmi nemi rend legitimációs jelentésrendszereit a diskurzus a rekontextualizáció mechanizmusán keresztül közvetíti a strukturális, szervezeti, interperszonális és egyéni dimenziók között, ahol azok az adott működési logikához igazodva eltérő diskurzusokban jelennek meg. Az egyes dimenziókban létrejövő diskurzusok kumulatívan épülnek egymásra, kölcsönösen legitimálják és megerősítik egymást, körkörös visszacsatolásaik pedig hozzájárulnak a nemi egyenlőtlenségek stabilizálásához. A tanulmány három legitimációs jelentésrendszer – a legitim tudományos szubjektum, az ideális akadémiai életút és a tudományos munka értéke – rekontextualizációján keresztül mutatja be a modell működését; az ELTE aggregált intézményi adatai elsősorban annak strukturális dimenzióját szemléltetik. A KDRM integrált értelmezési és diagnosztikai keretet kínál az akadémiai nemi egyenlőtlenségek többszintű elemzéséhez, és rámutat arra, hogy a nemi egyenlőséget célzó intézményi beavatkozások hatékonyságának feltétele a különböző dimenziókban megvalósuló beavatkozások koherenciája.
Gender inequalities persist in academia despite the formally gender-neutral and, more recently, gender-equality-oriented regulations governing universities. While the literature has extensively examined the structural, organizational, interpersonal, and individual mechanisms of gender inequality, less attention has focused on how these dimensions are interconnected and how their interaction contributes to the persistence of inequalities. This study develops a cumulative discursive recontextualization model (CDRM). The model argues that discourse mediates the legitimizing meaning systems of the gender order across structural, organizational, interpersonal, and individual dimensions through recontextualization, whereby they emerge in different discourses adapted to the specific logic of each dimension. The discourses produced across these dimensions build cumulatively upon one another, mutually legitimizing and reinforcing each other, while circular feedback processes contribute to the stabilization of gender inequalities. The study demonstrates the model through the recontextualization of three legitimizing meaning systems—the legitimate academic subject, the ideal academic career trajectory, and the value of academic work—while aggregate institutional data from Eötvös Loránd University (ELTE) primarily illustrate its structural dimension. The CDRM provides an integrated interpretive and diagnostic framework for the multilevel analysis of gender inequalities in academia and shows that effective institutional interventions for gender equality require coherence across the different dimensions.