Szociológiai szemle
Vicsek Lilla – Bauer Zsófia – Szolnoki Noémi
2019/3. szám
Amióta 1978-ban megszületett az első in vitro fertilizációs (IVF) kisbaba, világszerte rengeteg csecsemő fogant lombikbébi-eljárás segítségével. A tanulmány azt tárgyalja, hogy az eljárásban
résztvevő páciensek beszámolóiban milyen etikai keretekkel találkozhatunk, és ezek miként jelennek meg az embrióval kapcsolatos döntéseik során. A cikk arra is kitér, hogy a meddőségi klinikán dolgozók mit kommunikálnak a páciensek felé, és ez miként befolyásolhatja gondolkodásukat. A kutatás keretében 20 félig strukturált interjú készült páciensekkel Magyarországon, valamint megfigyeléseket is végeztünk egy meddőségi klinikán. Manapság, amikor számos biopolitikai döntés a páciensekre hárul,
lombikeljárásuk során is egy sor különféle, gyakran nehéz döntést kell meghozniuk. Az interjúkra támaszkodva a cikkben bemutatjuk, hogy a kérdezettek lombikeljárásról folytatott diskurzusában a
domináns etikai keret a gyógykezelési etikai keret volt. Ennek a keretnek fontos jellemzője az embrióhierarchia: az interjúalanyok többsége különböző módokon konstruálta meg az embriókat az idő, a helyük és a biológiai jellemzőik függvényében, illetve elsősorban annak megfelelően, hogy azok miként tudtak hozzájárulni a kezelési céljukhoz. Az interjúalanyok beszámolói és a terepkutatás alapján kísérletet teszünk arra, hogy rekonstruáljuk, miként erősítheti tovább ezt az etikai keretet a klinikai környezet.
A megerősítés többek között nyelvi kódok, vizuális tartalmak segítségével, valamint ontológiai manipuláció alkalmazása révén (amikor a biológiai entitásokat lényegileg más jellegűként prezentálják a pácienseknek aszerint, hogy milyen sorsot javasolnak számukra) valósult meg. A domináns etikai keret mellett tárgyaljuk a diskurzusokban jelentkező kisebbségi etikai kereteket is.
résztvevő páciensek beszámolóiban milyen etikai keretekkel találkozhatunk, és ezek miként jelennek meg az embrióval kapcsolatos döntéseik során. A cikk arra is kitér, hogy a meddőségi klinikán dolgozók mit kommunikálnak a páciensek felé, és ez miként befolyásolhatja gondolkodásukat. A kutatás keretében 20 félig strukturált interjú készült páciensekkel Magyarországon, valamint megfigyeléseket is végeztünk egy meddőségi klinikán. Manapság, amikor számos biopolitikai döntés a páciensekre hárul,
lombikeljárásuk során is egy sor különféle, gyakran nehéz döntést kell meghozniuk. Az interjúkra támaszkodva a cikkben bemutatjuk, hogy a kérdezettek lombikeljárásról folytatott diskurzusában a
domináns etikai keret a gyógykezelési etikai keret volt. Ennek a keretnek fontos jellemzője az embrióhierarchia: az interjúalanyok többsége különböző módokon konstruálta meg az embriókat az idő, a helyük és a biológiai jellemzőik függvényében, illetve elsősorban annak megfelelően, hogy azok miként tudtak hozzájárulni a kezelési céljukhoz. Az interjúalanyok beszámolói és a terepkutatás alapján kísérletet teszünk arra, hogy rekonstruáljuk, miként erősítheti tovább ezt az etikai keretet a klinikai környezet.
A megerősítés többek között nyelvi kódok, vizuális tartalmak segítségével, valamint ontológiai manipuláció alkalmazása révén (amikor a biológiai entitásokat lényegileg más jellegűként prezentálják a pácienseknek aszerint, hogy milyen sorsot javasolnak számukra) valósult meg. A domináns etikai keret mellett tárgyaljuk a diskurzusokban jelentkező kisebbségi etikai kereteket is.
Ever since the birth of the first in vitro fertilization (IVF) baby in 1978, millions of infantsworldwide have been conceived with the help of IVF. The study discusses what ethical frameworks wecan see in the accounts of Hungarian IVF patients concerning their decisions about the embryo. Thearticle also discusses what employees of the infertility clinics are communicating to patients and howthey can influence their thinking. In the framework of the research, 20 semi-structured interviewswere carried out with patients as well as observations at an infertility clinic. Nowadays, when manybiopolitical decisions are passed on to patients, they have to make a number of different, often difficultdecisions in the course of their IVF treatment. Based on the interviews, the article presents that themain ethical framework constructed by the interviewees is the therapeutic frame. An important featureof this frame is the embryo hierarchy: the majority of interviewees constructed the picture of theembryos in different ways, depending on time, place and biological characteristics, and primarily onhow they could contribute to their treatment purpose. Based on the interviewees’ accounts and our fieldresearch, we aim also to reconstruct how the clinical environment further strengthens the usage ofthe ethical frame. Strengthening is achieved, among other things, by the use of language codes, visualcontent, and the use of ontological manipulation (when biological entities are presented to patientsin a substantially different nature according to what fate they proposed to have). In addition to thedominant ethical framework, we discuss the minority ethical frameworks in discourses.
Kulcsszavak: reproduktív technológia, technológia és társadalom, lombikbébi-eljárás, etikai keretek
Kulcsszavak angol: reproductive technology, technology and society, IVF, ethics