Szociológiai szemle
Szabó Laura – Boros Julianna
2025/2. szám
Health inequalities at birth within the Hungarian 2018–2019 birth cohort: socioeconomic determinants of low birth weight infants
Célkitűzés: az alacsony születési súly (LBW) kiemelkedő általános oka a különböző rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatoknak csecsemő- és felnőttkorban. Elemzésünkben azt becsüljük, hogy az anyai iskolai végzettség és az egyéb társadalmi-gazdasági státusjellemzők hogyan befolyásolják az alacsony születési súly kockázatát Magyarországon.
Módszer: az adatok forrása a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandós nőktől és a gyermekek féléves korában felvett adatfelvételei. A 10 százalékos, országosan reprezentatív minta azon nőket tartalmazza, akik gyermeküket 2018 és 2019 tavasza között szülték. 8183 nő adatát elemezzük, az ikerterhességeket kizárva. Általánosított strukturális egyenletek modellezésével (GSEM) vizsgáltuk az anyai iskolai végzettség és alacsony születési súly (LBW) közötti direkt, illetve indirekt összefüggés nagyságát, az anya olyan további társadalmi-gazdasági státusjellemzőin (SES) keresztül, mint a háztartási jövedelem, foglalkozási státus, az etnikai háttér és lakóhely, kontroll alatt tartva az anya és gyermek fő biológiai, demográfiai, egészségi állapottal összefüggő és életmódjellemzőit.
Eredmények: a legfeljebb 8 osztályt végzett nők körében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy kis súlyú gyermeket szülnek, mint a felsőfokú végzettségű nők körében (11,8 vs. 3,6 százalék), de akár a szakmunkás végzettségű (6,8 százalék), akár a középfokú végzettségű (4,4 százalék) nőkhöz képest is szignifikánsan magasabb közöttük ez az arány. Ha az anyai iskolai végzettség, a további SESmutatók és az LBW közötti direkt és indirekt kapcsolatok összességét vizsgáljuk, akkor az anyai iskolai végzettség és kis súlyú gyermek szülése közötti direkt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 73 százalék. Míg az iskolai végzettség és LBW között, a többi SES-változón keresztül megnyilvánuló indirekt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 27 százalék. Ezek közül az iskolai végzettség háztartási jövedelmen keresztül mért indirekt hatása a legjelentősebb, a teljes hatás 26 százaléka.
Módszer: az adatok forrása a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandós nőktől és a gyermekek féléves korában felvett adatfelvételei. A 10 százalékos, országosan reprezentatív minta azon nőket tartalmazza, akik gyermeküket 2018 és 2019 tavasza között szülték. 8183 nő adatát elemezzük, az ikerterhességeket kizárva. Általánosított strukturális egyenletek modellezésével (GSEM) vizsgáltuk az anyai iskolai végzettség és alacsony születési súly (LBW) közötti direkt, illetve indirekt összefüggés nagyságát, az anya olyan további társadalmi-gazdasági státusjellemzőin (SES) keresztül, mint a háztartási jövedelem, foglalkozási státus, az etnikai háttér és lakóhely, kontroll alatt tartva az anya és gyermek fő biológiai, demográfiai, egészségi állapottal összefüggő és életmódjellemzőit.
Eredmények: a legfeljebb 8 osztályt végzett nők körében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy kis súlyú gyermeket szülnek, mint a felsőfokú végzettségű nők körében (11,8 vs. 3,6 százalék), de akár a szakmunkás végzettségű (6,8 százalék), akár a középfokú végzettségű (4,4 százalék) nőkhöz képest is szignifikánsan magasabb közöttük ez az arány. Ha az anyai iskolai végzettség, a további SESmutatók és az LBW közötti direkt és indirekt kapcsolatok összességét vizsgáljuk, akkor az anyai iskolai végzettség és kis súlyú gyermek szülése közötti direkt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 73 százalék. Míg az iskolai végzettség és LBW között, a többi SES-változón keresztül megnyilvánuló indirekt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 27 százalék. Ezek közül az iskolai végzettség háztartási jövedelmen keresztül mért indirekt hatása a legjelentősebb, a teljes hatás 26 százaléka.
Objective: Low birth weight (LBW) is a significant global factor linked to numerous health risks, both in early life and extending into adulthood. Our analysis estimates how maternal education and other socioeconomic status characteristics influence the risk of low birth weight in Hungary.
Methods: The source of the data is the Cohort ’18 Growing up in Hungary longitudinal birth cohort survey. The nationally representative sample of 10 per cent includes women who gave birth to a child between spring 2018-2019. Data from 8183 women are analysed, excluding twin pregnancies. Generalized structural equation modelling (GSEM) was used to examine the magnitude of the direct and indirect association between maternal education and low birth weight (LBW), through additional socioeconomic status (SES) characteristics of the mother such as household income, occupational status, ethnic background and place of residence, controlling for key biological, demographic, health and lifestyle characteristics of mother and child.
Results: Women with up to 8th grade education are three times more likely to have a low birth weight child than women with tertiary education (11.8 per cent vs. 3.6 per cent), but they are also significantly more likely to have a low birth weight child than either women with vocational education (6.8 per cent) or women with secondary education (4.4 per cent). When the direct and indirect relationships between maternal education, other SES indicators and LBW are considered, the share of direct effect between maternal education and having a low birth weight child is 73 per cent of the total effect, while the indirect effect is 27 per cent of the total effect. This is the proportion of the combined indirect effect of household income, occupational status, Roma ethnic background and place of residence relative to the total effect. Of these, the indirect effect of educational attainment measured through household income is the largest, at 26 per cent of the total effect.
Methods: The source of the data is the Cohort ’18 Growing up in Hungary longitudinal birth cohort survey. The nationally representative sample of 10 per cent includes women who gave birth to a child between spring 2018-2019. Data from 8183 women are analysed, excluding twin pregnancies. Generalized structural equation modelling (GSEM) was used to examine the magnitude of the direct and indirect association between maternal education and low birth weight (LBW), through additional socioeconomic status (SES) characteristics of the mother such as household income, occupational status, ethnic background and place of residence, controlling for key biological, demographic, health and lifestyle characteristics of mother and child.
Results: Women with up to 8th grade education are three times more likely to have a low birth weight child than women with tertiary education (11.8 per cent vs. 3.6 per cent), but they are also significantly more likely to have a low birth weight child than either women with vocational education (6.8 per cent) or women with secondary education (4.4 per cent). When the direct and indirect relationships between maternal education, other SES indicators and LBW are considered, the share of direct effect between maternal education and having a low birth weight child is 73 per cent of the total effect, while the indirect effect is 27 per cent of the total effect. This is the proportion of the combined indirect effect of household income, occupational status, Roma ethnic background and place of residence relative to the total effect. Of these, the indirect effect of educational attainment measured through household income is the largest, at 26 per cent of the total effect.
Kulcsszavak: egészségegyenlőtlenségek, alacsony születési súly, iskolai végzettség, útelemzés, társadalmi-gazdasági státusz
Kulcsszavak angol: health inequalities, low birth weight, educational attainment, path analysis, socioeconomic status