Szociológiai szemle
Nistor Laura – Bálint Gyöngyvér
2024/4. szám
Analysis of the Hungarian Population’s Willingness to Pay for Environmental Protection Based on the ISSP and EVS Surveys
Tanulmányunkban az International Social Survey Programme (ISSP) 1993-as, 2020-as és a European Values Survey (EVS) 1991–2017 felmérései alapján vizsgáljuk a környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandóságot Magyarországon. Elemzésünk célja, hogy feltárja a fizetési hajlandóság trendjének alakulását és a hajlandósággal összefüggő egyéni szintű háttérváltozókat. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált periódusban csökkent a magyarországiak környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandósága. Az ISSP 2020 és az EVS 2017 adatain a szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisek mentén, logisztikus regressziós módszerrel vizsgáljuk a környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandóságot befolyásoló tényezőket. Az EVS egyetlen, az ISSP három kérdésben vizsgálja a fizetési hajlandóságot. A három kérdést külön-külön, majd egy kumulatív változóvá alakítva is elemezzük. A regressziós modellek eredményei egyszerre jeleznek hasonlóságokat és különbségeket. Összességében nézve, a környezetvédelmi fizetési hajlandóság egy gazdasági helyzetbe ágyazott specifikus diszpozíció, kifejezéséhez nem elegendőek a környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív attitűdök, a kérdés gazdasági fejlődést is feltételez, amiért a válaszadók a környezet bizonyos aspektusait is képesek feláldozni. A magasabb iskolázottság és jövedelem, a bizalom különböző formái, a posztmaterialista értékrend, a környezettudatosság ugyancsak növeli a fizetési hajlandóságot, és beigazolja ilyen irányú hipotéziseinket A klímatudatosság szignifikánsan növeli a fizetési hajlandóság egyes dimenzióit, általában véve viszont még túl távolinak tűnik ahhoz, hogy fizetési diszpozíciókra bírja a válaszadókat.
We study the Hungarian population’s willingness to pay for the environment based on the International Social Survey Programme (ISSP) 1993 and 2020 and the European Values Survey (EVS) 1991-2017. The analysis explores the trend in willingness to pay and the individual-level variables associated with willingness to pay. The environmental willingness to pay has decreased over the period under study. Based on the ISSP 2020 and EVS 2017 datasets, we use a logistic regression method to investigate the factors associated with the willingness to pay. The EVS examines willingness to pay through one paying scenario, while the ISSP survey focuses on three scenarios. We examine the three domains separately and then transform them into a cumulative variable. The results of the regression models indicate both similarities and differences. Overall, environmental willingness to pay is ultimately a specific disposition embedded in economic development for which respondents are willing to sacrifice certain aspects of the environment. Higher levels of education and income, various forms of trust, post-materialist values, and environmental awareness further increase the willingness to pay and confirm our hypotheses. Climate awareness significantly increases some dimensions of willingness to pay, but the climate issue generally seems too distant to induce more costly decisions.
Kulcsszavak: fizetési hajlandóság, környezettudatosság, ISSP, EVS, Magyarország
Kulcsszavak angol: willingness to pay, environmental concern, ISSP, EVS, Hungary