Szociológiai szemle
Oborni Katalin
2018/3. szám
A részmunkaidő széles társadalmi támogatottságnak örvend Magyarországon. A közvélekedés és a foglalkoztatáspolitikai vélemények is mindenekelőtt a kisgyerekes nők munkaerőpiaci reintegrációjának és a munka-magánélet összeegyeztetésének az eszközeként tekintenek rá. Számos, főleg nemzetközi kutatási
eredmény mutatott rá a részmunkaidős pozíciók feszültséggel teli, ambivalens helyzetére a munka-magánélet összeegyeztetés és karrierfejlődés vonatkozásában. Ez így van a magasan képzett nők esetében is, annak ellenére, hogy leginkább ők tudnak az igényeiknek, családi helyzetüknek és addigi munkatapasztalataiknak
legmegfelelőbb részidős pozíciókban dolgozni. Ez a tanulmány középvezetői és szakértői pozíciókban dolgozó részidős nők tapasztalatát és a részmunkaidőhöz való szervezeti hozzáállást vizsgálja meg, amihez egy etnográfiai szervezeti kutatás adatait használja fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált szervezetben formális és informális folyamatok is alakítják a részmunkaidős nők helyzetét, aminek következtében a részmunkaidő
szervezeti narratívában megfogalmazott általános elérhetősége a gyakorlatban nem valósul meg. A részmunkaidő egy kisebb, jól körülhatárolható csoport számára volt elérhető. Újra megerősítést nyert az is, hogy a csökkentett munkaidő önmagában nem biztosít feszültségmentes munka-magánélet egyensúlyt. A megkérdezett nők mégis pozitívan álltak a részmunkaidőhöz, mivel a részmunkaidő illeszkedett elképzelésükbe a karrier/munka és család összeegyeztetéséről, és ezzel összefüggésben a részmunkaidő biztosította számukra, hogy a munkavégzés mellett is meg tudjanak felelni az intenzív szülőség egyfajta kiterjesztett, más családtagokat is bevonó elvárásának. Következésképpen, a részmunkaidő úgy vált legitim munkavégzési formává a szervezetben, hogy az nem bolygatta meg a szervezet elképzelését, gyakorlatait sem az ideális
munkavállalóról, sem a hosszú munkaidő keretei között zajló munkavégzésről.
eredmény mutatott rá a részmunkaidős pozíciók feszültséggel teli, ambivalens helyzetére a munka-magánélet összeegyeztetés és karrierfejlődés vonatkozásában. Ez így van a magasan képzett nők esetében is, annak ellenére, hogy leginkább ők tudnak az igényeiknek, családi helyzetüknek és addigi munkatapasztalataiknak
legmegfelelőbb részidős pozíciókban dolgozni. Ez a tanulmány középvezetői és szakértői pozíciókban dolgozó részidős nők tapasztalatát és a részmunkaidőhöz való szervezeti hozzáállást vizsgálja meg, amihez egy etnográfiai szervezeti kutatás adatait használja fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált szervezetben formális és informális folyamatok is alakítják a részmunkaidős nők helyzetét, aminek következtében a részmunkaidő
szervezeti narratívában megfogalmazott általános elérhetősége a gyakorlatban nem valósul meg. A részmunkaidő egy kisebb, jól körülhatárolható csoport számára volt elérhető. Újra megerősítést nyert az is, hogy a csökkentett munkaidő önmagában nem biztosít feszültségmentes munka-magánélet egyensúlyt. A megkérdezett nők mégis pozitívan álltak a részmunkaidőhöz, mivel a részmunkaidő illeszkedett elképzelésükbe a karrier/munka és család összeegyeztetéséről, és ezzel összefüggésben a részmunkaidő biztosította számukra, hogy a munkavégzés mellett is meg tudjanak felelni az intenzív szülőség egyfajta kiterjesztett, más családtagokat is bevonó elvárásának. Következésképpen, a részmunkaidő úgy vált legitim munkavégzési formává a szervezetben, hogy az nem bolygatta meg a szervezet elképzelését, gyakorlatait sem az ideális
munkavállalóról, sem a hosszú munkaidő keretei között zajló munkavégzésről.
Th ere is considerable public support for women’s part-time work in Hungary. It is commonly seen as an employment tool that helps women to re-enter the labour market after having children and also
to reconcile work and life. It is already explored in the international literature that reduced working hours have negative consequences on career development and. Research on high-skilled, part-timer mothers in Hungary are limited, but it has been demonstrated that although these women are best placed to take appropriate part-time positions, they still experience difficulties with regards to their career development and work-life balance. Th is study presents the findings of an ethnographic study on high-skilled, part-timer
mothers who work in managerial and professional roles, at a large company in the financial sector, in Hungary, and explores first the mothers’ experiences of part-time work and secondly the organizational attitude to part-time work. It appears that both formal and informal organizational practices maintained women’s part-time position including the access to such positions. It was found that the access to part-time positions is limited to a particular group of women. Similarly to previous findings in the literature, the mothers working part-time experienced difficulties in combining paid work and caring for children and frustration with their work-life balance. Despite all of the negative consequences in their work-life balance,
the women who participated in this research were satisfied with having part-time positions. Working part-time was an integral part of their career story, and, more importantly, it provided them the opportunity to spend quality time with their children, which is defined as intensive parenting in literature. They owned
all the responsibility for taking care of their children, however they delegated certain tasks to help them out with child care, therefore it is more precise to refer to their parenting practice as an extensive form of the intensive parenting. Furthermore, their part-time work did not challenge the organizational norm on career advancement. In summary, part-time work was applied in an integrative way in the researched work organization, but at the same time, it did not challenge the organizational attitude towards the ‘long-hours
working cultures’ and the norm of the ‘ideal worker’.
to reconcile work and life. It is already explored in the international literature that reduced working hours have negative consequences on career development and. Research on high-skilled, part-timer mothers in Hungary are limited, but it has been demonstrated that although these women are best placed to take appropriate part-time positions, they still experience difficulties with regards to their career development and work-life balance. Th is study presents the findings of an ethnographic study on high-skilled, part-timer
mothers who work in managerial and professional roles, at a large company in the financial sector, in Hungary, and explores first the mothers’ experiences of part-time work and secondly the organizational attitude to part-time work. It appears that both formal and informal organizational practices maintained women’s part-time position including the access to such positions. It was found that the access to part-time positions is limited to a particular group of women. Similarly to previous findings in the literature, the mothers working part-time experienced difficulties in combining paid work and caring for children and frustration with their work-life balance. Despite all of the negative consequences in their work-life balance,
the women who participated in this research were satisfied with having part-time positions. Working part-time was an integral part of their career story, and, more importantly, it provided them the opportunity to spend quality time with their children, which is defined as intensive parenting in literature. They owned
all the responsibility for taking care of their children, however they delegated certain tasks to help them out with child care, therefore it is more precise to refer to their parenting practice as an extensive form of the intensive parenting. Furthermore, their part-time work did not challenge the organizational norm on career advancement. In summary, part-time work was applied in an integrative way in the researched work organization, but at the same time, it did not challenge the organizational attitude towards the ‘long-hours
working cultures’ and the norm of the ‘ideal worker’.
Kulcsszavak: részmunkaidő, női vezetők, karrier és család, intenzív szülőség
Kulcsszavak angol: part-time work, woman managers, career and family, intensive parenting