Szociológiai szemle
Kristóf Luca – Kmetty Zoltán
2019/2. szám
Tanulmányunkban egy országosan reprezentatív kérdőíves kutatás segítségével vizsgáljuk, hogy a kulturális mindenevőség kimutatható-e kifejezetten a zenei ízlés tekintetében a magyar társadalomban.
A megkérdezettek ízlésbeli preferenciáit különféle műfajú zenei részletek meghallgatásával vizsgáltuk, majd látens profilelemzés segítségével csoportosítottuk. Eredményeink szerint a társadalmi
státusz és az életkor az a két változó, amely leginkább kijelöli a zenei ízlésbeli csoportok határait. A zenei műfajok között fellelhető az abban az értelemben vett hierarchia, hogy a klasszikus zene kedvelése a magas-közepes, míg a mulatós zenéé a közepes-alacsony társadalmi pozícióval függ össze. Exkluzívan magaskulturális zenei ízlésű csoportot ugyanakkor nem találtunk. Különösen fontos eredménynek tartjuk, hogy három csoportot az alsóbb, a korábbi kutatások által eddig kevésbé sikeresen differenciált társadalmi rétegben is el tudtunk különíteni. E három ízlésbeli klaszter közös jellemzője a klasszikus zene elutasítása, ami jelzi, hogy Peterson eredeti tézisével összhangban a klasszikus zene kedvelése a mindenevőség jelenlétében is továbbra is fontos distinkciós szerepet tölt be az ízlés társadalmi hierarchiájában.
A megkérdezettek ízlésbeli preferenciáit különféle műfajú zenei részletek meghallgatásával vizsgáltuk, majd látens profilelemzés segítségével csoportosítottuk. Eredményeink szerint a társadalmi
státusz és az életkor az a két változó, amely leginkább kijelöli a zenei ízlésbeli csoportok határait. A zenei műfajok között fellelhető az abban az értelemben vett hierarchia, hogy a klasszikus zene kedvelése a magas-közepes, míg a mulatós zenéé a közepes-alacsony társadalmi pozícióval függ össze. Exkluzívan magaskulturális zenei ízlésű csoportot ugyanakkor nem találtunk. Különösen fontos eredménynek tartjuk, hogy három csoportot az alsóbb, a korábbi kutatások által eddig kevésbé sikeresen differenciált társadalmi rétegben is el tudtunk különíteni. E három ízlésbeli klaszter közös jellemzője a klasszikus zene elutasítása, ami jelzi, hogy Peterson eredeti tézisével összhangban a klasszikus zene kedvelése a mindenevőség jelenlétében is továbbra is fontos distinkciós szerepet tölt be az ízlés társadalmi hierarchiájában.
Is cultural omnivorousness present in Hungarian society? Respondents of a national survey listened to music excerpts of various styles. Taste groups were identified according to their expressed
preferences by latent profile analysis. Social status and age are the two most important variables designating the borders of musical taste groups. A social hierarchy can be detected among musical styles:
preference for classical music correlates with high/medium social status, while preference for ‘mulatós’ (a kind of modernised, inauthentic Hungarian/Roma folk music) correlates with medium/low social status.
However, no group holds an exclusively highbrow musical taste. Unlike previous studies focusing the practices of cultural consumption, the examination of tastes allowed us to differentiate groups within the
lower social strata of Hungarian society. A common trait of these clusters is a distaste for classical music. In line with Peterson’s original omnivorization thesis, our results show that, while high-status people tend to be omnivores, preference for classical music continues to have an important function of distinction in Hungary’s social hierarchy of taste.
preferences by latent profile analysis. Social status and age are the two most important variables designating the borders of musical taste groups. A social hierarchy can be detected among musical styles:
preference for classical music correlates with high/medium social status, while preference for ‘mulatós’ (a kind of modernised, inauthentic Hungarian/Roma folk music) correlates with medium/low social status.
However, no group holds an exclusively highbrow musical taste. Unlike previous studies focusing the practices of cultural consumption, the examination of tastes allowed us to differentiate groups within the
lower social strata of Hungarian society. A common trait of these clusters is a distaste for classical music. In line with Peterson’s original omnivorization thesis, our results show that, while high-status people tend to be omnivores, preference for classical music continues to have an important function of distinction in Hungary’s social hierarchy of taste.
Kulcsszavak: mindenevőség, zenei ízlés, kulturális fogyasztás, látens profilelemzés
Kulcsszavak angol: omnivore, musical taste, cultural consumption, latent profile analysis