Szociológiai szemle
Gregor Anikó
2023/1. szám
The patterns of social isolation in Europe: lessons from a comparative analysis
A tanulmány a társadalmi izoláció európai mintázatait vizsgálja a 2015. évi EU-SILC nemzetközi összehasonlító adatbázisa alapján. Fő kérdésünk az, hogy látható-e eltérés az izolációs mintázatokban a szociális védelemre fordított kiadások mértéke és a szociális védelem szempontjából megalkotott jólétirezsim-típusok függvényében. Két tényezőre fókuszáltunk: az elszigeteltség mértékére és az elszigeteltségben való érintettségben mutatott egyenlőtlenségre. Az elszigeteltség mértékét a rokoni és a baráti kapcsolattartással, valamint a lelki vagy más szükségletben segítő kapcsolatok hiányában való érintettséggel mértük. Az elszigeteltségi egyenlőtlenséget egy olyan arányszámmal ragadtuk meg, ami azt fejezi ki, hogy a szakirodalom alapján elszigeteltség által kockázati csoportként azonosított csoportok tagjai – mely csoportokból összesen hetet azonosítottunk – mennyivel kitettebbek az elszigeteltségnek az adott országban a lakossági átlagos izolációs szinthez képest. Eredményeink beigazolják, hogy az elszigeteltség általi érintettség a skandináv jóléti államokban a legkisebb mértékű és a kelet-európai országok között a legnagyobb, a kettő közötti érintettségi aránysorrend viszont nem tükrözi a jólétirezsim-típus szociális védelmi vonatkozásában támasztott várakozásaink szerinti sorrendet. Az elszigeteltségi egyenlőtlenség az angolszász jólétirezsim-típusban a legmarkánsabb, míg várakozásainkkal ellentétben a többiben közel egyenlő mértékű. A szociális védelemre fordított kiadások volumenével csupán a rokoni kapcsolatokban mutatkozó izoláció mentén igazolja a vonzási hipotézist, azaz a jóléti ellátások rokonoktól való izolációt mérséklő hatását. Az izoláció mértéke és az izolációs egyenlőtlenség alapján nem rekonstruálhatóak egyértelműen a jóléti rezsimek.
By using the EU-SILC international database from 2015, this study examines patterns of social isolation in Europe. The study examines patterns of social isolation in Europe based on the 2015 EU-SILC international comparative database. Our main question is whether there is any difference in isolation patterns along the expenditure on social protection and the type of welfare regime. We focused on two factors: the degree of isolation and the inequality in the degree of exposure to isolation. The degree of isolation was measured by the lack of contact with family and friends, as well as the lack of helping or mentally important connections. The inequality in isolation was measured by a ratio expressing how much more exposed to isolation members of groups identified in the literature as being at risk of isolation, seven groups in total, compared to the average level of isolation in the population in the country. Our results confirm that the level of experiencing isolation is lowest in the Nordic welfare states and highest in the Eastern European countries, but that the order of experience rates between the two does not reflect the order of our expectations of the welfare regime types. The inequality of isolation is most pronounced in the Anglo-Saxon welfare regime type, while it is almost equal in the others, contrary to our expectations. The volume of spending on social protection only along the isolation in family relations confirms the 'crowding in' hypothesis, i.e. the moderating effect of welfare benefits on isolation from relatives. Welfare regimes cannot be clearly reconstructed based on the extent of isolation and isolation inequality.
Kulcsszavak: elszigeteltség, vonzási hipotézis, kiszorítási hipotézis, elszigeteltségi egyenlőtlenség, kockázat, EU-SILC
Kulcsszavak angol: isolation, ‘crowding in’ hypothesis, ‘crowding out’ hypothesis, isolation inequality, risk, EU-SILC