SZEKCIÓFELHÍVÁSOK_2023

1. A válság mérhetősége

Szekciószervező: Nagy Péter Tibor

A válság fogalommal baj van. Bármely társadalmi változásra igaz, hogy valakit, valamilyen szempontból rosszul érint. Másokat persze jól. A klasszikus műveltség válsága jó azoknak, akik másféle műveltség növelésében érdekeltek, vagy akik a műveletlenség növelésében (utóbbiak sincsenek kevesen.) Bármely szakma válsága jó azoknak, akik rokonszakmák érdekkörében élve piacnövekedést remélnek tőle, vagy akik – egész más ágazatban – azt remélhetik, a „jobb emberek” jutnak majd ezért nekik.

Aki bajban van: panaszkodik. Minél hangosabb a panasza annál nagyobb válságban van?  És válságnak mondható-e a javuló trendek elmaradása? A javulás gyorsulásának az elmaradása? A javulás gyorsulása fokozódó ütemének az elmaradása? És összevethető-e a gazdasági válság a házasság válságával? Fontos-e hogy a válság mekkora részét érinti a népességnek?

Azt jelenti-e ez, hogy nem mondhatunk konkrét és összehasonlítható dolgokat a „válságról”?  Közel sem.

A szekció indító hipotézise szerint: mindent bármely dolgot válságban lévőnek nevezünk, amikor

1. bármely dologra vonatkozó indikátorok korábbi időpontokban mért értéke tartósan, több egymást követő megtapasztaláskor, megméréskor „negatív” az előző évben mutatott értékhez képest
2. ezen értékek kilengése a „szokásos” hullámzásnál nagyobb
3. ha dolgot több indikátorral jellemzed, akkor „több” indikátor egyszerre mutatja ezt a tünetet.
4. nemcsak arról van szó, hogy a szokásos módon versengő csoportok egyike keres, másika veszít, hanem egyszerre érzékelnek bajt.

1. Crisis-mongering as governance - angol nyelvű szekció

Section organiser:  Endre Sik

For an HR expert crisis-mongering is a mix of the following techniques: false urgency, forced choice, blame, silo conversations, unilateral appeal to third parties, heroism and emotion (https://hrcsuite.com/crisis-monger/).

Mutatis mutandis, this approach can be useful for social scientists to identify a special form of governance which uses crisis-mongering as its basic strategy to earn and retain the backing of the man-of-the-street. Such a strategy functions especially well in an autocracy having enough resources and the proper institutional background to carry out long-lasting (and repeated) crisis-mongering actions.

The technology of crisis-mongering is simple: declare that there is a crisis and convince people that it is only you who can solve the crisis. Crisis-mongering can be basically reduced to two strategies: 1, to enlarge a problem and/or extend a calamity (just follow of Sir Winston Churchill: “Never let a good crisis go to waste” (https://www.focuscfo.com/blog/never-let-a-good-crisis-go-to-waste)) or create a situation (and/or an enemy) and develop a fake crisis around it.

In this section we invite papers who provide us ammunition to understand the contemporary forms of crisis-mongering better. These can be qualitative case study or quantitative analysis, the only criteria is that they demonstrate the operation of crisis-mongering.

 

3. Artificial intelligence and social challenges – angol nyelvű szekció

Section organiser: Lilla Vicsek

We would like to draw your attention to a session at a sociological conference on "The Challenges of Artificial Intelligence in Society". In recent times, innovation and technological advances have brought new opportunities and challenges for humanity, which have a great impact on our lives. Artificial intelligence is a particularly widespread field with significant social and economic impacts.

The aim of this session is to raise awareness of the societal challenges we face in relation to artificial intelligence. Speakers will discuss and analyse privacy issues, workplace changes, social inequalities and ethical challenges associated with interacting with AI.

A concrete example of the societal challenges of AI is the work brought about by advanced automation. Robots and automation are already having a significant impact on the labour market and could lead to further job losses in the future. Such changes could have serious economic and social consequences, and these are issues that sociologists need to address.

The session will offer a wide range of opportunities for those interested in the social impact of artificial intelligence, and is an ideal opportunity for sociologists interested in this field. The research findings, proposals and experiences presented by the speakers will help to better understand the significance and impact of these challenges and help to prepare society for future challenges.

- Written by ChatGPT in Hungarian, translated to English by DeepL (text above illustrates both the strengths and limitations of the use of AI)

 

4. Bizalom és bizalmatlanság szociológiája

Szekciószervező: Füzér Katalin, Bodor Ákos, Tátrai Annamária

A szekció célja hogy összefogja a bizalomelmélet kortárs irodalmában megjelenő legfontosabb aspektusokat, különös tekintettel a bizalomtípusok összefüggéseire; teret adjon összehasonlító vizsgálatok empirikus eredményeinek közléseire a bizalom térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeiről; valamint a bizalom és bizalmatlanság mérésének hagyományos és új lehetőségeit tárgyalja. Elsősorban olyan előadásokat várunk tehát a szekcióba, melyek elméleti és/vagy empirikus bizalomkutatás eredményeit mutatják be. Egy projekthez kapcsolódóan maximum két előadás kapcsolódhat a szekcióban, ezzel is segíteni szeretnénk a kutatóműhelyek közötti párbeszéd kialakulását.

