Szociológiai szemle

Németh Krisztina
2020/2. szám
Németh Krisztina
A tanulmány egy stigmatizált és marginalizált falusi térből egy társadalmilag heterogénebb városi átmeneti térbe (Vigvári 2016; Virág 2018) költöző roma nő, illetve családja térbeli, valamint társadalmi mobilitásának ívét és megélt tartalmát próbálja elemezni a habitust „társadalmi helyérzetként” (Bourdieu 2002; Hillier–Rooksby 2002) értelmezve. Az elemzés a „társadalmi helyérzetként” felfogott habitus kognitív struktúráit a helyek reprezentációján, a helytapasztalaton, a testiesült struktúráit a térhasználaton és az életmódon keresztül vizsgálja (Bourdieu 2000, 2002; Dúll 2014, 2015a, b). Az elemzés megmutatta, hogy a szóban forgó család története nem egyszerűen egy falusi marginalizált térből egy relatíve jobb helyzetű városi átmeneti térbe vezető térbeli mobilitás. Mind a térbeli, mind a társadalmi (foglalkozási) mobilitás fokozatos kiágyazódást és előrelépést mutat, amit egy mikromobilitás (Porcelli et al. 2014) indított el. A térbeli és a társadalmi mobilitás íve a helyek reprezentációjából és a foglalkozási mobilitással járó (társadalmi) szerepváltozásokból kiolvasható, míg a mobilitás megélt tartalmát, a habitusra gyakorolt komplex hatásait a térhasználat és az életmód változásai, illetve az ezek körüli feszültségek fedik fel. A térbeli mozgást a kibocsátó falusi tér taszító tényezői és a városi zsugorodás kontextusában alakuló sajátos átmeneti tér is alakította. Következésképp ez a mobilitási pálya egyszerre tekinthető bizonyos fokig tipikusnak az adott városi átmeneti térben, illetve atipikusnak a falusi marginalizált térből való ritka kilépés miatt. A család mindkét térben kissé „kilógó”, ambivalens pozíciót foglal(t) el, ami a térbeli-társadalmi mobilitással együtt ambivalens „társadalmi helyérzetet” körvonalaz. Az ambivalenciák, azaz a mobilitás megélt jelentései önértelmezésre, önpozicionalizálásra sarkallnak, ami betekintést nyújt a habitus lassú adaptálódásának folyamatába.
This paper is an attempt to analyse the range and the lived meanings of the spatial and social mobility trajectory of a Roma woman, who moved from a marginalised and stigmatised part of a village with her family to a more socially heterogeneous urban transitory space (cf. Vigvári 2016; Virág 2018). Drawing on the conceptualisation of the habitus as „social sense of place” (Bourdieu 2002; Hillier‒Rooksby 2002), the analysis tries to grasp the cognitive structures of habitus through the representation of places and the place experience, and its embodied structures through the use of space and the lifestyle (cf. Bourdieu 2000, 2002; Dúll 2014, 2015a, b). The analysis shows that this family history is not simply a spatial mobility trajectory from a marginalized rural space to a relatively better urban transitory space. In fact both, the spatial and the social (occupational) mobility imply gradual, but significant progress. This family has been gradually disembedded from a marginalised rural place; their social and spatial trajectory was catalysed by an instance of micromobility (cf. Porcelli et al. 2014). The spatial trajectory can be traced by the representation of places, while the range of the social mobility can be revealed through changes in occupational mobility. Lived meanings of this mobility can be grasped by the changes in use of space and lifestyle. The spatial trajectory was shaped by the push factors of the village, and by the pull factors of this specific urban transitory space, which has been shaped by diverse effects of urban shrinkage. Consequently, this woman’s and her family’s mobility trajectory can be considered to some extent as a typical mobility path in the given urban transitory space, while it is also atypical since exit opportunities from rural marginalised places are rare. Mobility is “transitory” because it inherently includes movement: this family did not really fit neither the rural nor the urban place. Therefore their upward spatial and social mobility comes with an ambivalent “social sense of place”. All these lived meanings of this ambivalence trigger a self-positioning, but it is also reflected in the gradual changes in their habitus.
Kulcsszavak: térbeli és társadalmi mobilitás, habitus, társadalmi helyérzet, helyreprezentáció, térhasználat
Kulcsszavak angol: spatial and social mobility, habitus, social sense of place, representation of place, use of space