Szociológiai szemle
2018/2. szám
Több mint 40 óra mélyinterjús kutatás és résztvevő megfigyelés elemzésére támaszkodó tanulmányom a roma származással kapcsolatos zenei diszpozíciók (habitusok) kortárs jazz-zenei mező viszonyrendszerében betöltött szerepét vizsgálja. Az etnikumhoz köthető jelentéssel bíró megkülönböztető sajátosságok diszpozicionális elemeit (értékelési, észlelési és kognitív sémáit) a bourdieu-i habitusfogalom nyomán alkotott zenei habitus (Rimmer 2012) koncepcióval vizsgálom, különös tekintettel a zenei szocializáció, csoportdinamika és az esztétikai distinkciók szempontjaira. Noha a foglalkozással definiált társadalmi csoport, a „zenész cigányság” fontos szerepet tölt be a populáris zene fejlődésében Magyarországon, a szociológia módszereivel idáig nem elemezték e dominált etnikum domináns (urbánus, többnyire „magyarcigány” jazz-zenész) frakciójának kulturális legitimitások hierarchiájában betöltött pozícióját a kortárs jazz szemszögéből.
Based on interview analysis and participant observation my research investigates the role of musical dispositions (i.e. habitus) of Hungarian jazz musicians with gypsy background in the acquisition of prestige within the contemporary jazz field. The dispositional elements attached to roma ethnicity are analysed by Rimmer’s concept of musical habitus, an analytical tool that draws on Bourdieu’s original formulation of the concept. The empirical chapters focus on the musical socialization, group dynamics, lifestyle and aesthetic distinctions. By taking the above factors in the forefront of the analysis, this study aims to establish links between the structural position of the dominant fraction (Hungarian gypsy jazz musicians) of the dominated ethnic group (gypsies) and their aesthetic practices.
Kulcsszavak: zenei habitus, Bourdieu, kulturális mező, jazz, cigányság
Kulcsszavak angol: musical habitus, cultural field, jazz, roma ethnicity