 

5. A COVID-19 járvány társadalmi hatásai

Szekciószervező: Koltai Júlia, Stefkovics Ádám, Ligeti Anna Sára, Rudas Szilvia

A COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatban hozott korlátozó intézkedések új együttélési és együttműködési szabályokat hoztak a társadalom nagy részének életébe, egyfajta válságot, anómiás állapotot eredményezve. A megváltozott normák a társadalom összes csoportját érintették, és radikálisan átalakították az élet korábban megszokott színtereit, a kapcsolattartási szokásoktól a munkavégzés és oktatás módján át a rekreációs lehetőségekig. A szigorú távolságtartási szabályok miatt sokan izolálódtak, ami különösen hátrányosan érintette azon csoportokat, amelyeket az elmagányosodás már korábban is veszélyeztetett (például az időseket), ám a hosszú karantén időszakok negatív hatással voltak a társadalom szélesebb rétegeinek mentális egészségére is. A szolidaritás megszokott útjai csak korlátozottan működtek és új formái alakultak ki. Az intézkedések sokféle gazdasági területet hibernáltak vagy szerveztek át, ami sokak számára munkahelyvesztéssel vagy a munkakörülmények radikális megváltozásával járt. Mindez az otthoni munkamegosztást is átalakította, különösen a gondozási feladatok tekintetében. Az online oktatásra való átállás a pedagógusok, a tanulók és a szülők számára is kihívást jelentett, amelynek sikere nagy mértékben függött a háztartások társadalmi hátterétől. A védőoltás felvétele egy új társadalmi törésvonalat eredményezett az oltáspártiság és oltásellenesség mentén. A vírus és az oltás kapcsán összeesküvés-elméletek új hullámának terjedése is megfigyelhető volt. A járvány társadalmi hatásainak egy része rövid távúnak bizonyult, ám egy részük kétségkívül hosszú távon is befolyásolja a társadalom működését. Szekciónkba olyan előadásokat várunk, amelyek a járvány társadalmi hatásaira fókuszálnak.

 

6. Income earning activities of marginalized communities – angol nyelvű szekció

Section organisers: Judit Durst, Tim Gittins, László Letenyei, Gergely Pulay

The aim of this session is to generate debate on income earning activities of marginalized communities in crisis conditions. This may include consideration of similarly marginalized communities such as Roma as well as refugee communities displaced by war or climatic change. On this basis, we invite contributions on income earning activities of marginalized and displaced communities under crisis conditions with an emphasis on their wider socio-economic implications.

Recent years have seen the emergence of seemingly perennial crises such as the Covid-19 pandemic and the Ukraine war. Such crises have an inordinately adverse impact on marginalized communities such as Roma in the CEE (Central and Eastern Europe) region. While sufficient attention has been paid to the overall socio-economic position of Roma in relation to mainstream society, there has to this point been scarce focus upon how they conduct income earning activities at micro-level. However, there is ample evidence of Roma participation in the informal economy where income may be derived through a combination of legal and illegal means in order to acquire social insurance recognition while earning income not declared for taxation purposes.

This aspect largely forms the basis for a widespread public perception that Roma engage in informal work to avoid taxation and also that they engage in menial work given their occupational skill levels are in turn misperceived to be incompatible with IT-oriented employment requirements. Roma are also widely assumed to engage in ‘necessity oriented’ entrepreneurial activities, yet they may engage in opportunity oriented entrepreneurship, whereby they collectively identify market opportunities through utilizing intrinsic social capital networks. However, adaptation of traditional Roma entrepreneurial skills to Covid-19 crisis conditions in particular, has intensified marginality.

 

7. Vallás szerepe válság idején

Szekciószervező: Vancsó Anna

A mai élet menete mintha egyik válságból a másikba haladna, legyen szó háborús helyzetről, pénzügyi vagy akár környezetvédelmi válságról. A válság típusai is különbözők: hirtelen bekövetkező, kiszámíthatatlan vagy kiszámítható és elhúzódó, egzisztenciát - materiális és nem materiális értelemben is - veszélyeztető helyzetek. Változó, hogy mennyire és milyen módon lehet rájuk felkészülni, de  közös bennük, hogy a társadalom és a társadalmi intézmények valamilyen formában reagálnak, reagálniuk kell rájuk. A vallás, a vallási közösségek, egyházi szervek szerepvállalása válság idején kiemelkedő lehet a társadalom minden szintjén, mikro szinttől a makroig. A vallási intézmények országhatárokon átívelő kapcsolatokat ápolnak, nagy tudások és gyakorlatuk van a segítségnyújtás formáiban, emellett lokális szinten is erős lehet a jelenlétük, így gyorsan tudnak forrásokat mozgósítani, ha szükséges.

A szekcióba olyan előadásokat várunk, amik valamilyen formában a vallási szervezetek és intézmények szerepével foglalkoznak válsághelyzet idején, ahol a válságot a lehető legtágabban értelmezzük.

