Szociológiai szemle
Grajczjár István – Pauló Edit
2021/2. szám
Solidarity in times of pandemia
E tanulmány a 2017 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálja a szolidaritás változását Magyarországon a munkapiaci szempontból aktív korú kérdezettek reprezentatív mintáin. Emellett arra igyekszik választ adni, hogy az egyes inkluzív és exkluzív szolidáris és nonszolidáris csoportok hogyan jellemezhetők járvány idején, a csoport-hovatartozás hogyan köthető a járvány okozta munkafeltételekben bekövetkező változásokhoz, a kormánnyal való szimpátiához, a beszerzendő vakcinákba vetett bizalomhoz, az oltakozási hajlandósághoz és az annak hátterében meghúzódó kockázatvállaló, illetve oltásóvatos motívumokhoz. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy hogyan változtak a vizsgált időszakban a szolidaritásklaszterek gyakoriságai, illetve mely szociodemográfiai tényezők, a lezárásokkal kapcsolatos munkapiaci tapasztalatok, oltakozási attitűdök és politikai szimpátiák hozhatók összefüggésbe a szolidaritással és a különböző szolidaritáscsoportokkal járványhelyzetben. Az elemzés során multinomiális logisztikus regresszió segítségével jellemezzük Kriesi módosított modellje alapján létrehozott inkluzív és exkluzív szolidáris, illetve nonszolidáris klasztereket az aktív korúak között. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban markánsan növekedett a makroszolidáris törekvések támogatottsága, valamint az inkluzív és kisebb mértékben az exkluzív szolidárisok aránya, a kirekesztő attitűdöké pedig tendenciózusan csökkent, csakúgy, mint az exkluzív nonszolidáris csoport megoszlása. Ugyanakkor az exkluzív szolidáris és nonszolidáris csoportok tagjai azok, akik körébenszignifiká nsan alacsonyabb az oltási hajlandóság, amely egy komoly egészségügyi vészhelyzetben az aktív kockázatvállalás hiányára utal, s többek között megnehezítheti a nyájimmunitás elérését is.
This study examines the changes in solidarity in Hungary over the period of 2017-2020 on a representative sample of active aged respondents. It also seeks to answer questions on how inclusive and exclusive solidarity and non-solidarity groups are characterised during an epidemic, how group membership is related 1) to changes in working conditions caused by the epidemic, 2) to affinity for the government and 3) to willingness to vaccinate and the underlying risk-taking and vaccination-averse motives. The research questions focus on how the prevalence of solidarity clusters changed over the period under study, and which sociodemographic factors, labour market experiences related to lockdowns,vaccination attitudes and political affinities are associated with solidarity and different solidarity clusters in epidemic situations. The analysis uses multinomial logistic regression to characterise inclusive and exclusive solidarity and non-solidarity clusters among active aged individuals based on modified Kriesi’s model. Our results show a significant increase in the support for macro-solidarity and a marked increase in the share of inclusive and, to a lesser extent, exclusive solidarity clusters over the period under study. At the same time, it shows the declining level of exclusionary attitudes and so, the decreasing distribution of the exclusive non-solidarity cluster. However, it is the members of the exclusive solidarity and non-solidarity groups who have significantly lower vaccination intentions, which indicates a lack of active risk-taking behaviours in a serious health emergency situation and may, among other things, make it more difficult to achieve herd immunity.
Kulcsszavak: Covid–19-járvány, szolidaritás, inkluzív és exkluzív attitűdök, politikai orientáció
Kulcsszavak angol: Covid-19 epidemic, solidarity, inclusive and exclusive attitudes, political orientation