Szociológiai szemle

2020/2. szám
Zolnay János
Az iskolák államosítása óta az oktatási intézményeket három, helyi szinten rivalizáló ágens tartja fenn: az állami tankerületek, az egyházak és az óvodákat fenntartó önkormányzatok. Két részletes vizsgálat, illetve adatgyűjtés alapján ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a helyi döntéshozók és intézményigazgatók miként érzékelik és értelmezik a számszerű és funkcionális városi zsugorodás folyamatát egy közepes méretű és egy posztindusztriális válsággal küzdő kisebb városban. A vizsgálat eredményei szerint az iskolafenntartás központosítása és a pedagógusok szakmai autonómiájának szűkítése ellenére az oktatási intézmények feletti közpolitikai kontroll paradox módon gyengült, és helyi szinten közpolitikai vákuum alakult ki. Az oktatási piac eredendő instabilitása, a tanulói ingázás, valamint a konkurens fenntartók rivalizálása miatt a döntéshozók és az intézmények nem érzékelik a városi zsugorodást. Az oktatási intézmények úgy vélik, hogy a tanulói létszám csökkenése ellenére képesek lehetnek megőrizni vagy javítani pozíciójukat a helyi oktatási piacon, ha kellően szelektív és kizáró felvételi gyakorlatot folytatnak.
Since the nationalization of primary, secondary and vocational schools, the maintenance of the local public schools was taken over by the state school maintenance centers from the local municipalities but also, many schools have been turned over to church maintenance; whereas the municipalities remained the maintainers of the local kindergartens. These three main actors are rivals to each other at the local levels. Based on two detailed empirical examination and data collection, this paper is written to foster understanding how local decision-makers and school principals perceive and interpret the process of numerical and functional urban shrinkage in a medium-sized city and a small town coping with post-industrial crisis. Results indicate that despite the centralization of school maintenance and the impairment of teachers’ professional autonomy the control over educational institutions has paradoxically declined, and a public policy vacuum has developed at the local level. Due to inherent instability of local educational quasi-markets, commuter students and the rivalry of maintainers, decision makers don’t perceive urban shrinkage. Educational institutions believe that
they may be able to maintain or improve their position in the local education market despite declining student numbers, if they engage in a sufficiently selective and exclusive recruitment and internal segregation practices.
Kulcsszavak: városi zsugorodás, oktatáspolitika, fenntartói diverzifikáció, oktatási kvázipiac, szelekció
Kulcsszavak angol: urban shrinkage, educational policy, diversification of school maintenance, educational quasi-market, selection