 

8. Társadalmi válaszok az egészségügy válságára

Szekciószervező: Győrffy Zsuzsa, Ferencz Zoltán, Antal Z. László

A szekció célja az ökológia válság, az éghajlatváltozás, a Covid-19 járvány, a demográfiai és más válságok az egészségügyi ellátást és a lakosság egészség állapotát érintő nemzetközi és hazai tudományos kutatások eredményeinek összefoglalása és ezen a téren az interdiszciplináris megközelítési módok előnyeinek felvillantása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai országok és ezen belül természetesen az egészségügyi rendszerek is folyamatos krízisben, úgynevezett permacrisisben léteztek, működtek az elmúlt években: koronavírus járvány, energiavészhelyzet, háború, magas infláció stb. A probléma jelentőségét mutatja, hogy a permacrisis szót Collins Dicitionary a 2022. év szavának választotta. Az egészségügyi rendszerekben tapasztalható permacrisis egyik lehetséges megoldása lehet a digitális egészségügyi eszközök, a meglévő technológiák szélesebb körű alkalmazása, különösen a hátrányos társadalmi csoportok esetén, akiknél „békeidőben” is problémás lehet az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. A szekcióban azt a témát szeretnénk megvizsgálni, hogyan segíthet a digitális egészségügyi megoldások használata az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, egyáltalán milyen változásokat katalizálhat a digitális technológiák alkalmazása. Az előrejelzések alapján az elkövetkező években és évtizedekben világszerte és Magyarországon is növekedni fog az ökológiai válság, különösen a klímaváltozás miatt bekövetkező rendkívüli időjárási események száma és intenzivitása, mert minden erre irányuló erőfeszítés ellenére a Föld ökológiai rendszerét pusztító társadalmi folyamatokat eddig nem sikerült megváltoztatni. Néhány további válság - például a gazdasági és a demográfiai válság - kockázatai is növekvő tendenciát mutatnak. A szekcióban ezeknek a kockázatoknak a különböző országok egészségügyi ellátását és a lakosság egészségi állapotát érintő kérdéseivel foglalkozunk interdiszciplináris megközelítésben.

A 2020-as évek rendkívüli időjárási eseményei és a pandémia arra is ráirányította a figyelmet, hogy a különböző válságok között szoros összefüggések mutathatók ki. Erre az egyik jó példa az, hogy a klímaváltozás és a fertőző betegségek hajtóerői közösek. Az éghajlatváltozásra adott válaszok pedig hozzájárulnak a tisztább levegő, az egészségesebb étrend, biztonságosabb életkörülmények kialakuláshoz és csökkentik a jövőbeni járványok kockázatát is. Mindez kiemeli az interdiszciplináris megközelítések jelentőséget a válságkutatásokban.

A szekcióba olyan előadók jelentkezését várjuk, akik bemutathatják, hogy társadalom különböző intézményei és csoportjai mit tettek eddig és mit tudnak tenni a jövőben a válságok egészségkockázatainak csökkentése és a várható változásokhoz történő alkalmazkodás érdekében.

 

9. A fiatalok megismerésének új útjai a 21. században

Szekciószervező: Szabó Andrea

A szekció előadásainak legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon a magyar és a globális ifjúsággal kapcsolatos minél szélesebb tudás létrejöttéhez. Olyan tanulmányokat várunk, amelyek egyrészt új módszereket mutatnak be ennek a célnak az eléréséhez, másrészt frissíti a jelenlegi ismereteinket.

Az utóbbi évek közbeszédének meghatározó eleme, hogy a fiatalok – legyenek azok bárkik és bárhol – jóval kevésbé megfoghatók, mint a korábbi nemzedékek. Nem válaszolnak a kérdőívekre, nem lehet őket bevonni a különböző vizsgálatokba, vagy ha mégis, akkor keveset és korlátozottan beszélik el történetüket. Igaz ez annak ellenére, hogy soha egyetlen nemzedéknek sem volt ennyire nyilvánosság előtt zajló élete. Látszólag minden, ami lényeges velük kapcsolatban ott van a közösségi médiában, a Facebookon, az Instagramon vagy éppen a TikTokon. De a sztereotípiák épp azért sztereotípiák, mert leegyszerűsített részigazságokat tartalmaznak. Az igazi izgalmas kérdés, hogy mi van a fiatalok által felépített homlokzaton túl, ténylegesen hogyan élnek, mit gondolnak, és mindez hogyan változott a korszakhatárnak tekinthető koronavírus-járvány után. Magyarország szerencsés ország, mert 2000 óta négyévente végeznek nagymintás, 15–29 évesekre reprezentatív empirikus vizsgálatot. Mindamellett több kutatócsoport, tudományos iskola foglalkozik az ifjúsággal, tehát információ tulajdonképpen van, de ezek nyilvánossága, koherenciája és szinergiája meglehetősen esetleges. Olyan ifjúsággal kapcsolatos panelt érdemes ezért megszervezni, ahol megvalósul a tudásátadás akár elméleti, akár gyakorlati szinten. Tudományos vitára, diszkusszióra van szükség, ahol van tér és idő a különböző megközelítések és felfogások ütköztetésére. Nem egyszerűen új tudásokra, hanem hangsúlyozottan új módszerekre is szükség van. Úgy véljük, hogy a fiatalokat ma már nem lehet egyféle módszertannal megismerni, módszertani pluralizmus a legjobb mód.

Összességében az általunk javasolt panel célja, hogy utat mutasson annak a kérdésnek a megválaszolásához: hogyan lehet és hogyan nem lehet megismerni a gyorsan változó környezet keretei között a 21. század fiataljait.

