Szociológiai szemle

Bárd Petra – Szontagh Veronika Anna
2021/1. szám
Bárd Petra – Szontagh Veronika Anna
Az igazságszolgáltatási szervek, valamint a média és a közvélemény egyaránt gyakran bocsátkozik áldozathibáztatásba, amikor sérülékeny kisebbségek tagjai válnak bűncselekmény sértettjévé. Az áldozathibáztatást a másodlagos viktimizáció egyik formájának tekintjük. Ilyenkor a társadalom a bűncselekmények sértettjeit másodszor is cserben hagyja, sérelmüket bagatellizálva, valamint az elkövetők felelősségét kisebbítve, a velük szembeni állami rosszallást – akár büntető szankció formájában – nem kellően kifejezve.
A tanulmány első részében ismertetjük az áldozathibáztatás fogalmának történetét, és bemutatjuk az áldozathibáztatás széleskörűen elterjedt társadalmi jelenségét. Mivel az áldozathibáztatást magyarázó elméletek sorából kiemelkedik a feminista irodalom, áttekintjük ennek tanításait a nőkkel szembeni elnyomás és a szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában. Ezután általában a kisebbségi csoportokkal szembeni intézkedésekkel és erőszakoscselekményekkel foglalkozunk. Tanulmányunk második felében régi és új elméletek fényében térképezzük fel az áldozathibáztatás lehetséges magyarázó okait és húzóerejét, abban a reményben, hogy a megértés hozzásegít az áldozatokra és az egész társadalomra nézve rendkívül káros jelenség leküzdéséhez.
Often times when members of vulnerable minorities become victims of crime, a victim blaming attitude can be traced on the side of the justice system, the media and the general public. Victim blaming can be regarded as a form of secondary victimisation, since society leaves crime victims for a second time behind, misinterpreting or downplaying their sufferings, whitewashing perpetrators and diminishing state disapproval of committing the crime in question.
We present the widespread phenomenon of victim blaming, and discuss its devastating effect on both the crime victims and society in general. In the first part of the paper we discuss the history of the concept, before connecting it to the oppression of women, crimes of sexual nature, and violent offences against minorities. In the second part we present theories that might explain the phenomenon and the force of victim blaming.
Kulcsszavak: áldozathibáztatás, viktimizáció, nőkkel szembeni erőszak, gyűlölet-bűncselekmények
Kulcsszavak angol: