Szociológiai szemle
Farkas Attila – Kovarek Dániel
2020/3. szám
A tanulmány a csoportközi érintkezés és a biztonságérzet közötti oksági összefüggést teszteli egy közép-magyarországi település példáján. A 2015-től kezdődő menekültválság és az erre épülő kormányzati kampány döntően tematizálta a közhangulatot, és átalakította nemcsak a menekültekhez, de az Európán kívüli területekről származó emberekhez társított asszociációkat is. Számos magyar számára a menekültek „betelepítésének” lehetősége, az eltérő bőrszínű vagy vallású emberek településükön való megjelenése félelemérzet forrásává válhatott. Az írás a kísérleti társadalomtudomány módszertanát segítségül hívva azt vizsgálja, hogy milyen reakciókat vált ki egy minimális beavatkozás: mindösszesen kettő afrikai férfival történő napi kontaktus az ingázás kontextusában. Ugyanazon vasúti viszonylatot használó ingázók két csoportja alkotta a kísérleti és a kontrollcsoportot, amelyeket csak a vonatok negyedórás követési ideje különböztetett meg egymástól. Előbbi vonat utazóközönsége ugyanakkor két tanzániai férfi kíséretében utazott, akik a kutatás asszisztenseiként hét napon át ingáztak Budapestre. Az utasok mindeközben egy, névleg vasútfejlesztéssel kapcsolatos kérdőív kitöltésére lettek felkérve, amely ugyanakkor biztonságérzetre vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A kísérleti (N = 32) és a kontrollcsoportba (N = 31) besorolt válaszadók között statisztikailag szignifikáns különbség volt megfigyelhető a beavatkozást követően. Azon válaszadók, akik olyan vonattal utaztak, amelyen az asszisztensek tartózkodtak, jelentősen alacsonyabb biztonságérzetről számoltak be a vasútállomást, illetve annak környezetét illetően az elvégzett t-próbák és az illesztett regressziós modell eredményei alapján. A kutatás eredményei alátámasztják a kontaktushipotézis módosított változatát – amely szerint a „minőségi” és a futólagos, felszínes kapcsolat ellentétes előjellel kapcsolódik a migrációval kapcsolatos félelmekhez –, és első közvetlen, mikroszintű tesztjét adja az elmúlt évek biztonságiasító diskurzusának.
The study tests the causal relationship between intergroup contact and sense of security at a settlement in Central Hungary. The 2015 refugee crisis and the Hungarian government’s response have a profound effect on the political agenda and altered associations and perceptions of third country nationals. For many Hungarians, the possibility of refugees “settling down”, or people of color and of non-Christian religious background appearing in one’s locality have possibly become a source of anxiety and fear. The study conducts an experiment to scrutinize what responses are associated with a minimal intervention: having daily contact with two African male confederates when commuting to school or work. Locals taking the same route were split into treatment and control groups; they were only distinguished by the time of the departure. Those in the treatment group travelled with two Tanzanian male students, who acted as confederates and commuted from the suburbs to Budapest together with locals. Commuters were asked to fill a questionnaire advertised as a public opinion survey on mass transit; nonetheless it also included a battery of items tapping into their sense of security. Respondents in the treatment (N=32) and control (N=31) groups statistically significantly differ with respect to the dependent variable: those commuting together with our confederates have reported lower levels of sense of security on the train and at the train station according to the fitted regression models and t-tests. Findings of the study confirm the modified version of contact theory – i.e “quality” and “superficial” contacts have a different sign when predicting levels of migration-related fears – and offers the first micro-level test of recent years’ securitizing discourse.
Kulcsszavak: csoportközi érintkezés, migráció, biztonságérzet, kétcsoportos kísérlet, kontaktushipotézis, biztonságiasítás
Kulcsszavak angol: intergroup contact, migration, sense of security, between-groups design, contact theory, securitization