 

10. Kísérletek a szociológiában

Szekciószervező: Stefkovics Ádám, Kmetty Zoltán

A kísérleti megközelítés hagyományosan elterjedtebb olyan területeken, mint a pszichológia vagy a természettudományok, ám az elmúlt évtizedben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a kísérleti módszerek alkalmazása iránt a szociológiában is. Ennek a tendenciának az egyik oka a kísérleti eszközök és technikák, például az online kísérletek növekvő elérhetősége. A másik ok az a felismerés, hogy a kísérleti módszerekkel sokkal hatékonyabban tesztelhetők ok-okozati összefüggések. A szociológiában hagyományosan használt megfigyeléses (pl. kérdőíves) adatok használatával szemben, a kísérletek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy ellenőrzött környezetben manipulálják a változókat, ami segít elkülöníteni az egyes tényezők hatását a vizsgált jelenségekre. A kísérletek belső érvényessége tehát magasabb. A kísérletek külső érvényessége ugyanakkor alacsonyabb, igaz egyes módszereknél (pl. survey kísérleteknél) a külső érvényesség is javítható. Kísérletek nem csak kvantitatív területen terjednek, a kvalitatív módszerek (interjúk, fókuszcsoportok stb.) használatakor is sokan alkalmaznak kísérleti elrendezéseket.

Szekciónkba olyan előadásokat várunk, amelyek kísérleti módszereket alkalmaznak szubsztantív szociológiai és módszertani kutatási kérdések megválaszolására, beleértve, de nem kizárólag az alábbi megközelítéseket. Survey kísérletek, vinyetta-, conjoint kísérletek; Terepkísérletek; Laboratóriumi kísérletek; Természetes kísérletek; Randomizált kontrollált vizsgálatok (RCT)

 

11. Ökológiai válság: társadalmi hatások és társadalmi válaszok

Szekciószervező: Csurgó Bernadett, Kerényi Szabina, Kőszeghy Lea

Az ökológiai válság a társadalom minden szegmensére hatással van. Az éghajlatváltozást érintő társadalmi kérdések, mint például a fenntartható fogyasztás és a környezettudatos magatartás, a klímaváltozás élelmiszertermelésre, egészségi állapotra, energiahasználatra gyakorolt hatásai, vagy a mindennapi szóhasználatunk szerves részévé vált klímaszorongás az utóbbi években a közbeszédben, a szakmai, és politikai diskurzusokban is egyre hangsúlyosabbá váltak (de Moor et al., 2021; Fischer, 2017; Jensen, 2019). Az ökológiai válságra adott társadalmi válaszok, az adaptációs lehetőségek és képességek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a társadalomtudományos diskurzusokban (Arndt et al., 2022; Elliott, 2018) az éghajlatváltozás természettudományos megközelítésének túlsúlya mellett.

Az ökológiai válság szociológiai vizsgálata számos témát és módszertani megközelítést foglal magába. A szekció célja, hogy a legfrissebb hazai kutatási eredmények mentén megvitassuk az ökológiai válság társadalmi aspektusait, az ökológia válsággal kapcsolatos attitűdöket, normákat, ismereteket és viselkedési formákat, illetve az ezeket befolyásoló, különböző társadalmi-gazdasági-kulturális tényezőket. A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek szociológiai megközelítésből foglalkoznak az ökológiai válság jelenségével, hatásával, és az ezekre adott válaszokkal, hogy ezek mentén közösen tudjuk megvitatni az ezekben tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve az ökológiai válság és a társadalmi válaszok kapcsolatát. A szekció az ökológiai válság társadalmi aspektusainak széles körű megközelítésére törekszik, beleértve a szakpolitikákat, jogszabályalkotást, a társadalmi mozgalmakat, szervezeti hálózatokat, a válság, és adaptáció kultúrában, és a médiatermékekben történő megjelenését is. Különösen fontosnak tartjuk a klímaváltozás, fenntartható fogyasztás, a klímaszorongás, környezeti attitűdök és viselkedések térbeli-társadalmi folyamatainak összefüggéseit.

 

12. Adminisztratív adatok szerepe a társadalomtudományos tudásunkban

Szekciószervező: Szöllősi Melinda

Az adat infrastruktúrán belül kiemelt az adminisztratív adatok szerepe. Connelly a társadalomtudományi kutatások számára hívja fel a figyelmet az adminisztratív adatokra, bemutatva, hogy miért tekintik az adminisztratív adatokat Big Data körébe tartozónak, és milyen jelentőséggel bírnak a társadalomtudományi tudásunkban (Connelly és mtsai 2016). Ezek az un. “talált adatok” (found data) különösen sok információt tartalmaznak az egyenlőtlenségekről és a szociálpolitikák eredményességéről, más adatgyűjtési módszerekkel nehezen elérhető populációkat is reprezentálni képesek, és külön adatgyűjtés nélkül rendelkezésre állnak. Adminisztratív adatok felhasználásakor természetesen azok természetéből fakadó nehézségekkel is számolnunk kell, kiemelten a már említett hozzáférés és adatminőség problémáival. Ezek megértése és értelmezése együtt biztosíthatja az, hogy ahogy Connelly fogalmaz, “az adminisztratív adatokban rejlő maximális elemzési potenciállal élni tudjunk” (Connelly és mtsai 2016). Ebben a folyamatban nem csak az adatokhoz való sokszor különösen nehezített hozzáférés a kardinális kérdés, hanem értelmezésünk szerint az igazán jelentős annak megértése, hogy az adatok milyen céllal és milyen folyamatokon keresztül keletkeznek (Connelly és mtsai 2016, Szöllősi 2022). A szekcióban a társadalomtudományok területeiről várunk előadásokat, amelyek az adminisztratív adatok és az azokkal való tudományos és gyakorlati munka hazai jellegzetességeit és tapasztalatait mutatják be, összevetve az adott terület nemzetközi gyakorlatával.

