Szociológiai szemle
Pusztai Gabriella – Demeter-Karászi Zsuzsanna
2019/3. szám
A nagymintás vallásszociológiai vizsgálatok adatainak értelmezési nehézségei miatt sürgető feladattá vált a vallási szocializáció fogalmának alaposabb vizsgálata. A szocializációs elméletek
finomodása nyomán felvetődik a kérdés, vajon a szocializáció reprodukciós vagy konstruktivista felfogására építve értelmezhető-e a vallási transzmisszió. Jelen tanulmányban 18 kvalitatív interjút elemeztünk, melyeket a fiatal felnőtt korosztályban vettünk fel. Arra a kérdésre kerestük a választ,
hogy a vallási szocializáció korábbi elméletei alkalmazhatók-e a fiatal generáció jellemzésének megalkotásához és vallási változások értelmezéséhez, vagy pedig az aktív, alkotó, már az életút elején is
újrakonstruálódó vallásosság írja le jobban a tapasztalt jelenségeket. Mivel a vallásosság többdimenziós jelenség, s külön kívántuk vizsgálni az egyes dimenziókban történő fejlődést, Glock és Stark modelljét vettük alapul az interjúk elemzése és nyitott kódolása során. Az elemzés eredményeképpen a vallási
szocializáció hét típusát tudtuk elkülöníteni. Eredményeink a vallási szocializáció konstruktivista értelmezését erősítik.
finomodása nyomán felvetődik a kérdés, vajon a szocializáció reprodukciós vagy konstruktivista felfogására építve értelmezhető-e a vallási transzmisszió. Jelen tanulmányban 18 kvalitatív interjút elemeztünk, melyeket a fiatal felnőtt korosztályban vettünk fel. Arra a kérdésre kerestük a választ,
hogy a vallási szocializáció korábbi elméletei alkalmazhatók-e a fiatal generáció jellemzésének megalkotásához és vallási változások értelmezéséhez, vagy pedig az aktív, alkotó, már az életút elején is
újrakonstruálódó vallásosság írja le jobban a tapasztalt jelenségeket. Mivel a vallásosság többdimenziós jelenség, s külön kívántuk vizsgálni az egyes dimenziókban történő fejlődést, Glock és Stark modelljét vettük alapul az interjúk elemzése és nyitott kódolása során. Az elemzés eredményeképpen a vallási
szocializáció hét típusát tudtuk elkülöníteni. Eredményeink a vallási szocializáció konstruktivista értelmezését erősítik.
Religious socialization has become a pressing issue in the context of religious socializationresearches. It will also raise the question of whether the religious transmission can be interpretedthrough reproduction or constructivist approach. Previously, the reconstruction models influencedthe approach of studying religious socialization. According to these models, socialization meant theadoption of the patterns of religious practice in the family. In this sense, socialization is periodical.The constructivist and the social network models of sociology significantly changed our conception ofreligious socialization. The earlier model was replaced by a model which lays on the activity, correlationand open-endedness. In this paper 18 qualitative interviews were analyzed. Since the religiosity is amultidimensional phenomenon, we analyzed the socialization process in six dimensions and we usedGlock and Stark’s model as base. Based on our results six types has been emerged and these findings hasstrengthen the constructivist approach.
Kulcsszavak: vallási szocializáció, a vallásosság intergenerációs átörökítése, a vallásosság dimenziói, konstruktivista szocializációértelmezésBevezetés
Kulcsszavak angol: religious socialization; religious transmission; dimensions of religiosity, constructivistmodel of socialization