Szociológiai szemle

Cikkünk kérdése: Milyen hatással járhatott a gazdasági válság, vagyis a háztartásokat érő sokk The paper investigates the relationship between economic shocks suffered by households
and attitudes about the sources of social advancement and about the role of the state in Hungary during
2007-2016. Summary statistics of social attitudes in 2007 and 2016 showed deterioration in the period:
the legitimacy of the market economy was weaker and demand for state redistribution was a little higher
in 2016. We found that the change is not or only weakly associated with the financial shocks suffered
by households. The relationship between hardship and attitudes was significant only in two of the five
social attitude-models. Individual effort and hard work was regarded less effetive as a mean to success
and higher support for employment protection was desired by those having been hit by the crisis. We
conclude that the main drivers of attitudes about social mechanisms (more precisely preferences about
the role of the individual and the state in material advancement) are not economic cycles and individual
utility, but deeper, more persistent social structures and cultural attitudes.
a társadalmi előrejutással és az állam szerepével kapcsolatos attitűdökre Magyarországon a 2007 és 2016 közötti időszakban? A Tárki Háztartás Monitor 2007-es és 2016-os vizsgálatai alapján készült elemzésünknek a társadalmi előrejutásra és az állam szerepére vonatkozó attitűdadatai romló tendenciát mutatnak, amennyiben csökkent az egyéni törekvésbe vetett hit és nőtt az állami szerepvállalás iránti igény. Ugyanakkor azt találtuk, hogy ezek a jelenségek csak kismértékben függhettek össze a háztartásokat ért anyagi sokkokkal. A sokkot elszenvedők között magasabb volt azok aránya, akik szerint az előrejutáshoz nem a kemény munka a legfontosabb, illetve a munkanélküliséggel erősebben sújtott háztartások tagjai nagyobb mértékű állami beavatkozást tartottak szükségesnek, azonban a vizsgált attitűdök többségét nem befolyásolta az átélt válságsokk. Arra következtetünk, hogy a piacgazdasági mechanizmusok elfogadottságának és általában véve a paternalizmusnak nem egyszerűen a személyes érintettség és az egyéni hasznosság a mozgatórugója; a magyarázatoknak nem feltétlen a gazdasági ciklusokból, hanem mélyebb és általánosabb tendenciákból kell kiindulniuk.