13. Az államon túl? Nem-állami szereplők a humán szolgáltatói szektorban

Szekciószervező: Husz Ildikó, Kiss Márta, Perpék Éva

Az állam gondoskodásból való fokozatos kivonulásával párhuzamosan Magyarországon is egyre több szereplő jelenik meg mind a szociális ellátások és szolgáltatások nyújtásában, mind más humán területeken (oktatás, egészségügy, kultúra stb.). Helyi szinten az önkormányzatok mellett egyre több civil (non-profit és egyházi) és piaci szereplő vesz részt az intézményfenntartásban és a különböző fejlesztési programokban, feladatot vállalva a szociális gondoskodásban. Ezt a folyamatot erősítik az elmúlt időszak válságos helyzetei. Bár a napjainkra jellemző individualizáció nem kedvez a szolidaritás létrejöttének, az elmúlt időszak mégis azt mutatja, hogy bizonyos esetekben (ld. menekültválságok, a COVID-járvány, vagy háborús helyzetek) a társadalmi szolidaritás megerősödik olyan országokban is, ahol az egyébként hagyományosan gyenge. Magyarországi elemzések is rámutatnak, hogy a nem-állami intézmények szerepe a krízisek kezelésében megnő, feladatkörük és célcsoportjuk változik az aktuális problémák függvényében. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a korábbi segítő szervezetek mellett megjelenő új szereplők eltérő motivációkkal, egyéni és társadalmi célokkal rendelkezhetnek. Szekciónk központi kérdése, hogy mi történik akkor, amikor az állam részlegesen (vagy akár teljesen) kivonul a szolgáltatások, ellátások biztosításából. Mitől függ, hogy helyette milyen szereplők jelennek meg és lépnek be a feladatellátásba? Az új szereplőknek mik a motivációik, céljaik, és milyen erőforrásokkal rendelkeznek? A sajátos motivációk, célok és a rendelkezésre álló erőforrások különbözősége mennyiben alakítja át a szociális gondoskodást, mennyiben befolyásolja annak minőségét?

A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek a téma lehetséges elméleti megközelítéseire reflektálnak, vagy valamely említett kérdés kapcsán terepmunkán alapuló empirikus eredményeket mutatnak be. Szívesen látunk a szekció kérdésfelvetéséhez illeszkedő policy-orientált elemzéseket is.

 

14. Társadalmi bizonytalanság, válságok, egyenlőtlenségek és szociálpolitika Magyarországon és Európában: válaszok, hatások, következmények

Szekciószervező: Szikra Dorottya, Kramarics Szandra

Napjaink különböző válságainak (koronavírus járvány, háború, infláció, energiaválság stb.) hatására számos olyan dolog vált bizonytalanná, mely korábban megdönthetetlennek tűnt. A különböző kihívások sokféle hatást váltottak ki, a helyzet mérséklésére a jóléti államok más-más válaszokat adtak.  A szociálpolitika szerepe talán sosem volt ennyire fontos, mint napjainkban, azonban hazánkban inkább az látható, hogy az állam egyre inkább kivonódik a szociális szférából (lásd. szociális tv. módosítása). A szekcióba olyan előadásokat várunk, melyek fő témája, hogy a válságok milyen hatást gyakoroltak/gyakorolnak a társadalmi igazságosságra, az egyenlőségekre és a szociális jogokra, valamint mik voltak a problémákra adott válaszintézkedések. Szívesen fogadunk olyan prezentációkat, melyek a hazai szociálpolitika egy-egy szegmensére koncentrálnak (munkaerőpiaci politikák, lakáspolitika, családpolitika, egészségügy stb.), de örömmel veszünk olyan összehasonlító tanulmányokat is, melyek különböző országok válságintézkedéseit vizsgálják. Bátorítjuk továbbá azok jelentkezését, akik a legsérülékenyebb csoportok (fogyatékkal élők, idősek, kisgyermekes anyák, egyedülálló szülők, gyermekek stb.) helyzetét mutatják be akár kvalitatív, akár kvantitatív kutatás keretén belül.

 

