Szociológiai szemle
2020/2. szám
A tanulmány két zsugorodó középvárosban készült kutatás alapján elemzi az évtizedek óta csökkenő lakónépességű városokon belüli demográfiai ambivalenciák térbeli és társadalmi következményeit, a helyi önkormányzatok különböző formális és informális, intézményi és mindennapi gyakorlatait, amelyeken keresztül igyekeznek kontroll alatt tartani a terek közötti mozgásokat, a terek és az intézmények használatát. A számlálókörzeti adatok elemzése rámutatott az évtizedes lakónépesség-csökkenés okozta demográfiai ambivalenciákra, a fiatalos, többségében növekvő lakónépességű és az elöregedő városrészek eltérő helyzetére, a városok demográfiai polarizációjára. A két városban a szociális gondoskodás tradíciójának és beágyazottságának, a társadalmi kapcsolatok alakulásának helyi különbözőségei nemcsak a városon belüli szegregációs minták alakulását befolyásolják, hanem egyben meghatározzák a helyi önkormányzat eszközeit és lehetőségeit is a marginális társadalmi csoportok térbeli és társadalmi helyzetének, városon belül mozgásának befolyásolására és kontrolljára. Azokban a csökkenő lakónépességű városrészekben, ahol sem az önkormányzatok, sem az ott élő családok nem tudják kontrollálni a térbeli és társadalmi folyamatokat, olyan átmeneti terek alakulnak ki, amelyeknek településen belüli pozíciója bizonytalan státuszú, viszonylagos stabilitásukat a be- és kiköltözések dinamikája határozza meg.
This comparative case study based paper analyses the ambivalent socio-spatial consequences of decades-long shrinkage in two Hungarian middle-size towns. In particular, it focuses on the formal and informal everyday practices and institutional regulations through which local governments seek to control the effects of population change and movement within the two towns. Census tracklevel analysis indicates the ambivalent nature of persistent population loss. This includes: diverging neighbourhood situations in terms of age, population change and social composition and the subsequent fragmentation and polarisation of local societies. Moreover, the traditions and embeddedness of local social history and the development of social relations have affected patterns of socio-spatial segregation and conditioned means through which local governments control and influence the internal migration and socio-spatial position of marginalized groups. There are neighbourhoods experiencing population loss where neither the local government nor the families living there cannot exercise control over local social and spatial dynamics. These neighbourhoods can be seen as transitional zones where social stability greatly depends on the level of the in- and out-migration flows and the social and ethnic status positions of those residents who move in or out.
Kulcsszavak: zsugorodó város, térbeli és társadalmi marginalizáció, demográfiai polarizáció, kontrol, átmeneti tér
Kulcsszavak angol: shrinking town, socio-spatial marginalization, demographic polarization, transitional zone