Szociológiai szemle

2019/3. szám
ERÁT DÁVID
Írásomban bemutatom a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között felfedezhető kapcsolat elméleti hátterét, valamint a témában született válogatott empirikus kutatások eredményeit.
A párkapcsolatok összetételét és minőségét tárgyaló elméletek  közül gyakran alkalmazott Becker modellje, mely a hangsúlyt a párkapcsolatban lévő személyek specializációjára és kölcsönös egymástól függésére helyezi. A specializációs felfogással szemben viszont más elméletek a hasonlóság lehetséges pozitív hatásait – hasonló világnézet, jobb kommunikáció, egyező élethelyzetek – emelik ki. Az empirikus eredmények többnyire a specializációs modellt támogatják. Az alkudozási perspektíva szerint az
erőforrások egyenlőtlensége aszimmetrikus döntési viszonyokat alakít ki a párkapcsolatban, ami növeli a kapcsolat instabilitását. Az alkudozási perspektívához köthető relációs kohézió elmélete szerint bizonyos tényezők mellett a felek egyenlőtlen viszonyaiból is eredeztethető egy párkapcsolat stabilitása. A relációs kohézió által feltételezett folyamatokat a bemutatott kutatás eredménye igazolta. A kapcsolatok szerkezetének és tartósságának vizsgálatakor elengedhetetlen a párkapcsolati piacok és az uralkodó
normák figyelembevétele. A makrostrukturális körülmények elősegíthetik bizonyos kapcsolatszerkezeti formák létrejöttét, és a lehetséges párkapcsolati alternatívák száma az egyéneket a kapcsolat felbontására hajlamosíthatja. A normák befolyásolják a különféle kapcsolatok megítélését a társadalomban (ezzel hatást gyakorolva stabilitásukra), a késleltetett forradalom elmélete  szerint viszont a normák átalakulása csak lemaradva követi a tényleges strukturális változásokat. Az eredmények szerint a normák és a párkapcsolati piac átalakulásával összefügg a nem tradicionális kapcsolatok terjedése, valamint instabilitásuk csökkenése.
In this paper, I examine the connection between the structure of a relationship and the probability of dissolution by presenting the main theoretical frameworks and selected empirical results. One of the most often employed theory regarding this connection is Becker’s model, which emphasizes specialization and interdependence in a relationship. Opposed to the specialization model, other theories highlight the possible positive effects of similarity, such as mutual worldview, better communication and similar lifestyles. Empirical results mostly confirm the specialization model. The bargaining perspective focuses on the asymmetric bargaining positions inside a relationship, which stem
from unequal socioeconomic positions, and effect day-to-day decisions and increase the relationship’s instability. According to the theory of relational cohesion, which is related to the bargaining
perspective, increased marital stability can originate from unequal and equal relative positions too. The presented results are in line with the theory of relational cohesion. When examining the link between relationship stability and structure, the consideration of relationship markets and norms are essential.  Macrostructural conditions may increase the probability of certain relationship structures, and the number of available alternative partners affect dissolution probabilities. Norms influence how society judges certain relationships (thereby affecting the probability of  dissolution), however the stalled revolution viewpoint theorizes that changes in norms are lagging behind structural changes. According to the results, as norms and relationship markets change, non-traditional relationships spread, and their instability decreases.
Kulcsszavak: homogámia, párkapcsolat szerkezete, specializáció, felbomlás, válás
Kulcsszavak angol: homogamy, structure of the relationship, specialization, dissolution, divorce