Szociológiai szemle
Kőszeghy Lea
2025/1. szám
Energy transition, energy crisis and household adaptation: socio-spatial inequalities and injustices
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcskérdése az energiaátállás: az energiahasználat átalakítása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében. Eközben 2021 óta új energiaválság bontakozik ki, ami a háztartások számára hirtelen adaptációs kényszert eredményezett, egyebek mellett a jelentősen megnövekedett energiaárak következtében. Magyarországon a háztartások energiahasználatának kontextusát sokáig a 2013–14-es hatósági árszabályozás („rezsicsökkentés”) határozta meg, amely a támogatási rendszer korlátozottságával és kiszámíthatatlanságával együtt csökkentette a háztartások motivációját a hatékonyabb energiahasználatra, illetve az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokra. Ez a helyzet változott meg a hatósági árszabályozás felülvizsgálatával 2022 augusztusától. A tanulmány ebben a kontextusban, az energiaigazságosság (energy justice) elméleti keretében elemzi a magyarországi energiahasználat gyakorlatainak és problémáinak társadalmi térbeli egyenlőtlenségeit, az energiaár-emelkedés egyenlőtlen társadalmi és térbeli-társadalmi hatásait, illetve a háztartási adaptációs stratégiák társadalmi, térbeli eltéréseit, külön figyelmet fordítva a fenntarthatóság szempontjából kérdéses adaptációs technikákra, egy 2023 február–márciusában készült reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatai alapján. Rámutat, hogy a legjelentősebb adaptációs kényszer éppen az erőforrásokkal rosszabbul ellátott háztartásokban jelentkezett, amelyek közül sokak számára a fogyasztáskorlátozás volt az egyetlen lehetőség energiaköltségeik csökkentésére. Ugyanakkor az erőforrásokkal jobban ellátott háztartások nagyobb valószínűséggel tudtak akár nagyobb költségekkel járó, életminőségüket is javító energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani. Bemutatja továbbá, hogy mind a kedvezőtlenebb, mind a kedvezőbb helyzetű háztartások adaptációs stratégiáiban megtalálhatóak fenntarthatósági szempontból kérdéses technikák.
Energy transition towards eliminating greenhouse gas emission is key to fighting climate change. Meanwhile, since 2021 a new energy crisis is unfolding, bringing an abrupt adaptation pressure on households, among others, due to increasing energy prices. In Hungary, an energy price limitation introduced in 2013-4 (“utility price cut”) and a limited, disparately accessible and volatile system of energy efficiency and renewable energy subsidies framed households’ energy use until an abrupt energy price revision in Summer 2022. Based on representative survey data, the article analyses the sociospatial disparities of Hungarian households’ energy use practices and problems, of the impact of the 2022 energy price revision, and of households’ adaptation strategies within this context, using the energy justice theoretical framework. It puts specific emphasis on the potential tension between adaptation strategies and sustainability. It points out that resource poor households were disproportionately more affected by adaptation pressure, many of whom could only resort to consumption limitation. Meanwhile more resourceful households were more likely to implement costly energy investments as a reaction to energy price increase, with additional life quality benefits. The analysis also shows that both resource poor, and more resourceful households featured adaptation methods potentially in tension with sustainability.
Kulcsszavak: energiaátmenet, energiaigazságosság, energiaszegénység, rezsicsökkentés, térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek
Kulcsszavak angol: energy transition, energy justice, energy poverty, energy price regulation, socio-spatial inequalities