Szociológiai szemle
Kisfalusi Dorottya – Takács Károly
2018/1. szám
A kamaszok körében tapasztalható intenzív státuszverseny egyik gyakori velejárója a pletykálkodás, amit a fiatalok gyakran használnak eszközként a csoporton belüli magasabb státusz
elérésére. Ha valakiről sok negatív pletyka terjed, az előbb vagy utóbb veszít megbecsültségéből. Az alacsony megbecsültséggel rendelkező kamaszokról továbbá egyre több negatív pletyka terjedhet el. Ugyanakkor a gyakori pletykálás is vezethet alacsonyabb megbecsültséghez. Ezeknek a lehetséges folyamatoknak az elemzésére egy magyarországi középiskolai panel adatfelvétel (7 iskola, 40 osztály, NT1=1313) első három hullámának kapcsolathálózati adatait használtuk fel. A pletyka- és a reputációs hálózatok leíró statisztikai és korrelációs elemzése mellett hét gimnáziumi osztály esetében sztochasztikus aktororientált modellek segítségével vizsgáltuk a kamaszok pletyka- és reputációs hálózatának együttes változását. Igazolódott az a feltételezés, hogy a kamaszok hajlamosak idővel lenézni azokat a társaikat, akikről negatív tartalmú pletykát terjesztenek. Emellett azokról az osztálytársaikról, akiket lenéznek, idővel pletykálnak is.
elérésére. Ha valakiről sok negatív pletyka terjed, az előbb vagy utóbb veszít megbecsültségéből. Az alacsony megbecsültséggel rendelkező kamaszokról továbbá egyre több negatív pletyka terjedhet el. Ugyanakkor a gyakori pletykálás is vezethet alacsonyabb megbecsültséghez. Ezeknek a lehetséges folyamatoknak az elemzésére egy magyarországi középiskolai panel adatfelvétel (7 iskola, 40 osztály, NT1=1313) első három hullámának kapcsolathálózati adatait használtuk fel. A pletyka- és a reputációs hálózatok leíró statisztikai és korrelációs elemzése mellett hét gimnáziumi osztály esetében sztochasztikus aktororientált modellek segítségével vizsgáltuk a kamaszok pletyka- és reputációs hálózatának együttes változását. Igazolódott az a feltételezés, hogy a kamaszok hajlamosak idővel lenézni azokat a társaikat, akikről negatív tartalmú pletykát terjesztenek. Emellett azokról az osztálytársaikról, akiket lenéznek, idővel pletykálnak is.
Malicious gossip goes frequently together with intense status competition among adolescents. It is often used as a tool to attain higher status in the peer group. Being the object of negative gossip might undermine students’ chances to preserve good reputation in the class. Individuals with low reputation can be the object of even more negative gossip over time. The high frequency of sending gossip, furthermore, might also contribute to lower reputation among peers over time. To analyse these processes, we use network data from three waves of a social network panel of Hungarian secondary school classes (7 schools, 40 classes, NT1=1313). Besides the descriptive and bivariate correlational analysis of gossip and reputation, we examine the co-evolution of reputational status and self-reported gossip nominations using stochastic actor-based models in a subset of seven classrooms. Findings indicate that if a student gossips about a classmate, he or she will also disdain this classmate over time. It is also found that looking down on somebody increases the chance of sending negative gossip about the person.
Kulcsszavak: kamaszok, kapcsolatháló-elemzés, pletyka, reputáció, státuszverseny
Kulcsszavak angol: adolescents, social network analysis, gossip, reputation, status competition