Szociológiai szemle

2023/3. szám
Social innovation in social care in Hungary
Gábriel Dóra
A tanulmány egy észak-alföldi régióban található községet, valamint annak intézményesült idősellátási gyakorlatait vizsgálja. Az elemzés azt a kérdést járja körbe, hogy milyen típusú társadalmi innováció figyelhető meg a településen és az önkormányzat által fenntartott intézményben, a kezdeményezés milyen feltételek mellett működik, továbbá felveti a kérdést, hogy társadalmi innovációnak nevezhető- e a gondoskodó közösség. A társadalmi innováció irodalmára jellemző egyfajta normatív szemlélet, amely szerint az innovációk szorosan összefüggnek a pozitív irányú társadalmi változással, és segítenek egy jobb életminőség létrehozásában. A kritikai nézet azonban az innovációt nem gazdasági hatékonyság szempontjából vizsgálja, hanem úgy tartja, hogy a társadalmi innovációnak alternatívát kell mutatnia. Az innovációk szerepe az intézményi idősellátásban különösen lényeges, hiszen a szolgáltatást igénybe vevők sokszor akadályozva vannak mindennapi tevékenységeikben, egyedül, a társas kapcsolatoktól elszigetelten élnek, családtagjaikra vagy egy intézményre utalva, továbbá maguk az intézmények sem kellően rugalmasak. A terepmunkán és interjúkon alapuló kutatás eredményei szerint a társadalmi innováció mozgatórugója a demokratikus vezetés, a dolgozók munkájának elismerése, valamint az erős civil társadalom jelenléte, emellett elkerülhetetlen különböző szereplők bevonása a gondozás megszervezésébe, valamint a jövőbeli elképzelésekről szóló eszmecserébe.
The study examines eldercare practices in a village and its social institutions located in the Northern Great Plain region. The analysis explores what type of social innovation can be identified in the village and in its care institution maintained by the municipality, under what conditions the initiative operates, and raises the question whether caring community can be called a social innovation. The social innovation literature tends to have a normative view declaring that innovations are closely linked to positive social change and creating a better quality of life. The critical view, however, does not look at innovation through a lens of economic efficiency, but states that social innovation must offer an alternative. The role of innovation in institutional eldercare is particularly relevant, as service users are often hampered in their daily activities, living alone, isolated from social contacts, dependent on family members or an institution, while the institutions themselves are not adequately flexible. The results of the qualitative research show that democratic leadership, recognition of the work of staff and a strong civil society are the driving forces for social innovation, where the contribution of different actors is inevitable.
Kulcsszavak: idősödés, idősellátás, társadalmi innováció, gondoskodó közösség, gondozás piacosodása
Kulcsszavak angol: aging, eldercare, social innovation, caring community, marketization of care