15. Természetesnyelv-feldolgozás a társadalomtudományokban

Szekciószervező: Rakovics Zsófia, Katona Eszter, Tóth Tímea Emese

A szekció az empirikus szociológia kvantitatív szövegelemzési módszereinek alkalmazásában rejlő lehetőségek és korlátok vizsgálatát ajánlja, elsősorban a válságok, illetve azok társadalomra gyakorolt hatásának feltárása és mélyebb megértése céljából. A természetesnyelv-feldolgozás (NLP) területén lényegi módszertani újítások jelentek meg az elmúlt tíz évben (Kmetty 2022), így az NLP mára az empirikus társadalomkutatás eszköztárának stabil részévé vált, ahogy erre az utóbbi időben született áttekintő tanulmányok is rávilágítanak (Németh, Katona & Kmetty, 2020; Németh & Koltai 2021). Az NLP módszertani szempontból széles palettát kínál a kutatók számára, a szógyakoriságokon alapuló elemzésektől egészen a deep learning nyelvmodellekig, és sokszínű eszközeinek segítségével változatos témákban vizsgálhatók szövegek. Mindezt szemléltetik a társadalomtudományok magyar képviselői által végzett kutatások, a teljeskörűség igénye nélkül: a közgazdaságtanban (Mihályi & Máté 2019), az emlékezetpolitika területén (Knap, Bartha & Barna 2021), a depresszió megértésében (Sik, Németh & Katona 2021; Németh et al. 2022), a törvények elemzésében (Gelányi, Sebők & Ring 2022), a politikai kommunikáció vizsgálatában (Boda & Rakovics 2022), az intézményi kommunikáció tanulmányozásában (Géring et al. 2022), a hivatali diszkrimináció feltérképezése során (Buda et al. 2022), illetve a fenntarthatóság témájában (Tóth 2022; Csillag et al. 2022). A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek az természetesnyelv-feldolgozás kvantitatív szövegelemzési módszereit használva választ kínálnak a társadalomban megfigyelhető válságok kialakulásának, fennmaradásának, jellemzőinek leírására és megértésére, miközben reflektálnak a választott módszer alkalmazásának korlátaira is.

 

16. Politikai részvétel válságok között

Szekciószervező: Susánszky Pál, Gerő Márton

Az elmúlt bő egy évtizedben többek között a különböző válságok hatására átalakult a politikai intézményrendszer, a pártrendszer, valamint a politikai közbeszéd.

A 2008-as gazdasági világ válság, az ehhez kapcsolódó magyarországi politikai válság, a 2015-ös menekült-válság, a 2020 óta tartó koronavírus járvány, valamint a 2022-ben jelentkező gazdasági visszaesés és infláció jelentősen befolyásolták a politikai szereplők működésének feltételeit, lehetőségeit és stratégiáit.

A válságok ugyanígy alakították a közvélemény vélekedését a legfontosabb problémákról, veszélyekről. Panelünk célja, hogy bemutassuk magyarországi politikai szociológiai kutatások lehető legtágabb spektrumát. Felfogásunk szerint a politikai szociológia reflektál az egyének politikai cselekvéseire, a politikai részvételre, de vizsgálja az állampolgárok politikai attitűdjeit, a makro/társadalmi környezet működését, valamint a szervezetek (pl.: pártok, civil szervezetek, társadalmi mozgalmak) és társadalmi hálózatok szerepét is. Továbbá a fókuszálhat a fenti tényezők interakcióira és az azokat összekapcsoló folyamatokra, mechanizmusokra. A fenti témákon túl fontosnak tartjuk, hogy bemutassunk komparatív vizsgálatokat (pl.: időbeli, régiókat, vagy országokat összehasonlító kutatások), empirikus kutatásokat megalapozó elméleti munkákat, valamint egy-egy kutatási terület eredményeit rendszerező és összefoglaló előadásokat. Ennek megfelelően kiemelten kezeljük és teret adunk az alábbiakra fókuszáló előadásokra:
Témák: Politikai részvétel; Egyén és állam viszonya; A politikai lehetőségstruktúrák változása; Politikai szocializáció; Politikai polarizáció; Politikai diskurzusok; Érzelmek szerepe a politikai részvételben; Politikai mobilizáció, mozgósítás; Tüntetési részvétel és társadalmi mozgalmak, stb.

 

17. Lakhatási válságok

Szekciószervező: Hegedűs József, Tomay Kyra

A rendszerváltást követő posztszocialista átmenet, majd a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság, később a COVID-19 járvány, a klímaválság és az orosz-ukrán háború okozta jelenlegi gazdasági válság komoly következményekkel jár a lakhatás terén is. Először az 1990-es évek lakásprivatizációja, és az elszabaduló lakásfenntartási költségek, majd a 2008-as devizahitel-válság hozták nehéz helyzetbe mindenekelőtt (de nem csak) a sérülékeny társadalmi csoportokat. A 2010-es években háztartások százezrei veszítették el jelzálogként szolgáló otthonukat, és szorultak ki kedvezőtlenebb ingatlanpiaci pozíciójú területek felé (Gagyi et al. 2019, Vigvári, 2022). A 2010-es évektől kibontakozó társadalompolitika az egyenlőtlenségek növekedését hozták magukkal (Huszár-Berger 2020). Az évtized közepétől felívelő ingatlanpiaci konjunktúra ugyancsak hozzájárult a lakhatási egyenlőtlenségek növekedéséhez, különösen a fiatal, a lakáspiacra először belépő háztartások számára, hiszen a magánbérleti piacon nagyjából kétszeresükre emelkedtek a lakbérek, és az emelkedés csak a koronavírus-válság során állt meg átmenetileg (Czirfusz-Jelinek, 2021, Vigvári, 2022). A lakhatási válság már korántsem csak a legszegényebbeket, hanem egyre szélesebb társadalmi csoportokat érint (Csizmady et al. 2019, Hegedüs et al. 2018).

