Szociológiai szemle

2024/1. szám
Young police officers’ alcohol consumption and motivation of alcohol use
Dr. Erdős Ákos
Az alkoholfogyasztás különösen nagy kockázatot jelenthet egyes korcsoportokban és szakmai kultúrákban, így például a fiatal felnőttek és a rendőrök körében. Jelen tanulmány célja a magyar rendőrhallgatók alkoholfogyasztásának mintázatai és az alkoholfogyasztás motivációinak vizsgálata volt, amelyhez kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendőrhallgatók körében. A kényelmi mintavételi eljárással kialakított minta összesen 270 fő tartalmazott. A problémás szerhasználat vizsgálatára az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT) használtuk. Az alkoholfogyasztás motivációját Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív rövidített változatával (DMQ-R-SF) mértük. Az aktuális alkoholfogyasztás prevalenciaértéke 85,2 százalék volt a teljes mintában. A felmérést megelőző évben a hallgatók 77,0 százaléka volt érintett a nagyivással és 18,5 százalékuk minősült problémás alkoholfogyasztónak (AUDIT 8+). Az aktuális alkoholfogyasztás (p = 0,496), illetve a problémás alkoholhasználat (p = 0,173) prevalenciájában nem volt szignifikáns eltérés a nők és férfiak között. A rendőrhallgatók alkoholfogyasztását leginkább a szociális motivációk (M = 6,36; SD = 1,63) befolyásolják. A társas motiváció 50 százalékkal (OR = 1,51; p = 0,001) növelte az elmúlt havi alkoholfogyasztás kockázatát a rendőrhallgatók körében. A problémás alkoholfogyasztás esetében a társas motívum (OR = 1,52; p = 0,002) és a fokozásos motiváció (OR = 1,53; p = 0,006) volt kockázatnövelő prediktor.
Alcohol consumption is a serious risk factor in some age groups and professional cultures, such as young adults and police officers. The aim of the this study was to examine the alcohol consumption of Hungarian police students and their motivations for alcohol consumption. A quantitative, cross-sectional study was conducted among police students at the Ludovika University of Public Service Faculty of Law Enforcement. The sample designed by convenience sampling included a total of 270 respondents. The Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT) was used to assess problematic substance use. Motivation for alcohol use was measured using the Drinking Motives Questionnaire Revised Short Form (DMQ-R-SF). The prevalence of current alcohol abuse was 85.2 percent in the total sample. In the year before the survey, 77.0 percent of the students were involved in excessive alcohol use (binge drinking), and 18.5 percent were classified as problem drinkers (AUDIT 8+). There was no significant difference in the prevalence of current alcohol abuse (p = 0.496) or problem drinking (p = 0.173) between men and women. Police students’ alcohol consumption was most influenced by social motivations (M = 6.36; SD = 1.63). Social motivation increased the risk of drinking alcohol in the past month by 50 percent (OR = 1.51; p = 0.001) among police students. For problem drinking, socilal motives (OR = 1.52; p = 0.002) and enhancement motives (OR = 1.53; p = 0.006) were risk predictors.
Kulcsszavak: rendőr, egyetemi hallgató, alkoholfogyasztás, motiváció
Kulcsszavak angol: police officer, college student, alcohol consumption, motivation