Szociológiai szemle
Fényes Hajnalka – Pusztai Gabriella
2020/3. szám
A demográfiai és társadalmi háttértényezők mellett hagyományosan a vallásosság az egyik legfontosabb tényező, amely a nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteket befolyásolja. Európa nagyobb részén a széles körű szabadságjogok általánossá válása során az egalitárius nemi szerepek váltak elfogadottá. A posztszocialista régióban három további tényező hatott ebbe az irányba: a nők munkába állítása, a termékenységi mutatók drasztikus visszaesése miatt a nők családon belüli szerepkörének átalakulása, valamint az államilag támogatott szekularizáció. Kutatásunkban magyar felsőoktatási hallgatók nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteit vizsgáltuk egy
országos mintán (N = 1502, 2017). A nemi szerepekről való gondolkodás típusainak feltárására során a tradicionális nemi szerepfelfogástól két modern típus különült el, egy pragmatikus instrumentális és egy posztmateriális-posztmodern típus. Multinomiális regressziós módszerrel vizsgáltuk azt is, hogy milyen tényezők növelik az egyes típusokba kerülés esélyét. Az elemzés eredményei a demográfiai és társadalmi tényezők hatásának kiszűrése után a vallásosság szignifikáns hatását mutatták a tradicionális szerepek elfogadására, de újszerű eredményünk, hogy a posztmateriális-posztmodern típusba kerülés esélyét is erősen növelte az egyház tanításait követő vallásosság, amelyben a női munkavállalás elfogadása mellett a családba bevonódó apakép dominál.
országos mintán (N = 1502, 2017). A nemi szerepekről való gondolkodás típusainak feltárására során a tradicionális nemi szerepfelfogástól két modern típus különült el, egy pragmatikus instrumentális és egy posztmateriális-posztmodern típus. Multinomiális regressziós módszerrel vizsgáltuk azt is, hogy milyen tényezők növelik az egyes típusokba kerülés esélyét. Az elemzés eredményei a demográfiai és társadalmi tényezők hatásának kiszűrése után a vallásosság szignifikáns hatását mutatták a tradicionális szerepek elfogadására, de újszerű eredményünk, hogy a posztmateriális-posztmodern típusba kerülés esélyét is erősen növelte az egyház tanításait követő vallásosság, amelyben a női munkavállalás elfogadása mellett a családba bevonódó apakép dominál.
Besides demographic and social background determinants, religiosity is one of the most important factors which influence attitudes towards gender roles. In Europe, egalitarian gender roles have been aided by the eventual ubiquity of wide-ranging freedoms, women’s increasing labour force participation in the postsocialist regions, the drastic decline in fertility, and state-sponsored secularisation. In this study, we examine Hungarian higher education students’ views on gender roles using a nation-wide sample (N=1502, 2017). We create a typology with two modern attitude types which are easily distinguishable from the traditional view on gender roles, namely the pragmatic-instrumental and postmaterialist-postmodern types. We employ multinomial regression to analyse the factors which increase the likelihood of each type’s occurrence. After accounting for the effect of demographic and social factors, we find that religiosity has a significant impact on the acceptance towards traditional gender roles. In addition, we also record the novel finding that respondents are much likelier to belong to the postmaterialist-postmodern type, which approves of women’s labour force participation and favours the father’s involvement in the family, if they are religious in the sense that they follow the teaching of a church.
Kulcsszavak: nemi szerepattitűdök, felsőoktatási hallgatók, vallásosság, apaszerepek
Kulcsszavak angol: gender role attitudes, religiosity, higher education, fatherhood