A szekció célja, hogy elméleti megfontolások és empirikus kutatási eredmények alapján a lakhatási válság(ok)ra adott háztartási válaszok megértését elősegítse, és párbeszédet, vitát kezdeményezzen a résztvevők körében. A szekció egyik fő kérdése, hogy a hazai lakásszociológiával foglalkozó szakemberek hogyan tesznek különbséget az egyéni lakásstratégiai döntések mögött meghúzódó strukturális és egyedi tényezők között, és milyen elméleti megközelítések, magyarázó modellek állnak e döntéseik mögött, illetve milyen módszertani következményei vannak az általuk alkalmazott elméleti kiindulópontnak. Olyan előadók és előadások jelentkezését várjuk, akik a mai lakhatási válság különböző elemeit megmutató egyedi eseteket, lakásutakat vizsgálnak, illetve makroszinten, vagy elméleti alapon közelítenek a témához. Távlati tervünk egy témára fokuszáló kötet összeállítása.

 

18. A heteronormativ állam és a diverz társadalom? A szexualitás (újra)értelmezése

Szekciószervező: Sipos Alexandra, Bagyura Márton

A szexualitáshoz kapcsolódó kutatások egyik jelentős irányzata kritikusan vizsgálja a heteroszexualitás társadalomban betöltött központi szerepét. Többek között annak univerzális és semleges mivoltát, a vonatkozó normák kialakulását és fenntartását, a szexualitás és ahhoz kapcsolódó viselkedés szabályozásában résztvevő különböző társadalmi intézményeket, valamint a szexualitás más társadalmi jellemzővel (például nem, kor, társadalmi pozíció) való keresztmetszetét (Warner 2001; Fraser 1997; Fraser & Honneth 2003). A szekció kiindulópontja, hogy az állampolgár fogalma szexualizált, ami révén fenntarthatóvá válnak a heteroszexuális állampolgártól elvárt viselkedési normák (Plummer 2003). A szexualitások hatalmi viszonyában pedig a heteroszexuálistól eltérő identitású társadalmi csoportok sérülékeny helyzetbe kerülhetnek. Magyarországon a szexualitások hatalmi viszonyában különböző társadalmi és jogi változások zajlottak le az 1989-es rendszerváltás óta (Takács 2011). 2010-et követően erősödött a heteronormativ megközelítése a szexualitás szabályozásának, mind gyakorlati és jogi, mind a retorika vonatkozásában. Ez hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen különböző összefüggések vizsgálhatók az e területen zajló változásoknak, kifejezetten szexuálpolitikáknak politikai hatalommal való összefüggésében (Möser et al. 2022). A szexualitás és annak értelmezésével járó folyamatok, elméleti megfontolások, valamint a kapcsolódó szexuálpolitikák és diskurzusok nemcsak nemzeti, de európai és nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot (Puar 2007; Ayoub 2016; Paternotte & Kuhar 2018). A szekció az alábbi kérdéssel foglalkozik: Honnan hova tart ma a szexualitások (újra)értelmezése nemzeti és nemzetközi szinten? A szekció kérdéséhez kapcsolódóan különféle területekről várunk előadásokat mint: A szexualitások kutatásának elméleti és módszertani kérdései és határai; A szexualitás(ok) válsága; Moralitás és bűnbakképzés; Demokrácia, emberi jogok és egyenlőség; Jogi elismerési és gazdasági elosztási kérdések; Nyilvános és magánszféra metszetei a szexualitások területén; Szexuálpolitikák; Társadalmi mozgalmak és civil társadalom; Médiareprezentáció; stb.

A jelentkezőknek rövid, 7-8 perces vitaindító előadások megtartására lesz lehetőségük, amely során a kutatásuk legfontosabb eredményét osztják meg. Ezt követően világkávézó formában beszélgetnek a szekció résztvevői és érdeklődők a szexualitás aktuális kérdéseiről.

 

19. Válságok és/vagy mítoszok – a fiatalok kultúrája

Szekciószervező: Kutrovátz Kitti, Arnold Petra

A fiatalok jólléte iránti intenzív érdeklődés kapcsán elsősorban a romló tendenciák uralják a közbeszédet és a tudományos diskurzust is. Azonban az elmúlt két évtizedben a serdülők jóllétének változására vonatkozó empirikus eredmények ellentmondásosak. Magyarországon a jóllét egyes mutatóiban csak kismértékű csökkenés látható, főként a lányok esetében. A legtöbb tanulmány a negatív tendenciákat a fiatalok szabadidős szokásainak változásával magyarázza. A fiatalok szabadidő struktúrája jelentősen megváltozott; kevesebb a személyes interakció, és a változatos digitális technológiák gyors megjelenése és a digitális eszközökhöz és platformokhoz való széleskörű hozzáférés fontos kérdéseket vet fel a digitalizáció jóllétre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Az empirikus vizsgálatok eredményei azonban nem egybehangzóak a digitális tevékenységek hatását illetően. Számos tanulmány feltételezi, hogy a digitális átalakulás a serdülők szerhasználatának visszaesését eredményezte. Ezzel szemben a legújabb magyar eredmények azt mutatják, hogy az előző havi alkoholfogyasztás és a problémás alkoholfogyasztás a korábbiaknál jobban elterjedt a tizenévesek körében. A drogfogyasztás terjedése azonban megállt. Ezenkívül a COVID-19 járvány felnagyította a fiatalokkal és szabadidős kultúrájukkal kapcsolatos aggodalmakat, és rávilágított a gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek járvány negatív pszichológiai hatásaival szembeni kitettségére. Az eddigi empirikus tapasztalatok mégsem meggyőzőek a szerhasználat és a világjárvány kapcsolatának tekintetében. Mindazonáltal, mivel a fiatalok kultúrája főként társadalmi problémaként jelenik meg az elemzésekben, a nyilvános és az akadémiai diskurzusok is hajlamosak a fiatalok szabadidejével kapcsolatos negatív megítélést hangsúlyozni, ami visszatérő morális pánikhoz vezet a fiatalok megváltozott szokásaival kapcsolatban. Ez a narratíva egyrészt nem veszi számba a változások lehetséges előnyeit a fiatalok számára, másrészt nem foglalkozik mélyebb problémákkal a szabadidő kultúrájával és jóllétükkel kapcsolatban sem. Ennek a szekciónak az a célja, hogy fókuszba helyezze a fiatalokkal kapcsolatos aggályokat, és feltárja a szabadidejükkel kapcsolatos mítoszokat. A szekcióba olyan előadásokat várunk, melyek a fiatalok szabadidejével és jóllétével kapcsolatos valós veszélyeket és félelmeket elemzik.

 

20. A válság haszna az oktatásban

Szekciószervező: Németh Szilvia, Papp Z. Attila

A szekcióban olyan előadásokat várunk, amelyek az elmúlt évek globális válságainak lecsapódását vizsgálják az oktatás mindennapi életében. A globális társadalmi kataklizmák oktatási rendszerbe való begyűrűzése ugyan válsághelyzeteket idézhet elő, de az alrendszer reakcióképességének függvényében pozitív folyamatokat is elindíthat. A kezdeti sokkhatás után a rendszer és szereplői alkalmazkodhatnak az új kihívásokhoz, ezáltal pedig átalakulhatnak a korábbi szakmai rutinok.

A Covid-2019-es világjárvány például gyökeresen átalakította az iskola mindennapi életét, de ugyanakkor teret nyitott a digitális pedagógiai innovációnak, a kreativitás új formában való kiélésének. Összességében a világjárvány tudatosította az oktatásinformatikai fejlesztések szükségességét, ezáltal pedig olyan megoldások is születtek, amelyek a járvány lecsengése után is fennmaradnak/fennmaradhatnak (pl. Google Classroom használata, online szülői értekezletek tartása stb.).

Az ukrán-orosz háború után felerősödő globális válság nem csak pénzügyi szempontból állítja az intézmények fenntartóit új kihívások elé (rezsi-válság), hanem a menekült gyerekek iskoláztatása is új pedagógiai helyzeteket teremthet. Ez utóbbi persze nem érinti a rendszer összes intézményét, ám ahol a menekülthullám lecsapódik az intézményi szintre, ott felmerül, hogy a pedagógiai-módszertani rutinok képesek-e kezelni nem csak a más nyelvi közegből, hanem a traumatizált háttérrel rendelkező gyerekek iskolai integrációját, egyszersmind tanítását. A szekcióba olyan előadásokat várunk tehát, amelyek vagy elméleti összefüggésekben tárgyalják az oktatási intézményi reziliencia (rugalmas alkalmazkodóképesség) és a globális krízisek kapcsolódási lehetőségeit, vagy helyi intézményi/közösségi esettanulmányokon keresztül mutatják be a válsághelyzet kényszerében született, ám a későbbiekben is fennmaradt vagy fenntartható, egyszersmind a válságtól függetlenül is használható olyan újszerű iskolai, pedagógiai gyakorlatokat, amelyek az oktatás szereplői között új típusú interakciókat hoznak létre. Az elméleti jellegű előadások vagy a helyi esettanulmányok reméljük új szemlélettel is gazdagíthatják a társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek értelmezését.

21. Válságok hatása a munka világára: kihívások és válaszok a munkaszociológiában

Szekciószervező: Czirfusz Márton, Paksi Veronika, Tardos Katalin

Az elmúlt másfél évtized gazdasági és ökológiai válságai tovább súlyosbították a már meglévő bizonytalan élethelyzeteket, mélyítették a társadalmi egyenlőtlenségeket vagy újakat termeltek. A válságok hatást gyakoroltak a különböző társadalmi csoportok munkakörülményeire és a végzett munkaformákra. Megváltoztak a munka strukturális kényszerei, a munkát végzők ágenciája, valamint a bérmunka és a reproduktív munka viszonya is. A válsággal járó bizonytalanság továbbá jelentősen és eltérően érintette a különböző osztályhelyzetű, és különböző szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetét, megítélését és esélyeit. A válságok korában maga a szociológusi munka is kihívások elé néz: nemcsak átértékelődnek a munkaszociológiai kutatások, de a szociológusok munkahelyei maguk is egyre inkább a rugalmasítás, a prekarizálódás és a neoliberalizálódás áldozatai lesznek. A szekcióba olyan előadók jelentkezést várják, akik friss kutatási eredmények alapján, vagy új módszertannal, elméleti megközelítéssel mutatják be a válságok következtében megváltozott munkapiaci helyzeteteket és kihívásokat, az azokra adott jó/rossz válaszokat, stratégiákat, valamint a járvány és a válságok által elmélyített társadalmi egyenlőtlenségeket. Várjuk azokat az előadásokat is, amelyek a munkavégzés társadalmi valóságait megváltoztatni kívánó közszociológiai szerepfelfogás tapasztalatairól és kihívásairól számolnak be.